Van, aki el sem kezdi az egyetemi tanulmányait az elszálló albérletárak és a kevés kollégiumi férőhely miatt

„Idén egy viszonylag kis férőszámú kollégiumba jelentkeztem. Egy tucat hivatalt végig kellett rohannom, de végül a pályázási szabályzatnak megfelelő, hivatalos dokumentumokat többször is elutasították, mindig újabb és újabb, akár abszurd kifogásokat találtak. Úgy néz ki, idén albérletben fogok lakni” – mesélte Valéria, elsőéves budapesti hallgató az rtl.hu-nak, amikor arról kérdeztük, milyennek látja a kollégiumba jutás esélyeit. 

Hozzátette, szerinte intézménye válogatja, hogy mennyire nehéz bekerülni: valahova több diákot vesznek fel, máshol szoros küzdelem zajlik a bekerülésért. Valériának több barátja is jelentkezett idén kollégiumba, de felük inkább „próba-szerencse” alapon tette: 

van, aki hátrányos helyzetű, ennek ellenére mégsem látja garantáltnak, hogy felvegyék.

Valéria szerint mindez sok stresszel jár, egyrészt a papírmunka miatt, másrészt pedig mert az eredményeket a nyár csaknem utolsó hetében hirdetik ki. Ismerősei körében azt tapasztalja, hogy többen inkább albérletet keresnek a tervezhetőség és jobb életkörülmények reményében, illetve mert magasak a bejutási pontszámok. Hasonló cipőben jár Adrián is, aki szintén szeptemberben kezdi meg egyetemi tanulmányait a fővárosban.

Sajnos szinte esélytelennek látom a bejutást

– fejtette ki Adrián, akinek vidéki barátai ugyan még reménykednek ebben, de szaktársai közül többen meg se próbálták a kollégiumot. Hiába érkeznek akár az ország másik feléről, inkább az albérletet választják. 

Van, aki inkább halasztana

Az általunk megkérdezett egyetemistáknak egyébként nincsenek illúzióik azzal kapcsolatban, hogy tudnak-e megfizethető bérleményhez jutni a fővárosban. Adrián állítja, a legkisebb, legöregebb omladozó 20 négyzetméteres lakásért is elkérnek akár 150 ezer forintot havonta, és ebben még nincs benne a rezsi.

Az albérletek Budapesten szerintem borzasztóan túlárazottak. Egyetemistáknak, akik maximum heti 20 óra munkát (legtöbbször diákmunkát) tudnak csak vállalni, szinte teljesen esélytelen, hogy a bérleti díjjal, rezsivel és a havi megélhetési költségekkel együtt fogcsikorgatás nélkül kijöjjenek egy hónapban

– mondta az rtl.hu-nak Áron.

Szerinte szülői vagy rokoni támogatás nélkül szinte lehetetlen kicsengetni a bérleti díjat, és bár akadnak hallgatóbarát áron ajánlatok, azokért óriási verseny van, nagyon szerencsésnek és gyorsnak kell lenni, hogy valaki ilyenhez jusson. Egyedül Valéria mondta azt, hogy „ha az ember keres, akkor talál megfizethető áron hirdetést”. Ő inkább a lakótárs-keresést tartja nehézkesnek, különösen a külső kerületekben. Szerinte nagyon megkönnyítené a helyzetet, ha lenne valamilyen speciálisan erre kifejlesztett platform vagy applikáció, amely úgy működik, mint egy társkereső.

Habár nagyon szeretnék feljutni a városba, van egy szint, ami alá nem igazán süllyedek. Hogyha már fizetek a lakhatásomért, nem is kevés pénzt, akkor ne egy random családi ház garázsában kelljen laknom fürdőszoba nélkül, egy helyiségben, egy leszakadó ággyal meg talán egy roskadó asztallal

– fogalmazott Adrián.

Hozzátette, inkább passziváltatja a félévét, és megpróbálja újra a következő félévben az egyetemet, ha nem jár sikerrel a kolival és az albérletekkel. Áron pedig arról beszélt, hogy kénytelen elfogadni egy rosszabb ajánlatot is, ha nem talál ideális bérlakást, mert nem tudja kivitelezni a bejárást vidékről.

Már eddig is majdnem másfélszeres túljelentkezés volt

A kollégiumi férőhelyek szűkösek: a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint a jelenlegi mintegy 56 ezer férőhelyből országosan mindössze 14 ezer van a fővárosban. Holott már a 2017-es kutatásuk is azt mutatta, hogy a kollégiumokba országosan 130-140 százalékos volt a túljelentkezés, és nagyjából 10 ezer új kapacitásra lenne szükség Budapesten ahhoz, hogy kicsit javuljon a helyzet. Erre érkezett válaszként a Diákváros projekt, a Nagyvásártelep területén tervezett kollégiumi beruházást azonban leállította a kormány.

Azt feltételezem, hogy idén a tavalyinál nagyobb lesz a túljelentkezés az egyetemi kollégiumokba

– mondta el Budai Marcell, a HÖOK sajtófőnöke az rtl.hu-nak.

Ezt azzal magyarázta, hogy az albérletárak jelentősen elszálltak az elmúlt öt évben, és most sokkal több olyan családról hall, ahol nem tudnak megfizetni egy átlagos lakást. A kollégiumok iránti kereslet emiatt megugrik, ráadásul idén 28 százalékkal több hallgatót vettek fel a felsőoktatásba, amiből szintén a túljelentkezésre lehet következtetni.

Sokkal több az új egyetemista

Mint arról július végén beszámoltunk, idén jelentősen nőtt a felvettek száma a központi minimumponthatár eltörlése miatt: vannak olyan egyetemek, ahova már kettes-hármas tanulmányi átlaggal, és hasonlóan gyenge érettségivel is be lehetett kerülni. A korábbi években még a leggyengébbnek számító intézményekbe sem lehetett bejutni ilyen eredményekkel. 

A tavalyinál 28 százalékkal több, közel 95 ezer új hallgató kezdheti meg szeptemberben a felsőoktatási tanulmányait a mintegy 126 ezer felvételizőből, 80 százalékukat pedig államilag finanszírozott helyre vették fel. Főleg a vidéki egyetemeken ugrott meg elképesztően a hallgatói létszám: összességében 43 százalékkal nőtt a felvettek száma.

A vidéki hallgatók is a budapestiek sorsára juthatnak

Noha mindig is Budapesten jelentett problémát az egyetemisták lakhatása – a vidéki egyetemeken jellemzően elégedettebbek voltak a hallgatók, kisebb volt a túljelentkezés is –, idén fordulhat a kocka: 2023-ban jócskán megugrott a vidéki egyetemekre felvettek száma is, mert jelentősen leszállították a bejutási küszöböt, ami a fővárosi egyetemeken nem volt annyira jellemző. A HÖOK sajtófőnöke szerint

lehetséges, hogy a vidéki hallgatók is a budapestiek sorsára jutnak.

Hozzátette, idén új felmérést készítenek a hallgatók lakhatási helyzetének feltárására. Budai ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy már hat-hét évvel ezelőtt is hatalmas különbségek voltak az egyetemek között: volt, ahol egyáltalán nem tapasztaltak túljelentkezést, de volt olyan intézmény is, ahova jóval többen akartak bekerülni.

Azért az szerencsére elmondható, hogy Magyarországon nem nagyon szokott előfordulni, hogy valaki azért nem tudja elkezdeni a tanulmányait, mert nem kapott kollégiumot, vagy nem tud lakhatást szerezni magának 

– állítja Budai.

Hozzátette, ez részben a Diákhitelnek köszönhető, aminek feltételei uniós szinten is kedvezőek. Az általunk megkérdezett hallgatók egyébként arról számoltak be, hogy nem igazán szeretnének szabad felhasználású Diákhitelt felvenni a lakhatásuk finanszírozására, ha nem sikerül a kollégium. „Csapdának ítélem meg, és lehet, hogy az egyetem alatt kicsikét javít a helyzetemen, de hosszútávon az életem elkezdése során nagyon nagy nehézségeket okozna” – szögezte le Áron.

Budai Marcell szerint egyébként a törvény megengedi, hogy a kollégiumi pontrendszernél sok részkérdésben maguk az intézmények döntsenek. Jellemzően a szociális háttér a mérvadó a bejutásánál, csak utána veszik figyelembe a tanulmányi eredményeket és a közéleti teljesítményt.

Előnyt élveznek azok a hallgatók, akiknél a családi bevétel kevesebb

– hangsúlyozta Budai.

Álláspontjuk szerint országos szinten kapacitásbővítésekre és felújításokra lenne szükség, ezzel lehetne még orvosolni a helyzetet, Budapesten pedig a Diákváros projekt hozhatna javulást. Arról is beszélt, hogy például Pécsen most egy új lakhatási támogatással kísérleteznek: az intézmény „ösztöndíjszerűen” megtéríti az albérletköltségek egy részét azoknál a hallgatóknál, akiket nem vettek fel kollégiumba.

Kevesebb és drágább az albérlet

Július végétől szeptember elejéig csúcsra jár az albérletpiac, hiszen a felsőoktatásba frissen felvett diákok főleg ebben az időszakban keresnek szállást maguknak, jellemzően ekkor a legnagyobb a kereslet és a kínálat is. Az első hullám már lement, amikor kihirdették a felvételi ponthatárokat, ami után az RTL Híradója is készített riportot:

Az albérletszezon következő hulláma pedig már javában zajlik, hiszen folyamatosan derül ki, kinek jutott kollégiumi férőhely, és kinek kell bérlés útján megoldani a lakhatást. Ha bejutnak kollégiumba, akkor 17 500 forintból megússzák, a fővárosban viszont egy átlagos albérletért már havi 240 ezret is elkérhetnek, de egy garzont sem lehet 150 ezer alatt kivenni. Sőt, már vidéken sem ritka, hogy a bérleti díj átlépi a 200 ezres lélektani határt.

2023 január óta komolyabb drágulás ment végbe az albérletpiacon, havonta 1-2 százalékkal emelkedtek az árak

– magyarázta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági elemzője.

Hozzátette, aki albérleten gondolkozik, igyekszik minél előbb dönteni, mert a kivárás gyakorlatilag azt jelenti, hogy egyre drágábban jutnak hozzá a kiadó lakásokhoz. Ami havonta csak néhány ezer forintot tesz ki, az éves szinten akár 20-30 ezer forinttal többet is jelenthet. Balogh László szerint 

amíg a felvételi ponthatárok kihirdetése előtt kevesebb, mint 12 ezer kiadó lakásból válogathattak a bérlők országosan, addig mostanra már 13 ezer fölé emelkedett a számuk, sőt augusztus végére akár 14-15 ezerre nőhet.

Ez részben azoknak a diákoknak köszönhető, akik nem szeptemberben kezdik meg a tanulmányaikat, hanem már évekkel ezelőtt voltak gólyák. Korábban ők is ebben az időszakban kötötték meg az egyéves szerződést, és ha a bérbeadójuk tartani szeretné a lépést az árakkal és bejelenti, hogy emelné a bérleti díjat, akkor ők is most tudnak szebbet, jobbat keresni a megnövekedett kínálatból.

Erre kell figyelni a bérleti szerződéseknél

A következő hetekben több ezer fiatal költözik el otthonról, és kezdi meg az egyetemi tanulmányait többnyire más városban és bérelt lakásban. Sokuknak ez lesz az első önálló otthona, ezért könnyű elveszni az ingatlanbérlés buktatóiban, egy nem elég körültekintően aláírt szerződést akár több százezer forintba is fájhat a végén. Ebben a cikkben foglaltuk össze, mire érdemes figyelni a diákoknak, hogy elkerüljék a kellemetlen meglepetéseket.

A szakértő ugyanakkor hozzátette, az idei számok összességében még elmaradnak a korábbi évek kínálati csúcsától, 2021-ben például 25-26 ezer kiadó lakás volt ugyanebben az időszakban. Ez a szűkösebb kínálat pedig annak is köszönhető, hogy most a lakáspiac nem annyira vonzó a befektetők számára: a hozamok eltörpülnek az állampapírokhoz képest, kifulladt az árak növekedése is, ami az elmúlt 6-7 évben éves szinten 20-25 százalékkal emelte a lakások értékét.

Érdemes kiemelni, hogy Budapestre nemcsak egyetemisták költöznek nagy számban, hanem munkavállalók is, akik a hallgatókhoz hasonlóan nem vesznek lakást 20-30 millió forintért, helyette inkább a bérleményt választják. Így a diákoknak lesznek versenytársai, akik a legolcsóbb lakásokat keresik az ingatlanpiacon.

A hallgatóknak nincs nagyon választásuk. Ha találnak egy megfelelő ajánlatot, akkor nem nagyon tudnak hezitálni, mert a szűkösebb kínálat és intenzívebb kereslet miatt a legjobb lakásokra akár órákon belül lecsapnak

– hangsúlyozta Balogh. 

Hozzátette, máshol sem feltétlen lesz jobb a helyzet, miután idén összességében 43 százalékkal nőtt a vidéki intézményekbe felvettek száma. Ráadásul az egyetemvárosok rengeteg munkahelyteremtő beruházást vonzanak ennek következtében pedig fokozódhat a verseny a kiadó lakásokért a vidéki városokban is. 

A felsőoktatási ponthatár-hirdetés után beindult az idei albérletszezon: augusztus elején 12 százalékkal nőtt a kereslet Budapesten, és 19 százalékkal azokon a megyeszékhelyeken, ahol egyetemek működnek. Sőt, még az eladó lakásokat is 30 százalékkal többen nézegették ponthatárok kihirdetését követő héten, amire korábban nem volt példa. Hetente 9 százalékkal többen érdeklődnek albérletek iránt, mint a tavalyi év azonos időszakában. 

Nyitókép: RTL Híradó