Einstein agyától Raszputyin péniszéig: van mersze szembenézni ezzel a bizarr kvízzel?
2024. július 28. 21:34
Az emberi társadalom egyik különös vonása, hogy sokszor nem hagyja békében nyugodni halottjait. Különösen igaz ez a hírességekre, a vallás, a kultúra, a tudomány vagy politika fontos szereplőire, akiknek egyes testrészeit máig őrzik ilyen vagy olyan formában. Cikkünk elején játékra invitáljuk az olvasót, tippelje meg, hogy igazak vagy hamisak kvízünk állításai, aztán lejjebb görgetve részletesebben is olvashat az egyes bizarr ereklyékről.
Bármilyen furcsa is, az emberi testrészek gyűjtése, preparálása, ereklyeként való őrzése jóformán egyidős az emberi kultúrával, és a világ szinte minden táján bevett gyakorlat, függetlenül attól, hogy vallási, tudományos, vagy más célból csonkítottak vagy csonkítanak meg egy holttestet.
Az ókorban és középkorban főként a nagy vallások szentjeinek ilyen-olyan darabjait tartalmazó díszes ereklyék voltak a leggyakoribbak, illetve a nemesség és az uralkodóosztály körében dívott a halál után bizonyos testrészek, szervek, csontok megőrzése. A tudomány fejlődésével az anatómusok és az orvosok által készített preparátumok terjedtek el, az évszázadok alatt pedig a hírességek – a kultúra, a tudomány, a politika fontos vagy éppen botrányos szereplőinek – testrészei váltak még nagy számban gyűjtők, múzeumok által áhított különlegességgé. Ezek vonzereje persze a hamisításoknak, ellenőrizhetetlen legendáknak is termékeny táptalajt nyújt.
Raszputyin pénisze
Grigorij Raszputyin orosz látnok, csodagyógyító, az orosz cári család kegyébe férkőző spiritiszta szent ember állítólag nagy nőfaló is volt, részben átlagon felüli péniszméretének köszönhetően. Életét és erőszakos halálát is rengeteg mítosz, szóbeszéd övezte, az egyik széles körben elterjedt legenda vele kapcsolatban, hogy megölése után a péniszét levágták, mivel csodatévőnek, a meddőséget és impotenciát gyógyító hatásúnak tartották. A szentpétervári Erotika Múzeuma 2016-ban vásárolt is egy formaldehidben úszó, kivételesen nagy méretű nemi szervet, amit évekig mutogattak a kiállításukon mint Raszputyin hímtagját. (Aki nagyon kíváncsi, ennek a cikknek a végén egy fotót is láthat a szóban forgó preparátumról.) Történészek azonban arra mutattak rá, hogy Dmitrij Koszorotov, a Raszputyint a temetése előtt felboncoló patológus a jelentésében a vátesz nemi szervét épnek, egyben lévőnek írta le. Szakértők szerint az Erotika Múzeumban bemutatott pénisz feltehetően egy ló vagy szarvasmarha nemi szerve lehetett. Pár évvel ezelőtt a múzeum túl is adott rajta.
Albert Einstein agya és szemei
Albert Einsteint 1955. április 18-án bekövetkezett halála után hét és fél órával boncolták. A műveletet Thomas Stoltz Harvey, a Princeton Kórház patológusa végezte, aki Einstein agyát és szemeit is eltávolította, igaz, erről 22 évig nem lehetett tudni szinte semmit. Egy 1977-es interjúból derült ki, hogy Harvey az agyat a Pennsylvania Egyetem egyik laboratóriumába vitte, ahol több darabra szeletelte. 170 metszetet mikroszkópos vizsgálatok céljára preparált, illetve további 12 szettben további több száz mintát gyártott le tudományos célokra. A patológus meglehetősen etikátlanul járt el, ugyanis mindehhez nem kérte ki a család engedélyét. Amikor Einstein hozzátartozói tudomást szereztek arról, hogy mi történt a korszakalkotó fizikus agyával, nem voltak elragadtatva, de végül engedélyt adtak a szövetminták szigorúan tudományos célú felhasználására. Einstein agyának kisebb-nagyobb darabjai később múzeumok gyűjteményeibe kerültek.
A szemeket egyébként Einstein szemészorvosának, Henry Abramsnek adta a patológus. A szemész haláláig egy széfben őrizte a becses látószervet, jelenleg is New Yorkban van magántulajdonban, időről időre felmerül, hogy aukción keresnek neki új tulajdonost.
Kádár János koponyája
Míg Orbán Viktor piros-fekete focivébés hátizsákja tényleg a Magyar Nemzeti Múzeum raktárállományába került, Kádár János koponyájáról ez nem mondható el. A magyar szocializmus meghatározó politikai vezetőjének sírját 17 évvel ezelőtt dúlták fel a Fiumei úti temetőben, és azóta sem tudni, hogy hol lehet az MSZMP főtitkárának koponyája, pedig a rendőrség kétmillió forintos nyomravezetői díjat ajánlott fel, amire a Munkáspárt további félmillió forintot rátett, hogy minél hamarabb előkerüljön a koponya. Ha még nem semmisítették meg, akkor valakinél ma is ott lapul a kádárizmus három évtizedének non plus ultra ereklyéje. Az rtl.hu videója a sírrablás évfordulóján:
Thomas Alva Edison utolsó lehelete
Nem kifejezetten testrész, de így is elég bizarr az az ereklye, amit a michigani Henry Ford Múzeumban őriznek. Thomas Alva Edison, a XX. század elejének legnagyobb amerikai feltalálója 1931. október 18-án hunyt el, és fia, Charles több kémcsövet is talált apja hálószobájában. Henry Ford, aki nagy csodálója volt Edison zsenialitásának, megkérte a feltaláló fiát, hogy zárja le neki az egyik kémcsövet, így az gyakorlatilag mintát tartalmaz a szoba levegőjéből, ahol Edison kilehelte lelkét. Ford – aki annak ellenére, hogy műszaki ember volt, hitt a reinkarnációban és más misztikus dolgokban – úgy tekintett a levegőmintára, mint Edison lelkének egy darabjára, és féltve őrizte a viaszos parafadugóval légmentesen lezárt kémcsövet.
Napóleon pénisze
Időről időre körbejár az interneten a szenzációs információ, ami szerint Napóleon Bonaparte francia hadvezér és császár péniszét Evan Lattimer, John Kingsley Lattimer amerikai urológus lánya őrzi saját lakásában, egy fiókban. A 203 évvel ezelőtt száműzetésben elhunyt Napóleon nemi szervét Francesco Autommarchi korzikai halottkém a boncolás során eltávolította, egy bizonyos Ange Vignali atya megbízásából. A Napóleon pénisze 1924-ig volt a bizarr gyűjtőszenvedélyéről híres pap kollekciójának része, majd azóta többször is gazdát cserélt. John Kingsley Lattimer 1977-ben vette meg 3000 dollárért egy párizsi aukción. Ha hinni lehet a korabeli beszámolókban és a sajtóban fellelhető információknak, a kis termetű uralkodó – Raszputyinnal ellentétben – nem volt nagy férfiassággal megáldva, és mivel a hadvezér halála óta eltelt időben a szerv szövetei elvesztették nedvességtartalmukat, a császári pénisz jelenleg leginkább egy pár centis kiszáradt húsdarabra emlékeztet. Erről azonban csupán olvasni lehet, a francia ereklyét ugyanis Evan Lattimer nem tette soha közszemlére, és soha nem is készült róla fotó – ami kissé megkérdőjelezi a becses szerv eredetiségét is.
Oroszlánszívű Richárd szíve
Amikor I. Richárd angol király 41 éves korában egy csatában elszenvedett sérülés miatt 1199-ben életét vesztette, és az akkori uralkodói szokásoknak megfelelően belső szerveit és szívét külön temették el, hogy a király birodalma távolabbi szegleteiben is jelen lehessen. I. Richárd szívét az akkor angol megszállás alatt lévő Normandiában, Rouen katedrálisában helyezték el – majd a következő évszázadokban jószerével feledésbe is merült. 1838-ban, a katedrális felújítása során került elő egy ólomdoboz, amin a következő latin felirat volt olvasható: HIC IACET COR RICARDI REGIS ANGLORUM, azaz ÍME RICHÁRD, ANGLIA KIRÁLYÁNAK SZÍVE. A dobozban pedig tényleg ott volt a teljesen kiszáradt szerv. 2013-ban kutatók vizsgálták meg Oroszlánszívű Richárd szívét, ami akkorra sajnos már szinte teljesen elporladt. Azért így is meg tudták állapítani, hogy a középkori orvosok különféle gyógynövények, higany és tömjén segítségével próbálták mumifikálni a szívet, és persze az is bizonyosságot nyert, hogy a csatákban oroszlánként küzdő, bátorságáért nagyra becsült I. Richárdnak teljesen normális emberi szíve volt.
A Szent Jobb
Szent István magyar király feltételezhetően természetes úton mumifikálódott jobb keze magyar nemzeti és egyben katolikus ereklye, amelyet a budapesti Szent István-bazilikában lévő Szent Jobb-kápolnában őriznek. A Szent István-kultusz legfontosabb ereklyéjét az államalapítás ünnepén, a Szent István-napi körmeneten szokták körbehordozni a belvárosban. A kalandos sorsú Szent Jobbot az évszázadok alatt több helyen is őrizték, a 20. században háromszor vizsgálta meg tudósokból álló bizottság (1999-ben röntgenes és endoszkópos vizsgálatnak is alávetették), megállapításaik szerint a bebalzsamozott jobb kézfej kora egybeesik István király korával, így eredetiségét illetően nincs sok kétely.
Lincoln koponyacsontjai, merénylője csigolyái
Abraham Lincolnt, az Amerikai Egyesült Államok 16. elnökét 1865. április 15-én, az amerikai polgárháború vége után hat nappal lőtte közvetlen közelről fejbe a szenvedélyesen konföderációpárti John Wilkes Booth a washingtoni Ford Színházban. A republikánus elnök boncolása során a halottkémek hat csontszilánkot távolítottak el Lincoln koponyájából. A koponyacsont darabjai jelenleg Washingtonban, a Nemzeti Egészségügyi és Orvostudományi Múzeumban vannak kiállítva, az elnök halálát okozó lövedékkel együtt. A múzeum birtokában van John Wilkes Booth 3., 4. és 5. csigolyája is, amiket azonban csak kutatási célokkal lehet megtekinteni, egy gyűjteményi fiókban tartják azokat. Az elnök merénylőjét menekülés közben lőtték agyon (12 nappal a merénylet után), a csigolyacsontokat boncolása során távolították el, hogy hozzáférhessenek a puskagolyóhoz. John Wilkes Booth testét a halottkémi vizsgálat után jelöletlen sírba temették a baltimore-i Green Mount temetőben.
A cikk összeállításához az Atlas Obscura tematikus cikkei nyújtottak segítséget.
Nyitókép: Guido Kirchner/picture alliance via Getty Images // Reddit // Kovács Attila/MTI