Kevesen tudják, de már a háború előtt is voltak termelőszövetkezetek. Ezek annyiban különböztek a szovjet mintára alakultaktól, hogy oda nem erőszakkal toboroztak: önkéntes alapon működtek. A TSZ-ekből menekültek az emberek és bár Kádár látta, hogy tarthatatlan a helyzet, nem tudott mit tenni. Ugyanis a Szovjetunió felőli nyomásnak nem lehetett engedni. Hogy élték meg az államosítást a földbirtokosok? Milyen gazdasági nehézségekkel küzdött Magyarország és hová tűnt a háztáji a falvakból? Veress Kriszta mindennek utána járt.

Az emberi társadalom egyik különös vonása, hogy sokszor nem hagyja békében nyugodni halottjait. Különösen igaz ez a hírességekre, a vallás, a kultúra, a tudomány vagy politika fontos szereplőire, akiknek egyes testrészeit máig őrzik ilyen vagy olyan formában. Cikkünk elején játékra invitáljuk az olvasót, tippelje meg, hogy igazak vagy hamisak kvízünk állításai, aztán lejjebb görgetve részletesebben is olvashat az egyes bizarr ereklyékről.

Bócsi András örökösei több éve próbáltak túladni az ingatlanon, de csak most jártak sikerrel.

Ma van 35 éve, hogy felállították elnöki posztjából Kádár Jánost, amivel véget ért a nevével jelzett, 1956. óta tartó korszak.

17 évvel ezelőtt, éppen május 1-je éjszakáján tűnt el Kádár János koponyája a Fiumei úti temetőből, valamint annak az urnának is nyoma veszett, amely Kádár Jánosné Tamáska Mária hamvait őrizte. Az éj leple alatt ismeretlenek félretolták a síremlék nehéz, vörösmárvány fedlapját, és kiásták a Magyar Szocialista Munkáspárt egykori főtitkárának fém koporsóját. A koporsóba lyukat vágtak, amin át a medencecsonttól fölfelé ellopták Kádár csontjait. Az eset másnapján a Fókusznak nyilatkozó rendőrök azt gyanították, a földi maradványokat a temető területén rejtették el, de a csontok azóta sem kerültek elő.

Kontráztak már durchmarsot? Vagy mondtak be egy Fedák Sárit? Ha értik, miről beszélünk, biztosan ismerik az ulti fortélyait. A szocialista erkölcs tiltotta a hazárdjátékot, de a kártyázást nem büntette, így bármikor, bárhol előkerülhetett egy pakli. Kádár János is nagy ultis hírében állt, igaz, csak filléres tétekben játszott. Kilyén Tamás filmje lerántja a leplet az ulti bonyolult szabályairól és a mögéjük rejtett hatalmas összegekről.

Demján Sándor, a Skála megálmodója régi vágású üzletember, a férfi, aki még Kádárra is rászólt. Határozott volt, kőkemény, kissé mogorva és szűkszavú. De hogyan lett a szegénységbe született gyerekből az ország egyik leggazdagabb embere? A rövid válasz erre az, hogy mindig tudta, mire van szükség és miből lehet üzletet csinálni, és sohasem félt kockáztatni. Ahogy mondják, nagy játékos volt, aki az orosz Kamaz vállalat privatizálásával teremtette meg hatalmas vagyonát. Halála után így emlékeztek rá egy nekrológban: Demján Sándor még csapatot épített, nem bandát, ő még a haza javát akarta, nem a haza javait. 

Egy egész korszakot neveztek el Kádár Jánosról, aki elődjéhez, Rákosi Mátyáshoz képest jóval kisebb hőfokon égette a vele kapcsolatos személyi kultuszt. A propaganda persze erős volt, de ebbe a gyerekkora nem igazán férhetett bele. Talán azért sem, mert akkor születésének körülményeiről is többet kellett volna elárulni, ami nem biztos, hogy illett volna egy kommunista diktátorhoz. Borsody István filmjében olyanok is megszólalnak, akik ismerték a Kapolyon élő kis Kádárt. 

A forradalmár szerepében azonban nem akar tetszelegni.

Vélhetően a november 4-i gyásznap alkalmából kerültek vörös feliratok a sírokra. A XVII. kerületi Fidesz-irodát pedig vörös festékkel öntötték le szombaton.

„Előre lép (lát) három lépéssel, ahogy Kádár János is, csak Orbán tíz lépéssel lát előre” – fogalmazott.

Együttműködő volt, és nélküle nem vonultak volna ki a szovjet csapatok, így összegezhető Gorbacsov hatása a magyar rendszerváltásra. Németh Miklós volt miniszterelnök a rendszerváltás idején többször is találkozott a most elhunyt politikussal, néhány éve kapcsolatukról is beszélt az RTL Klubnak.

Nemrég jelent meg Hivatásos rajongó című beszélgetőkönyve, ennek apropóján a mostani és a Kádár-rendszer tűrt és támogatott művészeiről, a nemrég elhunyt Moldova Györgyről, az apolitikusság feladásáról és a jól időzített színészhalálról is beszélgettünk.

1973-ban szembesült a fejlett világ az első kőolajválsággal. A magyar állami tévé gúnyosan számolt be arról, hogyan tűntek el a gépkocsik a nyugati nagyvárosokból, jelezve, hogy nálunk ez nem kövezhet be. A válság persze hozzánk is begyűrűzött, az árrobbanás pedig az ország eladósodásához vezetett, aminek következményeit évtizedeken át nyögték a magyar emberek.

Együtt valósíthatja meg a Kádár János Tervet a két, a szocialista nosztalgiát élénken ápoló szervezet.

A XX. század legfontosabb politikusai, ha nagy útra indultak, vonatra szálltak. A vasút kiszámíthatóságát és kényelmét választotta Horthy Miklós kormányzó, Rákosi Mátyás és Kádár János első titkár is. Persze nekik sosem kellett a peronon várakozniuk, mert hozzájuk igazították a menetrendet. Különleges vonatok és politikusok - Áron Gábor filmje a XXI. században. A teljes adást megnézheti az RTL Moston!

Ma már repülőkön és jachtokon is megfordulnak, a leggyakoribb közlekedési eszközük persze még mindig az autó. Ami általában nagy, fekete és kék lámpa van a tetején. De nem volt ez mindig így! A XX. század legfontosabb politikusai, ha nagy útra indultak, vonatra szálltak. A vasút kiszámíthatóságát és kényelmét választotta Horthy Miklós kormányzó, Rákosi Mátyás és Kádár János első titkár is. Persze nekik sosem kellett a peronon várakozniuk, mert hozzájuk igazították a menetrendet. Különleges vonatok és politikusok - Áron Gábor filmje a XXI. században.

A színház színpada szinte sértetlenül úszta meg a nézőteret letaroló bombatalálatot. Közben a deszkák alatt a zsidó törvény miatt bujkálni kényszerülő művészek rejtőztek. Előfordult, hogy a színpadon a párttitkár hol inkvizítort játszott, hol a zsinórpadláson vallatta a kommunista-ellenességgel vádolt igazgatót. De volt olyan időszak is, hogy a színpadon fegyveres katonák álltak őrt, annak a színésznek pedig, aki túl hitelesen játszotta az ellenséget, mennie kellett. És ahol annyi legenda fordult meg az elmúlt 125 évben, amennyi el se férne egyszerre a Vígszínház sokat látott színpadán. Kerekes Borbála filmje a XXI. században.

A színház színpada szinte sértetlenül úszta meg a nézőteret letaroló bombatalálatot. Közben a deszkák alatt a zsidótörvény miatt bujkálni kényszerülő művészek rejtőztek. Előfordult, hogy a színpadon a párttitkár hol inkvizítort játszott, hol a zsinórpadláson vallatta a kommunista-ellenességgel vádolt igazgatót. De volt olyan időszak is, hogy a színpadon fegyveres katonák álltak őrt, annak a színésznek pedig, aki túl hitelesen játszotta az ellenséget, mennie kellett. És ahol annyi legenda fordult meg az elmúlt 125 évben, amennyi el se férne egyszerre a Vígszínház sokat látott színpadán. Kerekes Borbála filmje a XXI. században. A teljes adást megnézheted az RTL Most-on.

Az újságíró legfontosabb feladata az információk ellenőrzése. A nyilvánosság elé csak akkor lehet kiállni egy-egy hírrel, ha az hiteles forrásból származik, vagy ha maga az állítás ellenőrizhető. Vannak olyan esetek viszont, amikor nem lehet tisztázni, hogy egy-egy értekezleten vagy magánbeszélgetésben mi hangzott el, mert a résztvevők már nem élnek. Az emlékek viszont filmszalagon fennmaradtak, a két pártfőtitkár közül az egyik halála előtt életút interjút adott. Grósz Károly olyan dolgokról is beszélt, amelyekről addig nem. Ezért készítettük el most ezt a filmet. Még akkor is, ha egy-egy állítás közlése az újságírói elvekkel ütközik.

A Rákosi rendszer és az 56-os forradalom bukása után Kádár János, a pártállam vezetője ódzkodott minden nemzeti kérdéstől, az ’56-os forradalom egyik okát is a nacionalizmusban látta. Ezzel folytatjuk Trianon 100 sorozatunkat. Kádár idején a határon túl élő magyarok ügye is évtizedekre tabu lett. A pártvezető egyébként Fiumében, a mai Rijekában született.

30 évvel ezelőtt ezen a napon állították fel elnöki posztjából Kádár Jánost - az akkor egyedüli párt, az MSZMP Központi Bizottsága nyugdíjazó levelet írtak az akkor már beteg pártelnöknek. Ezzel véget ért a nevével jelzett, 1956 óta tartó korszak. 30 éve volt a rendszerváltás - sorozatunkban az MSZMP KB 1989. május 8-i ülését és az ahhoz vezető utat mutatjuk be.

Kútvölgyi Erzsébet Kádár Jánosnét játssza. Mi történt Kossuth-díjas színésznővel, családjával akkor, amikor Kádárné azt sem tudta, melyik börtönben lehet a férje? Hogyan öltözött a fiatal művész abban az időben, amikor Kádárné Rotschild Klára divatszalonjában üldögélt a modelleket nézve?

Az influencernek rendesen meggyűlt a baja a közéleti személyiségek felismerésével. Mégis ki az a Kádár János és Freddie Mercury? A Ki vagyok én? játékot itt tudod megnézni. Ha pedig a teljes adásra vagy kíváncsi, kattints ide! Nézd meg a többi Ki vagyok én? játékot is!

Kapoly az egykori első titkár miatt volt híres, a falu, ahol most ennek semmi nyomát nem látni. Elmúlt, az enyészeté lett mindaz, amit korábban legendák öveztek…

A Rákosi- és a Kádár rendszer vezetőiről, ahogyan annyi más egykori szovjet és kelet-európai vezetőről - nagyjából azt lehet mondani, hogy minél magasabbra jutottak, annál kevesebbet tudunk róluk. Ezek az emberek nem nagyon beszéltek. És legkevésbé a nyilvánosságnak vagy az utókornak. Így majdnem minden utólagos életrajz fontos hiánypótló. Most kettő is megjelent: Fehér Lajosról, aki ellentmondásos életútján volt újságíró, rendőr, majd agrárpolitikus lett – és Péter Gáborról, akiről csak az ÁVH és a brutalitás jut az ember eszébe.

A titokzatos három nap 1956-ban, amikor a forradalmat támogató Kádár János, a kommunista párt vezetője eltűnt Budapestről. A szovjet fővárosból egy megtört ember tért vissza, aki meggyőződésből vagy félelemből végrehajtotta elvtársai akaratát. A három moszkvai nap története a XXI. században.

Vajon hogyan hat két ország vagy nép viszonyára, ha vezetőik nincsenek jóban egymással? Nem egyszerűen hűvös vagy távolságtartó kapcsolatról van szó, hanem olyanról, amikor egyik lenézi a másikat, és a vele szemben ülőt nem tekinti partnerének. Na, vajon hogyan hat ez a két nép viszonyára? Nyilván nem sokat lendít rajta. Nyilván nem hegednek be tőle sebek. Nyilván az utánuk jövő generációra marad, hogy valamit másképp csináljanak.  

Elhallgatták Kádár János elől, hogy életveszélyben volt, amikor hazarepültek Romániából. A légi út előtt viharos tárgyalásokat folytattak az erdélyi kisebbségről, úgy vált el Ceausescutól, hogy kezet sem fogtak. De miért nem próbált kiállni az erdélyi autonómiáért, az ottani magyarokért a pártfőtitkár? Volt titkos alku? Hogy látják az akkori szereplők az akkori eseményeket ma?

Ezekben az években hívták Magyarországot a legvidámabb barakknak, mert a vasfüggöny mögött ekkor nálunk volt a legszabadabb szocializmus.

Kádár János élete végéig páncélszekrényében őrizte a bűneit leleplező mondatokat. Senki sem érti, miért nem semmisítette meg.

A zűrzavar 70 perce. A Központi Bizottság történetének leghosszabb hozzászólása. Kádár János máig megfejtetlen utolsó beszéde. Az MSZMP elnöke néhány hónappal halála előtt bement egy ülésterembe, és ott össze-vissza beszélt.

Kádár János egykori magas rangú beosztottja volt az idegenvezetőnk a vezető egykori munkahelyén. Ő szerette főnökét, Kádárt, aki egyesek szerint véreskezű diktátor volt, mások szerint jószívű főnök. Ki milyen közel állt hozzá.