„Tetszeni akartak – és majdnem belehaltak”: a középkor sötét szépségkultusza

rtl.hurtl.hu

2025. július 16. 8:49

A középkor női számára a szépség nem csupán esztétikai kérdés volt – társadalmi státuszuk is múlhatott rajta. Edith Ennen lenyűgöző részletességgel mutatja be, milyen fájdalmas és olykor halálos eszközökkel próbálták a nők elérni a kívánatos külsőt. A szépségért hozott áldozatok története ma is megdöbbentő.

A szépségideálok minden korszakban változnak – ez alól a középkor sem volt kivétel. Ám amit a nők akkoriban hajlandóak voltak megtenni a szépség nevében, az mai szemmel nézve nemcsak extrém, de gyakran kifejezetten veszélyes is volt. Edith Ennen, a női történelem egyik legelismertebb kutatója lenyűgöző részletességgel mutatja be a középkori nők mindennapjait – többek között azt is, mit jelentett akkoriban nőként élni, tetszeni és megfelelni.

A szépség ára: halálos eszközök a nemes megjelenésért

A középkorban a nők számára nem volt mindegy, hogyan néznek ki – még ha nem is a mai értelemben vett divatról vagy sminkrutinról beszélünk. A külső megjelenés a társadalmi státusz kifejezőeszköze volt, amit a nők gyakran fájdalmas és veszélyes módokon formáltak.

„Tetszeni akartak – és majdnem belehaltak”: a középkor sötét szépségkultusza
Antik litográfia Anna breton hercegnőről, Franciaország királynéjáról a középkori Európa egyik legerősebb női uralkodójaként tartják számon.

1. A halálosan elegáns sápadtság

A világos, már-már hófehér bőr a gazdagság és előkelőség jelképe volt. Aki tehette, kerülte a napfényt, sőt – különféle szerek segítségével igyekezett még világosabbá varázsolni bőrét. A 16. században például a hölgyek (köztük I. Erzsébet angol királynő is) gyakran használtak ólomtartalmú fehérítő krémet, ami szétmarcangolta a bőrüket és hosszú távon akár halálos mérgezést is okozott.

2. A szempillák, mint a bűn szimbólumai

Manapság a hosszú, dús szempillák a női vonzerő alapelemei. A középkorban azonban épp ellenkezőleg: a szempillák a bujaság jelképének számítottak, amit a hölgyek igyekeztek eltüntetni. Az udvarhölgyek gyakran kitépték saját szempilláikat, hogy visszafogottabbnak, tisztábbnak tűnjenek. 

A vágy és a szexualitás jeleitől való megszabadulás a korabeli nőideál része volt – amit leginkább a férfitársadalom diktált.

3. Magas homlok = nemesi méh?

Ha valaha elgondolkodtál azon, miért ábrázolják a középkori portrékon a nőket extrém magas homlokkal, a válasz megdöbbentő: a homlokot tudatosan borotválták vissza a hajtő mentén. A magas homlok az akkori hiedelmek szerint a magasabban fekvő méhet jelezte – amit termékenységi előnynek tartottak. 

A női test működéséről alkotott középkori elképzelések ma már nevetségesnek tűnnek, de akkoriban komolyan vették őket.

„Tetszeni akartak – és majdnem belehaltak”: a középkor sötét szépségkultusza
Antik metszet Árpád-házi Szent Erzsébetről, a magyar királyi hercegnőről és a ferences harmadrend pártfogójáról, akit az irgalmasság szentjeként tisztelnek világszerte.

4. Kék erek a dekoltázsban

Az 1400-as évek Angliájában a gazdagság másik jele a látható, kékre festett erek voltak a mellkason. Minél áttetszőbbnek tűnt a bőr, annál előkelőbbnek számított viselője. A nemes hölgyek kékkel árnyékolták dekoltázsukat, hogy még feltűnőbbé tegyék az „aranyvér” látható jeleit.

5. Mérgező pupillanövelés

A szépség utáni vágy a reneszánsz és a kora újkor idején is folytatódott. A Belladonna, vagyis a nadragulya nevű növényből készült csepp megnövelte a pupillákat, így a nők bágyadt tekintetűnek, érzékinek tűntek. A hatás azonban nemcsak mulandó, hanem halálos is lehetett: a növény idegméregként működött, túladagolása bénuláshoz, akár halálhoz is vezethetett.

A női test mint társadalmi terep

A középkorban a női test nem csupán biológiai, hanem társadalmi kérdés is volt. Az egyház, a nemesi udvar és a közösség mind beleszólt abba, hogyan kell kinéznie egy nőnek, hogyan kell viselkednie és milyen szerepet kell betöltenie. Edith Ennen könyve – amely számos arisztokrata és paraszti sorból származó női sorson keresztül mutatja be a korszakot – rávilágít arra, milyen kemény elvárásoknak kellett megfelelni.

Ma sem könnyű – de akkor pokoli volt

Ma is sokan kritizálják a modern szépségideálokat, a szűk nadrágokat, a sminktrendeket, az Instagram-szűrőket. De ha összevetjük a mai elvárásokat a középkoriakkal, világossá válik: a szépségért mindig is szenvedni kellett – csak épp más eszközökkel. Edith Ennen könyve segít abban, hogy ne csupán ítélkezzünk, hanem megértsük is, honnan erednek ezek az elvárások – és mennyire fontos ma is a tudatosság a testképünk alakításában.

Forrás: Edith Ennen – Frauen im Mittelalter részletgazdag, lebilincselő könyv arról, mit is jelentett nőnek lenni a középkor évszázadaiban.

Kapcsolódó tartalmak:

Fotók: Getty Images