Festői természeti környezetben vár kicsit és nagyot egy fantasztikus élménypark a Bakonyban, ahol nemcsak a hagyományőrző élmények, hanem még a virtuális világ is középkori hangulatban elevenedik meg.

Erősítő edzés 40 felett: kutatások szerint heti 2 alkalom is elég az erő, egészség és vitalitás megőrzéséhez.

A középkori szépségápolás sokszor életveszélyes volt. Ismerd meg, milyen halálos módszerekkel próbáltak a nők megfelelni a kor eszményeinek.

Azt még nem tudják a kutatók, hogy miért tűnt el étrendünkből a középkorban a tengeri moszat és más vízinövények, de a jelek szerint bőven a földművelés kezdete után is fogyasztották őseink.

Annak idején a „másokat” temették el így. Ez a lány feltehetően alacsony társadalmi rangú volt.

Emberek koszos rongyokban, rothadó fogaikkal rettenetes ennivalókat rágva tengődbek? Az utcákon patakokban folyik a szennyvíz? Nem! A sötét középkor nem is volt annyira sötét, mint azt a mozifilmek és sorozatok sugallják. Cikkünkben megmutatunk hét közkeletű tévedést, amiket a korszakot ismerő történészek örömmel cáfolnak.

Tisztázni kell, mi a valóság, és mi az, amit az emlékezet tett hozzá a mohácsi tragédiához, az utóbbi évszázadokban ugyanis a tények sokszor háttérbe szorultak. A Mohács 500 kutatócsoport szerint ma már több korábbi feltételezést ki lehet zárni a csata pontos helyszínével és eseményeivel kapcsolatban, azt viszont biztosan tudni lehet, minek köszönhette első nagy győzelmét Szulejmán.

Vannak olyan halálesetek, amiket már csak a tudósok tudnak megoldani.

A pazar középkori ékszert november végén elárverezik, az értékbecslés szerint akár 18 millió forintot is fizethetnek érte.

„Azt kérdezik a kollégák, hogy akkor mostantól ne fizessünk adót? És mit fog akkor csinálni ezentúl az állam? Stadiont épít, meg uniós pénzeket költ hol jól, hol rosszul, de a szociális gondoskodásból egy laza mozdulattal kiszáll?” – mondta Köves Ferenc, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének (SZÁD) elnöke.

A ROM Vándor programban elsőként megújult középkori templomromnak megerősítették a falait, rendbe rakták korábban elhanyagolt környezetét, és könnyebben megközelíthetővé tették.

A protokollszakértő szerint I. János Károly királynak volt néhány alapos oka, hogy még idejében kereket oldjon országából, bár lássuk be, hogy egy királytól azért ezt nem várná az ember. És ez nem mese, hanem napjaink valósága. I. János Károly többször is hibázott, túl sok kenőpénz fogadott el, akkor vadászgatott amikor a népe megszorításoktól szenvedett, és még a szeretőjét is magával vitte a luxusutakra.

Fekete halál, így nevezték a középkorban a pestist, amely az egyik legtöbb halálos áldozatot követelő betegség volt, és amely egy apró állatról, a patkánybolháról terjedt emberre. A pestist először a tatárok, mint vegyifegyvert vetették be Kaffában, 1346-ban, amikor a várat ostromolták. Történt ugyanis, hogy halott katonák holttestét hajítógéppel bedobták a falak mögé, hogy ott megfertőzzék az ostromlottakat. Az életben maradtak hozták aztán be Itáliába a dögvészt. A pestisjárványnak a Rákóczi szabadságharc végéhez is sokkal több köze van, mint ahogy arról tanultunk. Mire a kurucok a majtényi síkon letették a fegyvert a labancok előtt, már többen haltak meg pestisben, mint harcban.   A járványokról szóló történelmi riportunk folytatását itt és itt találják.