2025. június 8. 18:10
Hiába teltek el évszázadok, bizonyos mítoszokat egyszerűen képtelenek vagyunk elengedni. Lehet, hogy a filmek, a tankönyvek vagy a közbeszéd terjesztette el őket – de attól még nem igazak. Most lerántjuk a leplet a legmakacsabb történelmi tévhitről, amit talán te is igaznak hittél… eddig!
1. A vikingek szarvas sisakban jártak
Ez a kép annyira belénk ivódott, hogy szinte lehetetlen elképzelni egy vikinget ilyen sisak nélkül. Pedig soha, egyetlen szarvas sisak sem került elő valódi viking sírból. A híres forma a 19. századi operadíszletekből származik – keresd Wagnernél!
Valójában a viking sisakok egyszerűek és praktikusak voltak, leginkább vasból készült kupakokra hasonlítottak. A szarvak inkább zavarták volna őket harc közben.
2. Napóleon alacsony volt
A „kis ember nagy egóval” toposza Angliából származik, és nem a valóságot tükrözi. Napóleon körülbelül 168 cm magas volt, ami teljesen átlagos volt a 18. századi francia férfiaknál. A félreértést az okozta, hogy francia lábban mérték meg, amit az angolok félrefordítottak. A pletyka remekül jött a brit propagandának – és meg is ragadt.
3. A salemi boszorkányokat máglyán égették meg
Tévhit. Egyetlen embert sem égettek meg Salemben. Tizenkilenc embert akasztottak fel, egyet pedig halálra préseltek kövekkel. A máglya inkább európai „módszer” volt. A drámai képet valószínűleg a Halloween és a horrorfilmek tartják életben, nem a történelem.
4. A középkorban hitték, hogy lapos a Föld
Már az ókori görögök is tisztában voltak a Föld alakjával: Eratoszthenész a Kr. e. 3. században meglepően pontosan – kb. 40 000 km-re – becsülte meg a bolygó kerületét. Platón és Arisztotelész is elfogadták a gömbformát. A középkorban sem felejtették ezt el: Sevillai Szent Izidor labdához hasonlította a Földet, míg zsidó, arab és bizánci tudósok tovább vitték az antik ismereteket. A 13. századtól minden művelt ember tisztában volt vele, hogy a Föld nem lapos – még Dante is így ábrázolta az Isteni színjátékban.
A „lapos Földet hitték a középkorban” elmélet tehát csak utólagos félreértés – nem valós történelmi tény.
5. A kínai nagy fal látszik az űrből
Gyakran hallani, hogy a kínai nagy fal az egyetlen ember alkotta építmény, amit szabad szemmel is látni lehet az űrből – sőt, állítólag még a Holdról is. Ez azonban csak egy makacsul élő legenda.
A fal túl keskeny és beleolvad a környezetébe, így még a Földhöz közeli pályáról, például a Nemzetközi Űrállomásról sem látható tisztán. A Holdról pedig egyenesen lehetetlen lenne kiszúrni – onnan még a kontinensek is alig kivehetők.
A mítosz a 18. században indult, majd a 20. században lett népszerű, de az űrhajósok és a NASA adatai egyértelműen cáfolják. Ha a nagy fal látszana, akkor az utak, házak és városok is – de ezek sem láthatók. Ez a legenda tehát inkább a képzelet műve, nem a valóságé.
6. Petőfi Sándor Szibériában halt meg
Sokan hallották már a legendát, miszerint Petőfi Sándor nem halt meg a segesvári csatában, hanem orosz fogságba esett, és Szibériába hurcolták, ahol később halt meg.
A történet a 20. században kapott szárnyra, főleg a szibériai Barguzinban talált ismeretlen csontváz miatt, amelyet egyesek Petőfinek tulajdonítottak. Bár nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy Petőfi ott halt meg, a legenda máig él. A történészek többsége szerint Petőfi 1849. július 31-én halt meg Segesvárnál, de a mítosz erejét mutatja, hogy sokan ma is szívesebben hisznek egy romantikusabb, eltűnt hős történetében.
AJÁNLÓ: A magyar költészet és a hazai rapvilág néha meglepően közel áll egymáshoz. Ki írta az idézetet: Petőfi vagy Krúbi? Ady vagy a Bëlga? Tedd próbára magad ezzel az izgalmas kvízzel, ahol tíz idézet alapján kell eldöntened, költő vagy rapper a szerző! A végeredmény lehet, hogy téged is meglep.
7. Kolumbusz bizonyította, hogy a Föld gömbölyű
Sokan ma is úgy emlékeznek Kolumbusz Kristóf híres útjára, mintha azért indult volna neki az ismeretlen óceánnak, hogy bebizonyítsa: a Föld nem lapos. Csakhogy ez a történet csupán romantikus legenda – és semmi köze a valósághoz. A valóságban Kolumbusz nem az alakját, hanem a méretét vitatta a Földnek. Azt hitte, hogy India nyugatról könnyen elérhető, mert alábecsülte a Föld kerületét – nem számolt Amerikával.
A Föld gömbölyűségét már az ókori görögök is ismerték. Püthagorasz vetette fel az ötletet, Arisztotelész megfigyelésekkel erősítette meg, és ahogy az előbb írtuk, Kr. e. 240 körül Eratoszthenész elképesztő pontossággal ki is számolta a bolygó kerületét. Sőt, a geográfus Sztrabón már több mint ezer évvel Kolumbusz előtt feltételezte, hogy nyugat felé hajózva el lehetne jutni Indiába.
A középkori tudósok – köztük egyházi gondolkodók is – nem hitték, hogy a Föld lapos. Sevillai Szent Izidor például már a 7. században megbecsülte az Egyenlítő hosszát, és a tengerészek is jól ismerték a horizont görbületének jelenségét: először a hajók törzse tűnik el, csak aztán a vitorlák – ez pedig nem történhetne meg egy lapos Földön.
8. George Washingtonnak fából voltak a fogai
A legelső amerikai elnök híres fa fogsora szintén csak legenda. A valóságban Washington fogai elefántcsontból, emberi fogakból, fémekből és állati csontból készültek. Az elhasználódott protézisek elszíneződtek, ezért tűnhettek fásnak.
9. A római katonák togaszerű ruhában harcoltak
Hollywood kedvenc hibája. A toga egy ünnepi, hivatalos ruhadarab volt, nem harci viselet. A katonák tunikát, páncélt és sisakot viseltek – sokkal praktikusabb volt a csatatéren. A félreértést leginkább a kosztümös filmek tartják életben.
10. Néró hegedült, miközben Róma lángolt
A kép erőteljes – de hamis. Először is: a hegedűt csak 1500 évvel később találták fel. Másrészt valószínű, hogy Néró nem is volt Rómában a tűz idején, sőt, később segített a mentésben. A mítosz azért él tovább, mert kiváló példája a hideg, érzéketlen vezetésnek – függetlenül a történelmi tényektől.
A történelem nem unalmas – sőt, néha izgalmasabb, ha lehántjuk róla a legendákat. Legközelebb, amikor hallasz egy jól ismert sztorit, tedd fel magadnak a kérdést: Tényleg így történt… vagy csak jól hangzik?
Teszteld a tudásod! 15 kérdéses történelemkvíz: ki volt Szent István király apja? És Mátyásé? Ki vezette be a kapuadót, és hogy hívták Mátyás király apját? A Szent Liga és a törökök 1699-ben békét kötöttek – de hol? Összeállítottunk egy történelmi tesztet, amiből kiderül, mennyi maradt meg az iskolában tanultakból.
Fotók: Freepik