Egy bronzérem, egy negyedik hely, majd feltámadás 44 év után: a magyar futball Eb-története
2024. június 15. 9:05
A magyar válogatott története ötödik Európa-bajnokságát kezdi meg szombaton. Összehasonlításképpen: nemzeti focicsapatunk olimpián és világbajnokságon is 9-9 alkalommal vett részt, ehhez képest tehát az Eb-történetünk rövidebb, ám nem mondható sikertelennek, még ha négy és fél évtizedig nem is termett számunkra babér. Cikkünkben sorra vesszük, hogy mi történt a magyarokkal eddig az Európa-bajnokságokon.
Az első: 1964
Magyarország először a 1964-ben vett részt foci-Eb-n. Ekkorra az aranycsapat már nem volt együtt, de a magyar válogatott olyan játékosokkal büszkélkedhetett, mint Mészöly Kálmán, Tichy Lajos, Bene Ferenc, vagy Albert Flórián. A torna lebonyolítása a maihoz képest még egészen másként zajlott, a fináléig oda-visszavágókat rendeztek, amit egy négyes döntő követett.
A magyar válogatott az elvárásoknak megfelelően bekerült a legjobb négy közé. Az elődöntőben Mészölyék a négyes döntő házigazdájával, Spanyolországgal játszottak. A csapat hosszabbításban 2-1-es vereséget szenvedett, így jöhetett a bronzmeccs, ahol Dánia volt az ellenfél. A játék ezen a találkozón is hosszabbításba torkollt, de a magyar válogatott végül 3-1-re legyűrte a dánokat és bronzérmes lett. Magyarország azóta sem szerepelt ilyen jól Európa-bajnokságon, akkoriban azonban még igencsak el voltak kényeztetve a magyar szurkolók, így a korabeli sajtó nem tudta értékelni a történelmi sikert.
A második: 1972
Az 1972-es labdarúgó-Európa-bajnokság volt a negyedik, amit az UEFA rendezett, ekkor még mindig csak négy ország csapata juthatott ki a záró szakaszra. Ehhez a magyar csapatnak a selejtezőkben Bulgáriát, Franciaországot és Norvégiát kellett felülmúlnia. Ez nem jelentett gondot Illovszky Rudolf válogatottjának, amely olyan focistákból állt, mint Kű Lajos, Szűcs Lajos, Kocsis Sándor vagy Dunai Antal, de mellettük ott volt a keretben az akkor már aranylabdás Albert Flórián és az Eb-bronzérmes Bene Ferenc is.
A selejtező után a Románia elleni negyeddöntőt megnyerte a magyar csapat, így 8 év után ismét jöhetett a négyes döntő. A legjobb négy közé Magyarország mellett Belgium, az NSZK és a Szovjetunió került. Az elődöntőben a mumus Szovjetunió következett, amelyet ezúttal sem sikerült felülmúlni, így a magyar csapat ismét bronzmeccset játszhatott, méghozzá a belgák ellen. A mérkőzésen Belgium már az első félidőben kétgólos előnybe került, amire válaszként csak Kű Lajos tizenegyesből szerzett találata érkezett. Ezzel Magyarország negyedik lett az 1972-es Európa-bajnokságon, a tornát a Gerd Müller vezette NSZK nyerte.
A harmadik: 2016
Sok év sikertelenség, számtalan kihagyott világbajnokság és elbukott Eb-selejtezők után 2015-ben a Magyar Labdarúgó Szövetség meghúzta a váratlant, és Dárdai Pált nevezte ki a válogatott szövetségi kapitányának. Érkezésével egy új szellemiség és rég nem tapasztalt önbizalom költözött a magyar csapatba, aminek köszönhetően megint elérhetővé vált a cél, hogy Magyarország kijusson az Európa-bajnokságra – annál is inkább mert ettől az évtől emelték 16-ról 24-re a Eb-mezőny létszámát, ami azért korántsem mindegy.
Dárdait elszólította a Hertha BSC, a helyét pedig Bernd Storck vette át, aki folytatta a Dárdai által megkezdett utat. Ugyan a magyar csapatnak nem sikerült egyenesen ágon kvalifikálnia magát a Észak-Írország,Románia, Finnország, Ferörer-szigetek, Görögország csoportból, de a harmadik helyet elcsípte, ami pótselejtezőt ért.
Pótselejtezős ellenfeleink a norvégok, akik kisebb népünnepélyt rendeztek, amikor megtudták, hogy Magyarországot kell két meccsen megverni az Eb-ért. Korai volt az öröm: Oslóban Kleinheisler László, Budapesten pedig Priskin Tamás volt a hős, pedig Magyarország 44 év után újra Eb-résztvevőnek mondhatta magát és az éjjel nem érhetett véget.
A csapat több ezer magyar szurkoló kíséretében érkezett meg Franciaországba, hogy lejátssza az Eb-csoportkört. Az első mérkőzésen Ausztria ellen először Szalai Ádám piszkálta, tuszkolta, pöckölte a labdát az osztrák kapuba, majd Stieber Zoltán egy szóló után szerzett óriási gólt. Ezt követően Izlanddal játszott a magyar válogatott, ahol hátrányból felállva 1-1-es döntetlent ért el a csapat. Majd jöttek a később az egész tornát megnyerő portugálok, és egy rendkívül emlékezetes, pingpongmeccsre hajazó találkozó; gól itt, gól ott és ez még kétszer. 3-3 lett a vége Gera egyszer, Dzsudzsák kétszer talált be.
A csoportkörben begyűjtött 6 pont a tabella első helyére és a legjobb 16 közé repítette a válogatottat. A Belgium elleni nyolcadddöntő azonban már túl nagy falatnak bizonyult, a magyar csapat 4-0-ra kikapott. Ennek ellenére ez az Eb-szereplés sokkal hangosabb sikert jelentett, mint a korábbi kettő, a válogatott hazaérkező játékosait tízezrek ünnepelték a Hősök terén.
A negyedik: 2021
A koronavírus-járvány következtében a 2020-ban esedékes Európa-bajnokságot 2021-ben rendezték meg. A forgatókönyv a magyar válogatott számára hasonló volt, mint 2016-ban. A csapat selejtezőcsoportjában harmadik lett, így pótselejtezőt kellett játszani az Eb-ért. Ezúttal már két különböző ellenfelet kellett felülmúlni, elsőként Bulgáriát, majd Izlandot. Ráadásul mindezt a pandémia miatt szurkolók nélkül.
A bolgárokat magabiztosan verte a magyar csapat 3-1-re, az Izland elleni hazai meccs azonban rémálomszerűen kezdődött, a vendégek nagyon hamar vezetést szereztek. Az idő vészesen rohant, mígnem a 88. percben Loic Nego góljával visszatértek a magyar Eb-remény, amit 4 perccel később Szoboszlai Dominik valóra is váltott.
A 2021-es Európa-bajnokság abból a szempontból is különleges volt, hogy a tornát története során először nem egy vagy két ország rendezte. A mérkőzéseknek 13 város adott otthont, ennek a lebonyolításnak köszönhetően a magyar válogatott Budapesten a Puskás Arénában játszhatta két csoportmeccsét, ekkora pedig már a szurkolók is visszatérhettek a lelátókra.
A magyar csapat Portugália ellen kezdte meg az Eb-szereplést a halálcsoportban. Bár derekasan küzdöttünk és Schön Szabolcs egy lesgólig is jutott, sima vereség lett a vége, Ronaldóék hármat lőttek a Puskásban. Pár nappal később már a világbajnok francia válogatott volt az ellenfél, az első félidő utolsó perceiben pedig olyan történt, amire senki sem számított. Reménykedhettünk egy Szalai Ádám-gólban, benne volt a pakliban, hogy talán betalál Sallai vagy Schäfer, ám végül a fehérvári védő, Fiola Attila találata emelte extázisba a magyar szurkolókat. Fityó találatára Antoine Griezmann válaszolt, így 1 ponttal utazott a csapat Münchenbe, a Németország elleni harmadik csoportmeccsre.
Óriási volt a tét, mert még nem dőlt el, hogy mely csapatok jutnak biztosan tovább. A mérkőzés Szalai Ádám góljával indult, amire a németek csak a 66. percben tudtak válaszolni, nekik pedig a döntetlen is elég lett volna a legjobb 16-hoz. A magyar válogatottnak azonban csak a győzelem ért továbbjutást, és láss csodát, két perccel később Schäfer András csukafejesével újra vezettünk. A 84. percben azonban jött az újabb drámai fordulat: Leon Goretzka betalált a magyar kapuba, Németország jutott a nyolcaddöntőbe, a magyar válogatott a franciák és a németek elleni döntetlenekkel negyedik lett a csoportban.
Szombaton a magyar válogatott Eb-története tovább íródik. Gulácsi Péter, Lang Ádám, Botka Endre, Fiola Attila, Kleinheisler László és Nagy Ádám zsinórban a harmadik Európa-bajnokságára készül, míg a válogatott csapatkapitánya, Szoboszlai Dominik előszőr lép majd pályára Eb-meccsen. A Marco Rossi vezette csapat 15 órától Svájc ellen kezdi meg a válogatott történetének ötödik Európa-bajnoki szereplését.
Nyitókép: UEFA