Jön az újabb világháború? - A szakértők sötét jövőt jósolnak!

A világrend megváltozása miatt egyre több háború robban ki évről évre és egyre véresebbek a harcok. A geopolitikai feszültségek, a gazdasági válság és az egyre növekvő katonai konfliktusok történészek és politikai elemzők szerint veszélyes irányba mutatnak. 

A Fókusz riportjában szakértők elemzik, hogy milyen párhuzamok fedezhetők fel a jelenlegi világhelyzet és az 1. világháború előtti Európa között.

Oroszország és a revansista politika

Gyarmati István külpolitikai szakértő szerint a jelenlegi világpolitikai állapot erősen emlékeztet a 20. század elejére. Oroszország szerepe sok szempontból párhuzamba állítható az első világháborút követően megalázott Németországéval. A Szovjetunió összeomlása és a hidegháborúban elszenvedett veresége olyan revansista politikát eredményezett, amely most Ukrajnában is megmutatkozik.

"A hidegháború vége Oroszország számára politikai vereséget jelentett, amely pszichológiailag is összemérhető Németország első világháborús vereségével. Ez a sértettség most egyre agresszívebb külpolitikában csúcsosodik ki" 

– mondja Gyarmati.

Az orosz-ukrán háború pedig egyre inkább a világpolitika központi kérdésévé válik. A szakértők szerint a legfontosabb dilemma az, hogy milyen békemegállapodás akadályozhatná meg a konfliktus továbbterjedését.

Hibás döntések és a történelem ismétlődése

Katona Csaba történész arra hívja fel a figyelmet, hogy a nagyhatalmak a múltban már hoztak olyan döntéseket, amelyek nem a békéhez, hanem a háború eszkalálódásához vezettek. Példaként a II. világháború előtti kompromisszumokat hozza fel, amikor a nyugati hatalmak engedményeket tettek Hitlernek abban a reményben, hogy ezzel elkerülhetik a nagyobb konfliktust.

"Sokan azt hitték, ha engednek Hitler követeléseinek, akkor a terjeszkedés leáll. De voltak, akik már akkor tisztán látták, hogy az újabb és újabb engedmények csak tovább növelik az agressziót" 

– magyarázza Katona Csaba.

A szakértők szerint az orosz-ukrán háború esetében hasonló kérdések merülnek fel. A világ vezetői most is kompromisszumos megoldásban gondolkodnak, de nem egyértelmű, hogy ez valóban véget vetne-e az orosz agressziónak, vagy csak időt adna egy újabb háborús lépésre.

A szélsőségek előretörése és a demokrácia válsága

A gazdasági válság és a társadalmi feszültségek hatására a világ több pontján is erősödnek a szélsőségek, ahogyan az az 1930-as években is történt. Gyarmati István szerint a politikai elit nem hajlandó szembenézni a valódi problémákkal, mert azok megoldása nehéz és nem népszerű lépéseket kívánna.

"A vezetők kerülik a fájdalmas döntéseket, mert azok pénzbe kerülnek és nem hoznak szavazatokat. Ez azonban teret enged a populizmusnak és a szélsőséges ideológiáknak" 

– mondja Gyarmati.

Az ENSZ és a nemzetközi rend összeomlása?

A világháborúk után az ENSZ és más nemzetközi szervezetek létrejötte garancia lett volna arra, hogy a nemzetközi jog és biztonság stabil maradjon. Azonban az utóbbi évek eseményei azt mutatják, hogy ezek az intézmények egyre kevésbé képesek ellátni a feladataikat.

"Az ENSZ Biztonsági Tanácsában két diktatúra és három demokrácia próbál meg kompromisszumot kötni, de a rendszer úgy van felépítve, hogy érdemi döntések szinte lehetetlenek" – mondja Gyarmati. Az ENSZ legnagyobb kudarca a közel-keleti válság, ahol évtizedek óta képtelen érvényt szerezni a béketeremtésnek.

Van kiút a történelem ismétlődéséből?

Katona Csaba szerint a történelem ugyan hajlamos ismételni önmagát, de a megfelelő politikai és társadalmi döntésekkel elkerülhetők lennének a múlt tragédiái. A szakértő szerint a demokrácia és az emberi jogok tisztelete, valamint a kompromisszumkészség lehet a kulcsa annak, hogy a világ ne sodródjon egy újabb nagy háború felé.

"A demokrácia alapelveit tiszteletben kell tartani, és el kell fogadnunk, hogy más embereknek eltérő nézőpontja lehet. Az Európai Uniónak is fel kell ismernie, hogy a tagállamok közös szabályok szerint működnek, amelyeket be kell tartani, különben a széthúzás erősödik és káoszba sodorja a rendszert" – mondja Katona Csaba.

A szakértők egyetértenek abban, hogy a világ egy kritikus átmeneti időszakban van, és az, hogy ebből háború vagy béke születik-e, az elkövetkező évek politikai döntésein múlik. A kérdés csak az, hogy levonjuk-e a megfelelő tanulságokat a múlt hibáiból – mielőtt túl késő lenne.

Katona Csaba történész szerint van kiút a történelem ismétlődése elől, de ehhez társadalmi és politikai szinten is változásokra van szükség. A demokrácia tisztelete és a különböző nézőpontok elfogadása lehet az egyik kulcsa annak, hogy elkerüljük a múlt tragédiáinak megismétlődését.

Nézd meg a Fókusz riportját, és tudd meg, milyen tanulságokat vonhatunk le a történelemből!

Nemcsak a Földön, a Marson is történnek érdekes dolgok. A héten egy rejtélyes fotó robbantotta fel az internetet, ami még Elon Muskot is felcsigázta.