Lobogónk lobog, villámlik a kardunk – így emlékeznek a trianoni békére a magyar közélet szereplői

2010. május 31-én iktatotta törvénybe az Országgyűlés, hogy június 4., az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulója legyen a Nemzeti Összetartozás Napja. A nemzeti emléknap alkalmából rengeteg politikus, párt, civil szervezet, közszereplő, művész emlékezett meg a Facebookon a legnagyobb magyar nemzeti traumáról, az alábbiak ezekből mutatunk válogatást.

A magyar kormány az emléknappá nyilvánításra emlékezett:

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója Sajó Sándor ipolysági költő Vagyunk még magyarok című verséből ragadott ki három sort:

Tuzson Bence, igazságügyi miniszter egy Márai Sándor-idézettel készült:

Csák János kulturális és innovációs miniszter nagy elődjére, Klebelsberg Kuno kultuszminiszterre hivatkozva azt írta, hogy szerinte a magyarok nem a történelem áldozatai, hanem túlélői, sőt győztesei:

Pars Krisztián olimpiai bajnok magyar kalapácsvető, a Fidesz önkormányzati képviselő-jelöltje Szombathelyen a tragikus sorsú Teleki Pál miniszterelnök szavait elevenítette fel:

Kovács Ákos popénekes és sikeres üzletember oldalának kezelője Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus című verséből idézett, majd az emléknapra Ákos négy évvel ezelőtti, centenáriumi műsorát ajánlja:

Mága Zoltán hegedűművész egy korábbi koncertjének részletével, a Nélküled című dal nagyzenekari feldolgozásával köszöntötte az nemzeti összetartozás napját:

A nagyobbik kormánypárt azt írta ki a Facebookra, hogy „Nekünk magyaroknak sohasem numerálni kell, hanem mindig ponderálni” – ami idézet Orbán Viktor a nemzeti összetartozás napján elmondott beszédéből (lásd cikkünk legvégén).

A kisebbik kormánypárt egy Bethlen Gábor erdélyi fejedelemnek tulajdonított idézettel rukkolt elő:

Magyar Péter a nemzeti összetartozás napján azt üzente a világon élő minden magyarnak, hogy a hazájuk számít rájuk, és ők is számíthatnak a hazájukra:

Karácsony Gergely budapesti főpolgármestere arról beszélt videójában, hogy számára Trianon – ami Magyarország 20. századi történelmének borzasztó fontos és fájó eleme – elsősorban édesanyja történetén keresztül fogható meg, aki a határrevíziók korában született, és ha pár nappal később jön világra, már román állampolgár lett volna.

Papp László, Debrecen fideszes polgármestere Baltazár Dezső református püspök szavait osztotta meg:

Boldog István, a magát az utóbbi időben „Nemzeti gondolkodó és gasztró blogger”-ként definiáló egykori fideszes parlamenti képviselő, Kétpó volt polgármestere, aki ellen 2020-ban emeltek vádat hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt, azt hangsúlyozta, hogy „Egy vérből valók vagyunk!”:

Sokan választották József Attila Nem, nem, soha! című 1922-ben írt, de életében sosem publikált, fiatalkori hazafias versét, amit a rendszerváltás után fedeztek fel maguknak az újjáéledő területi revizionizmus hívei. Például Apáti Bence hivatalos oldala is teljes terjedelmében megosztotta a verset:

Vitályos Eszter kormányszóvivő Juhász Gyula Trianon című versének egy részletét osztotta meg:

Az idők szavára hallgatva Máthé Lóránd tatabányai fideszes önkormányzati jelölt egy AI alkotással emlékezett meg a trianoni békeszerződés aláírásának fájdalmáról. Figyelem: aki veszi a bátorságot, és belenagyít a képbe, sok félelmetes részlettel szembesülhet.

Csak egy részlet:

Megtanulták a leckét

Orbán Viktor miniszterelnök a felújított geszti Tisza-kastély ünnepélyes átadásán mondott beszédet a nemzeti összetartozás napja alkalmából, ezt osztotta meg Facebook-oldalán. „Száznégy évvel ezelőtt kegyetlen, irgalmatlan, igazságtalan diktátumot kaptunk a nyakunkba, június 4., a magyar nemzet elleni gyilkossági kísérlet napja” – mondta a kormányfő, felidézve, hogy 110 évvel ezelőtt a Kárpát-medence népei a magyarok ellen harcoltak a szuverenitásukért, az I. világháború kitörésee előtt még mindenki – a csehek, az osztrákok, a szlovákok, a románok, a szerbek és a horvátok is – örömmel várták és éltették a háborút. Orbán Viktor szerint „ma, amikor újra háború fenyeget, az itteni népek világosan tudtára adják a nagyhatalmaknak, hogy megtanulták a leckét, és nem akarnak háborút”.  

A Kárpát-medence népeinek akarata egyértelmű: nem akarnak újra feláldozható gyalogok, hadba küldhető vazallusok lenni a birodalmi sakktáblán. Se Brüsszel, se Washington, se Soros György kedvéért 

– fogalmazott Orbán Viktor, aki szerint mindezt a Kárpát-medencében a legnagyobb lélekszámban élő közösség tagjai, a magyarok mondják ki a leghangosabban, de „tudjuk, hogy a többiek is így gondolják”.

Nyitókép: ismeretlen AI-művész alkotása / Máthé Lóránd Facebook-oldala