Téglákba karcolt XX. századi történelem: százéves üzenetek mellett sétálunk el nap mint nap

„A falfirkák, sokak szemét bántják, és joggal. A sietve felírt üzenetek semmilyen művészi értéket nem hordoznak, kreativitás vajmi kevés mutatkozik meg bennük. Szociológusok, kultúrantropológusok azonban egyetértenek abban, hogy fontos lenyomatát képezik egy kornak, sok esetben a társadalom legalsó, elnyomott rétegeinek segélykiáltásaként, üzeneteként foghatók fel” – ezt írtuk a budapesti Havanna lakótelepen végzett gyűjtőmunkánkból született cikkünkben, hozzátéve, hogy graffitik mindig is léteztek a nagyvárosokban (már az ókori Pompeiben is). Amíg nem voltak festékszóró spray-k, addig téglafalakba vésve vagy krétával odafirkantva üzentek az emberek kortársaiknak vagy éppen az utókornak. 

Hazánkban a legkorábbi, épen maradt nagyvárosi falfirkáknak a téglába karcolt üzeneteket lehet tekinteni. A kissé porózus, de azért kellően kemény építőanyag ugyanis bármilyen kéznél lévő keményebb eszközzel karcolható, és mivel a tégla az egyik legidőtállóbb építőanyag is egyben, az efféle firkák képesek hosszú évtizedekig, sőt évszázadokig is fennmaradni.  A Bricks of Budapest Instagram-oldal és a Budapest téglái Facebook-csoport ezekből össze is gyűjtött egész sokat:

Jártunkban-keltünkben mi is felfigyeltünk már jó pár hasonló alkotásra. Rengeteg téglába vésett nevet találtunk például az 1930-ban megnyitott Szegedi Dóm nyugati, város felőli oldalán lévő torony 46 méter magasságban található kilátószintjén, amelyet egyébként 302 lépcsőfok megtételével lehet megközelíteni. A IX. kerületben több helyen is fel lehet figyelni ilyen karcokra, egyebek mellett a Julius Meinl egykori kávépörkölő üzemének Vaskapu és Dandár utcai falain, kicsit odébb a Zwack-gyár tégláin, vagy a Haller utcai rendőrőrs épületein. 

Az utcán sietve persze nem könnyű észrevenni ezeket a színtelen, bekoszolódott, kopottas ábrákat, pedig a sokszor évszázados téglakarcok keresgélése (vadászata) és felfedezése különös élményt tud nyújtani. A neveket, évszámokat olvasva eltűnődhet az ember, hogy kik voltak, hogyan élhettek azok, akik az utcán ácsorogva, kitartóan, sokszor egész jó kézügyességről tanúságot téve vésték, faragták a falak tégláit. Szomorú volt, vagy vidám Czibola szakaszvezető? Kibe volt szerelmes Múth Gizi? Hány gólt rúgott Gojdár Ernő 1936-ban? Hol ittak meg műszak után egy korsó sört Dozsó, Orbi, Gubacs, Baka – a MOM Budapest szemüveglencse-csiszoló brigádjának tagjai? Mi történt azon a napon, amikor Miklós, Teri, Feri és Jutka felmászott a szegedi dóm tornyába? Ezekre a kérdésekre részben lehet is találni választ a korabeli újságokban, de a legtöbbször a fantáziánkra van bízva, hogy mit olvasunk ki a feliratokból és rajzokból.

Az alábbiakban ezekből mutatunk be egy csokorra valót:

A Fogadalmi templom bal oldali tornyának téglái

Demeter Alfréd 1943. február 14-én járt a toronyban. Rommel ezen a napon indított sikeres támadást Afrikában, a Kasserine-hágónál:

Czibola szakaszvezető 1940. november 5-én karcolta bele egy téglába nevét és katonai rangját. Franklin D. Rooseveltet ezen a napon választották másodjára is az Egyesült Államok elnökévé:

Tóth János még békeidőben, 1935. április 21-én véste nevét a téglába. Soltész István tizedes 1943. február 8-án nézett le Szegedre – a Magyar Királyi 2. honvéd hadsereg ekkora javarészt odaveszett a Donnál:

A budafoki Auer család 1936. szeptember 7-i vésete, Gömbös Gyula miniszterelnök betegszabadságon volt ekkoriban. Az Auerek az első budafoki telepesek közt érkeztek a török uralom után kihalt Duna-melléki településre:

Molnár László Debrecenből érkezett „anó domini” 1948. május 6-án. Másnap létrehozták a Községi Élelmiszer-kereskedelmi RT-t, ismertebb nevén a Közértet:

Múth Gizi 1935. október 13-án lépcsőzőtt föl a szegedi dóm tornyába. Olaszország ekkor már hadban állt Etiópiával:

1961. augusztusában keletkezett ez a cirillbetűs felirat, ebben a hónapban kerülte meg 17-szer a Földet German Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén:

Jäger Gyula Kecskemétről érkezett, 1937. szeptember 22-én – Budapesten tíz nappal korábban adták át a Horthy hidat (ma: Petőfi híd):

Ács.S.S., Szegedről:

Miklós, Teri, Feri és Jutka, 1940. augusztus 20-án egyebek mellett a dóm meglátogatásával töltötték az államalapítás ünnepét. Kína ugyanezen a napon indított támadást a Mandzsúriát megszálló japánok ellen.

Gojdár Ernő, orosházi lakos – nagy valószínűséggel az Orosházi Munkás Testedző Kör (OMTK) futballistája, egyben a klub pénztárosa, aki 1982-ben hunyt el  – 1936 áprilisában fordult meg a toronyban. Abesszíniában javában dúl az olasz-etióp háború:

A szegedi dóm egyik legidősebb téglavésete 1933. november 19-én készült – ezen a napon született Popper Péter pszichológus, pszichoterapeuta:

Ragács József és Tóth Terus Isaszegről érkeztek 1938. július 3-án:

Sárecz Lajos (nem kizárt, hogy egy tapolcai cipészmester) egyenesen Bécsből látogatta meg a szegedi dómot 1942. július 4-én. Még ebben a hónapban megkezdődött a berlini zsidóság Auschwitzba deportálása:

Prajda Emil, a Szeged II. kerületi állami polgári fiúiskola kisdiákja is elsők között karcolta nevét téglába 1933. szeptember 2-án:

Herr Burghart úgy érezte, hogy egy horogkereszt pont jó lesz a neve alá:

Tóth Margitka Deszkről, 1940-ben örökítette meg nevét Szegeden:

Szénási Sándor (feltehetően egy hódmezővásárhelyi gazdálkodó) 1936. augusztus 4-én karcolt szépírása előtt kénytelenek vagyunk fejet hajtani. A berlini olimpia ekkor már javában tartott egyébként.

Julius Meinl első budapesti kávépörköldéje (IX. kerület, Vaskapu utca 20.)

1929. március 4-én iktatták be hivatalába Herbert Hoovert, az Egyesült Államok 31. elnökét, bár ez a csodás karcrajz nem valószínű, hogy ebből az alkalomból készült, sokkal inkább egy szerelmes üzenet H.M. monogrammal, nyíllal átlőtt szívvel, virágcsokorral és három fejjel (az épületben ekkortájt Fodor József bútorgyártó üzeme működött):

Egy bob frizurás nő és két férfi? Valamiféle munkahelyi szerelmi háromszög? Ki tudja!

Egy kissé kubista fej:

A Magyar Optikai Művek (MOM) világhírű magyar iparvállalat dolgozói így emlékeztek meg a Vaskapu utcai épületben működő szemüveglencse-részleg nyári üzemszünetéről 1960. július 17-én:

Ötágú csillag+ÉLJEN felirat a kommunista időkből:

Egy teljesen váratlan papagáj:

Egy újabb portré, egy hátrafésült hajú fiatalember karakteres arcéle:

Jó estét avagy „Bonaszera, 1959”:

„Vigyázz!! Bolond, közveszéjes!”

Úgy lehet képzelni, hogy a szépen író Szeleczki György 1927. október 21 és 1929. július 20. között dolgozott a Vaskapu utcai üzemben:

Benyó Pál 1940. július 30-i karcolata – két nappal később a német légierő megkezdte Anglia bombázását:

Dozsó, Orbi, Gubacs, Baka és a többiek – a MOM Budapest szemüveglencse-csiszoló brigádja?

Zwack József és Társa Magyar Királyi Likőr-, Rum- és Ecetszesz gyára

Egy százéves véset az Unicum-gyár oldalában: Cz.Gy.S. 1914. április 19. – még három hónap az I. világháború kirobbanásáig.

KJ, 1931. május 20.:

Egy kissé apokaliptikus üzenet: „Nemsokára eljön a végzet ezzt üzeni a halál” – R.I.

1909-es az egyik legrégebbi véset, Fühl J. jóvoltából. Viszonylag eseménytelen békeév volt, egyebek mellett ebben az évben szállt fel az első magyar gyártmányú repülőgép, a Libella és repülte át elsőként a Csatornát Louis Blériot francia mérnök:

Nehezen kivehető, de szintén 1909-es szignó:

Bálint 1907-ben járt erre és karcolta nevét a gyár falába:

Licska János állami rendőr írnok 1922-ben

A BRFK IX. kerületi rendőrőrs Haller utcai telepének falai

Nyilaskeresztből több is akad itt, ez az egyik:

Téglaszínű trikolór, kétoldalt zászlókkal:

Magyar Kommunista Párt:

Poczik Bálint, 1907:

Egy klasszikus jel:

N.J. 1900. június 20. – ez bizony egy XIX. századi véset. Az kínai boxerlázadás során ezen a napon több száz európait öltek meg Pekingben, köztük a német nagykövetet is:

Ezt a két imádnivaló autót a Nádasdy utcai falon lehet megtalálni:

Egy férfi szamárral:

A hatvani Nagy Sándor (a királyi rendőrség tagja?) 1926. május 18-án véste ezt téglába – David Attenborough, brit természettudós, dokumentumfilmes ezen a napon volt pont tíznapos:

„Kalmár József itt állt 1925 IX hó 24én”, pár nappal a helyhatósági választások után:

Németi Zsiga, volt kapuőr 1925. április 21-én véste be nevét lendületes betűkkel a következő száz évre:

Nyitókép: Nagy Attila Károly / rtl.hu