2026. március 8. 12:00
A nőnap története Magyarországon: a nőknek egykor még választójoguk sem volt, hosszú küzdelem kellett az egyenjogúságért.
Ma már ünnep, de egykor jogokért vívott harc volt
Ma már sokak számára a nőnap virágról, kedves gesztusokról és figyelmességről szól. Az ünnep eredeti jelentése azonban sokkal komolyabb: a nők egyenjogúságáért folytatott küzdelmet idézi fel. A világ számos pontján ma is harcolnak a nők az egyenlő jogokért – és ez Magyarországon sem volt mindig természetes.
Amikor a nőknek még szavazni sem volt szabad
A 19. században a magyar törvények egyértelműen kizárták a nőket a politikai jogokból.
Az 1848-as ötös törvénycikk például egy kategóriába sorolta a nőket a súlyos bűnözőkkel: a szöveg szerint a hazaárulóknak, gyújtogatóknak, gyilkosoknak – és a nőknek – nem lehetett választójoguk.
Az első komoly változás az első világháború után kezdődött. A világszerte erősödő feminista mozgalmak hatására Magyarországon is napirendre került a nők választójoga.
Politikai vita és ellenállás
1917-ben született meg az első törvényjavaslat a nők választójogáról, de komoly ellenállásba ütközött.
Az ellenzők között volt Tisza István korábbi miniszterelnök is, aki úgy fogalmazott: „irtózik a gondolattól”, hogy a nők választópolgárokká váljanak.
A vita évekig tartott, és csak hosszú politikai csatározások után született meg a döntés.
1920: először szavazhattak a magyar nők
Végül 1920-ban történt történelmi fordulat: ekkor járulhattak először az urnákhoz a magyar nők. Ez a döntés fontos mérföldkő volt a női egyenjogúság történetében, még ha a teljes egyenlőséghez még hosszú út is vezetett.
Nőnap üzenete ma is aktuális
Ma Magyarországon a nőnap inkább az elismerésről és a figyelemről szól: virágokkal, kedves szavakkal és apró gesztusokkal köszöntjük a nőket. Az ünnep eredeti üzenete azonban nem változott. Arra emlékeztet, hogy az egyenlőségért folytatott küzdelem sok helyen még ma sem ért véget.
A női egyenjogúságról még többet megtudhatsz a Fókusz riportjából: