Olyan meleg lesz 2050-ben Stockholmban, mint mostanság Budapesten. Erre jutottak elemzésükben svájci kutatók. Magyarországon pedig akkorra még nagyobb hőségre lehet számítani. A kutatók célja az volt, hogy a hétköznapi embereknek is érthetően magyarázzák el a klímaváltozás következményeit. Éppen a megelőzés miatt indult a napokban egy civil kezdeményezés, amelynek lényege, hogy 10 millió fát ültetnek a következő években Magyarországon.

A klímaváltozásról rendezett filmet az egykori ValóVilág győztes Gyukin Milován. A film célja leginkább a figyelemfelhívás. A riportból az is kiderül, hogy egy hétköznapi ember mit tehet a klímaváltozás ellen!

Egyre többen állnak ki a génmódosított élelmiszerek fogyasztása ellen. Vendégünk Strasser-Kátai Bernadett, a Real Nature Kft. tulajdonosa most arról beszél, a klímaváltozás hogyan befolyásolja az étkezési trendeket!

Nem kímélte vasárnap a vihar az országot, volt ahol egy óra alatt 17 fokot csökkent a hőmérséklet, és helyenként 1,5-2 havi eső zúdult le néhány óra leforgása alatt.

Olyan forró nyár jön, ami még a meteorológusokat is megdöbbenti. 2019 lehet az eddigi legmelegebb év. Brutális időjárást jósolnak a nyárra. Az internetet ilyen és ehhez hasonló szalagcímek lepték el. Utánajártunk, vajon tényleg ennyire forró lesz a helyzet?

Kettészakadt az ország időjárása. Amíg keleten nyári meleg, addig nyugaton szinte téli hideg; óriási szélviharok, sőt még hószállingózás is volt tegnap, május közepén. Szombathelyen annyira lehűlt az idő, hogy még a hó is elkezdett esni.

Dr. Nékám Kristóf után Dr. Páldy Anna is felvilágosította a nézőket a globális felmelegedés veszélyeiről, ráadásul az egyiptomi szúnyogokra is felhívta a figyelmet, amik komoly betegségeket hordoznak.  

Dr. Nékám Kristóf, allergológus a klímaváltozás veszélyeire hívta fel a nézők figyelmét. Nem árt vigyázni, hiszen a pollenszezonra is hatással lehet!

Itt egy többszáz oldalas, ezernyi tudós munkájával készült dokumentum, amelynek címzettje: a világ, vagy hét és fél milliárd ember és lényegében azt mondja, 12 éven belül tektonikus, mindenkit és mindent befolyásoló változásokra van szükség ahhoz, hogy a föld átlaghőmérséklete „csak” 1,5 fokkal emelkedjen. Kormányok, vállalatok, emberek: mindenkinek van dolga. De hogyan lehetne ezt a fontos témát napirenden tartani?

Gyilkos hőhullámok, elhúzódó allergiaszezon és új fertőző betegségek megjelenését is hozhatja magával a klímaváltozás Magyarországon. A szokatlan októberi meleg és szárazság pedig már az ivóvíz minőségét is fenyegeti.

Állítólag idén már elmarad az ősz is. A 35 fok után lehet, hogy egyből a mínuszok jönnek majd. Hogy, miért? Kiderül a riportból!

A klímaváltozás majdhogynem vállvonogatással tudomásul vett jelensége lett. Furcsa. Az észak-koreai nukleáris fenyegetés a világ jó részén mindennapos téma – a klímaváltozás olyan, mint egy rövid ideig tartó riadó: elmúlik, elfelejtjük. Bölcsen tesszük?

Drámai. A legtöbb szakember csak így jellemzi a globális felmelegedés hatását. Amely miatt már eddig több százezren hagyták el hazájukat. A klímamenekültek száma 2050-re elérheti a 700 millió főt.

A tengerszint emelkedése, hatalmas áradások, szárazság és a mezőgazdaság összeomlása, állat-és növényfajok kihalása, végül pedig a Föld lakhatatlanná válása - a globális felmelegedés visszafordíthatatlan következményekkel járhat, ha minden úgy megy tovább, ahogy eddig. A hétfőn kezdődött párizsi klímakonferencia célja: megoldást találni a tarthatatlan helyzetre. A csúcstalálkozó előtt világszerte tüntetéseket tartottak, hogy nyomást gyakoroljanak a döntéshozókra.

A sokféle nemzetközi feszültség miatt nem a legszerencsésebb pillanatban – állam- és kormányfők felvonulásával hétfőn kezdődik Párizsban az a klímacsúcs, amitől világszerte azt remélik, hogy 18 évvel az első egyezmény után, érdemi eredménye lesz, hogy legalább lassabban és kevésbé melegedjen a Föld.

2100-ra akár 6 fokkal is nőhet a világ átlaghőmérséklete. Ez esetben sok millió ember nem jutna vízhez, de tízmilliók otthona kerülne víz alá. 195 ország Párizsban próbál majd összehozni egy megállapodást: ebbe minden állam beleírná, mit vállal, hogy a Föld átlaghőmérséklete legfeljebb 2 fokkal nőjön. De mennyibe kerül mindez? Ki fizeti a számlát? És: mit vállal Magyarország?

Dr. Miskolczi Ferenc kandidátussal sikerült interjút készítenünk. Nagy forma, a NASA-nál, Hamptonban, a Langley Research Centerben is dolgozott, ott is azt tette, amihez ért: a légkört elemezte. Csakhogy tudományos fokozatai lehetővé tették, hogy olyan elméletet alakítson ki, amely szerint nem létezik és soha nem is létezett üvegházhatás.

Dr. Miskolczi Ferenc kandidátussal sikerült interjút készítenünk. A NASA-nál, Hamptonban, a Langley Research Centerben is dolgozott, ott is azt tette, amihez ért: a légkört elemezte. Csakhogy tudományos fokozatai lehetővé tették, hogy olyan elméletet alakítson ki, amely szerint nem létezik és soha nem is létezett üvegházhatás. Polgár Géza riportja.

Néhány hete jelent meg a hír, hogy az ENSZ főtitkára magasrangú személyes megbízottjának nevezte ki vendégünket, Pásztor Jánost. Az ő kihívása: a klímaváltozás. Az egész földet, 7,3 milliárd embert, mindannyiunkat érinti. Tényleg számtalan nemzeti és nemzetközi szervezet és testület foglalkozik vele, tudósok talán ezrei, véleményekkel és ellenvéleményekkel.

A napi hírek közben hajlamosak vagyunk arra, hogy elfelejtkezzünk a klímaváltozás egyre nyilvánvalóbb kihívásáról, amely alighanem minden másnál súlyosabb globális veszély. Vendégünké, egy magyar diplomatáé a feladat, hogy az ENSZ egyik vezetőjeként igyekezzen összehangolni a világ vagy 200 országának válaszát. Első magyar TV-interjú Pásztor Jánossal.