Januárban országos hóakadályokra már nem számíthatunk. Februárban előfordulhat, hogy legalább pár napra az ország nagy részét belepi a hó, de erre megbízható előrejelzés nincs, és az elmúlt évek tapasztalatai sem ezt a lehetőséget erősítik.

A téli hideg eltűnésének csak első látásra örülhetünk, mert ezzel együtt a nyár is forróbb lesz.

Több mint százéves rekord dőlt meg a Fertő-tó partján. 

Thomas Midgley-t életében még a világ egyik legnagyobb feltalálójaként ünnepelték, de mostanra már inkább úgy emlegetik, mint a „két lábon járó katasztrófa”, aki talán mindenki másnál több szenvedést okozott az emberiségnek. Száz évvel ezelőtt ő találta fel a súlyosan egészségkárosító ólmozott benzint, majd pár évvel később a hűtőkben használt freont, ami a Föld összes élőlényét védő ózonréteget tette majdnem tönkre, és kis híján klímakatasztrófát okozott. Végül egyik saját találmánya ölte meg. 

És ez csak a tíz legpusztítóbb 2021-es katasztrófa mérlege.

Az Egyensúly Intézet elemzése szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése 2050-ig komoly próbatétel elé állítja az országot.

A Himalája gleccsereinek gyorsuló olvadása több millió ázsiai vízellátását fenyegeti, figyelmeztet egy új kutatás.

Űrbéli látványt nyújtó hatalmas krátereket fedeztek fel Oroszországban. A szibériai szigeten tátongó gödrök a földből kitörő gázrobbanások következményei. Keletkezésük pontos okát még vizsgálják a tudósok, de egyre valószínűbb, hogy megjelenésük a klímaváltozással van összefüggésben.

Különleges kisfilmet készített az ENSZ, amit a vasárnap kezdődő klímakonferencia előtt mutattak meg. A világszervezet közgyűlésére egy digitális trükkökkel életre keltett dinoszaurusz sétál be, hogy felszólaljon. Mondanivalója pedig nagyon is valódi.

Mobillal az eltűnő víz nyomában - Pécsen mutatták be azt a telefonos alkalmazást, ami feltérképezi a patakok, csermelyek vízállását, ugyanis ezekről alig vannak adatok. A globális éghajlatváltozás és a növekvő vízfelhasználás miatt egyre több vízfolyás szárad ki, ennek hatását vizsgálnák most.

A 444.hu (Czinkóczi Sándor-Halász Júlia-Szász Zsófia) díjazott videója a kiszáradástól különösen súlyosan érintett térség helyi gazdáiról szól, akik a csatornák eltorlaszolásával saját földjeiket árasztják el, hogy a területen tartsák a lehulló csapadékot.

Öt lány nyerte az idei TEDXDanubia Countdown jövőtervező pályázatát. Pongrácz Villő, Somos Paula, Kovács Kata, Lipka Emese és Barassevich Laura a klímaváltozás egyik problémájára, a hulladékkezelésre dolgozott ki egy megoldást. Pauláék teljesen személyre szabott és pazarlás nélkül gyártott ruhákat álmodtak meg, amelyek teljesen lebomló, komposztálható anyagokból, ananászból és bambuszból készülnek – ezen az ötleten hónapokig dolgozott a csapat. Hétfőn a Vígszínházban, a TEDxDanubia Countdown eseményen egész nap a klímaváltozásé, és az arra adott válaszoké lesz a főszerep. A meghívott előadók mellett a győztes csapat is részletesen bemutatja majd győztes ötletét.

2001. szeptember 11.-ei terrortámadás indította el azt a XXI. századi világvége hangulatot, amiben ma is élünk. Geszti Péter a 20 évvel ezelőtti terror nem hasonlítható össze a klímaváltozás tragikus következményeivel.

Napi 8 millió villám, világszerte körülbelül ennyiszer láthatja az emberiség a fenséges, de egyben ijesztő látványt. Ez évi 3 milliárd villámot jelent, amiből nekünk is jut párszázezer egy évben. Magyarországnak nincs kimondottan villámsújtott része, de Komjáti Kornél szerint az ország észak-keleti és dél-nyugati részen többször előfordulhatnak villámcsapások, mint máshol.

Vízhiány és áramellátási gondok - ez várhat több tízmillió amerikaira, miután több délnyugati államot ellátó víztározóban rekordalacsony vízszintet mértek. Emiatt több területen korlátozták a vízhasználatot, és le kellett állítani egy vízerőmű turbináit is. Ráadásul, veszélybe került a világ mandulaellátása is. A szakemberek szerint mindezért szintén a klímaváltozás a felelős. 

Már több mint kétezer embert kellett kimenekíteni Görögország második legnagyobb szigetéről az erdőtüzek miatt. Több száz otthon pusztult el, és a lángok legalább 35 ezer hektárt perzseltek fel. A helyiek szerint semmilyen segítséget nem kaptak. Európa déli részén több országban is tombolnak a tüzek, ezek nagy részéért a klímaváltozás a felelős, de van, ahol a maffiát sejtik a háttérben.

Vörös kód az emberiségnek az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület ma publikált jelentése az ENSZ főtitkára szerint. Minimum másfél fokot emelkedik a föld átlaghőmérséklete a következő húsz évben az 1850-es évekhez képest. Az ENSZ szervezete szerint már vitathatatlan tény, hogy az ember okozza a klímaváltozást. A felmelegedés miatt egyre gyakrabban lesz szárazság, erdő- és bozóttűz. De áradások is többször előfordulnak majd.

Már több települést megközelítettek a lángok. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint a klímaváltozás miatt egyre több a tűz, és most már az olvadás miatt is aggódik.

Ez a 21 éves brit srác biztosan nem tériszonyos, hiszen biztosítókötél nélkül, szabadkézzel mászott fel egy 147 méter magas felhőkarcolóra. A londoni Stratosphere torony 36 emelet magas irodaházának a tetejére alig fél óra alatt sikerült felkapaszkodni, úgy hogy mindössze az ablakpárkányokba és néhány tartóoszlopba tudott csak kapaszkodni.

Politikai okok miatt akarják felvenni a veszélyeztetett világörökségi helyszínek közé a Nagy-Korallzátonyt. Erről az ausztrál környezetvédelmi miniszter beszélt kedden. Az ENSZ szakosított szervezete viszont a klímaváltozással magyarázza a lépést, ami ellen szerintük Ausztrália nem sokat tesz. Néhány hónapja a kormány ugyan zöld fordulatot hirdetett, kedden mégis egy olyan miniszterelnök-helyettest neveztek ki, aki istenre bízná az éghajlatváltozás megoldását.

Az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribb a kiszámíthatatlannak tűnő időjárás: a túl hideg, a túl meleg, a ritkább, de intenzívebb viharok, az egyre erősebb szelek, a hosszabb apályok és a gyakoribb dagályok. Néhány éve Magyarországon is egyre gyakoribb jelenség a tornádó, amit sokáig csak az amerikai filmekből ismertünk. Az idei nyár már az éghajlatváltozástól is függ, a ciklonok miatt nem biztos, hogy nyugodt nyarunk lesz.

Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb aszályát éli át Tajvan. Ami veszteségeket jelent a mezőgazdaságban és az idegenforgalomban egyaránt. A turisták körében közkedvelt Sun Moon tó mérete is jelentősen kisebb lett, ami a légi felvételeken is jól látszik. Több mólót is le kellett emiatt zárni.

Rengeteg munkája volt a tűzoltóknak szerdán a nagy szélvihar után. Megdőlt a májusi 5-re vonatkozó rekord is. A János-hegyen 115 kilométer per órás lökések is voltak. A Magyar Honvédség meteorológusának frissen írt cikke szerint egyre több tornádó és orkán erejű szélvihar várható az országban. A klímaváltozás Magyarországot is érinti.

Rengeteg élelmiszer végzi a kukában, és nem csak ilyenkor, az ünnepek után. Egy nemzetközi felmérésben úgy kalkuláltak, legalább 930 millió tonna ételszemét termelődik évente a Földön. Ez nem csak hogy pocséklás, de a környezetünkre is káros. A szerves eredetű élelmiszerszemét lebomlásakor ugyanis nagy mennyiségű üvegházhatású gázok szabadulnak fel, ami a klímaváltozást gyorsítja.

Bár úgy érezhetjük, hogy lassan túl leszünk a koronavíruson, és már látjuk az alagút végén a fényt, a szakértők nagy része egyetért abban, hogy közel sem ez volt az utolsó alagút, amin végig kell mennünk. Már ami a járványokat és vírusokat illeti. De mégis mitől ennyire biztosak a kutatók abban, hogy ilyen sötét jövő vár ránk?

A nem túlzás azt állítani, hogy a koronavírus kialakulásának és elterjedésének egyik fő oka a klímaváltozás, a természet pusztulása és pusztítása. Hiszen mi, emberek, saját terjeszkedésünk és jólétünk miatt kiszorítjuk az állatokat természetes élőhelyeikről, és így olyan fajok érintkeznek egymással, és velünk, amelyek alapesetben sosem találkoznának.

Törökországban legnagyobb városában már negyedik napja tart a hóvihar. Isztambulban sok helyen megbénult a közlekedés, utakat kellett lezárni és tanítási szünetet is el kellett rendelni.

Athénban behavazódott az Akropolisz és a görög főváros utcáit ritkán látható módon több centiméter hóréteg fedte. Texasban pedig milliók maradtak áram és fűtés nélkül a rekord hideg miatt. Leállt az elektromos hálózat és a gázvezetékek is megfagytak. A szélsőséges időjárási jelenségek ismét rávilágítanak a klímaváltozás hatásaira. Texasban volt ahol -18 fokot mértek. A szélsőséges időjárásnak már legalább két tucat halottja is van. Néhányan a saját otthonukban fagytak halálra. A vihar miatt leálltak az erőművek és túlterhelt lett az elektromos hálózat ezért közel 4 millió háztartás maradt áram nélkül.

Milliók maradtak áram nélkül az Egyesült Államok déli részén és Mexikóban a rendkívüli hideg és a havazás miatt. A napokban sorra dőlnek meg a hidegrekordok főként Texasban, ahol szükségállapotot is hirdettek. Az amerikai államban hidegebb van, mint Alaszka legnépesebb városában.

Az elmúlt évben nem sok szó esett a klímaváltozásról, mivel a koronavírussal kapcsolatos hírek mindent fölülírtak, holott 2020 is negatív rekordokat döntögetett. A legfrissebb adatok szerint ez volt az eddigi legmelegebb év Európában, közvetlenül 2019 után, a sarkköri területeken pedig még soha nem égett le annyi erdő, mint most. Az éves átlaghőmérséklet 1,25 Celsius fokkal volt magasabb, mint az ipari forradalom előtt. Lehet, hogy az a 1,5 fok jelenleg szinte semminek tűnik, és észre sem vesszük, de az igazság valójában az, hogy hosszútávra tekintve ez veszélyesebb ránk, az emberiségre nézve, mint egy-egy tűzvész, vagy hurrikán.

Ürge-Vorsatz Diána a CEU éghajlatkutató professzora azt mondja, ha nem állítjuk meg az éghajlatváltozást, akkor az évszázad végére akár 4-5 Celsius fokkal is melegebb lehet az ipari forradalom előttihez képest, aminek beláthatatlan következményei lehetnek az emberiségre nézve. Utoljára 3-4-5 fokkal melegebb kb. 40-60 millió évvel ezelőtt volt a Földön. Tehát gyakorlatilag két generáció alatt visszapörgetjük a földtörténet óráját 40-60 millió évvel, ez már majdnem a dinoszauruszok kora. Szerinte le kellene mondani a belső égésű autók használatáról, nulla energia felhasználásúvá kellene tenni a házakat, az iparban minél több szektornak karbonsemlgessé kellene válnia. Szerinte mindezt meg lehet csinálni, csak társadalmi akarat szükséges hozzá.

A Filomena ciklon a spanyoloknál havat és hideget hozott, a ciklon másik része miatt viszont melegrekordok dőltek meg a hétvégén Dél-Európában. Szicíliában 30, Krétán 28, Máltán csaknem 26 fokot mértek. Na, de mi az oka ennek a szélsőséges időjárásnak? A válasz egyszerű, csak az utóbbi egy évben kevesebbet beszéltünk róla a koronavírus járvány miatt: a klímaváltozás. Bár tavaly kb. 7 százalékkal csökkent az üvegházhatású gázok éves kibocsájtása, - utoljára a második világháború idején volt ilyen drámai csökkenés, - a helyzet nem sokat változott, messze még a megoldás továbbra is.

Közel 3000 kilométer hosszú és 10 országon halad át. A Duna nem csak Magyarország, hanem Európa egyik legfontosabb folyója. A BBC magyarországi tudósítója Nick Thorpe most egy tévés dokumentum sorozatot készített, ahol a Duna teljes szakaszán kalauzolja végig a nézőket. A kulturális sokszínűség mellett a magyar és az európai történelem drámai eseményei és a klímaváltozás okozta legfontosabb kihívások is megjelennek a víz mentén.

Pénz a lakások szigetelésére, több zöldfelület és az agglomerációs közlekedés fejlesztése. Ezek a legfontosabb lépések, amelyekkel a klímaváltozás ellen tehetne Budapest a civilek szerint. Az első fővárosi közösségi gyűlés résztvevői a héten adták át javaslataikat Budapest vezetésének. A főváros januárban szavazhat saját klímastratégiájáról.

Össze kell szedni a lehullott leveleket és el kell vinni a kidőlt fákat. Ez a megoldás Donald Trump szerint az Egyesült Államokban tomboló erdőtüzekre. Szerinte ugyanis a történelmi mértékű pusztítást nem a klímaváltozás okozza. Az országban már mintegy 5 millió hektár veszett oda, és eddig legkevesebb 36 ember halt meg.

Az extrém időjárási jelenségek sok esetben a klímaváltozás következményei. Szélsőségesebbé válik a meteorológia és egy-egy hőhullám erősebb és akár hosszabb ideig is eltarthat. A tavalyi nyár rekordokat döntött, amit meg is jósoltak, de mit ígérnek erre az évre?

Strandoló emberek a Yana folyón. Nyáron ez teljesen normális dolog. A helyszín azonban Szibéria, jóval túl az északi sarkkörön, ahol Verhojanszk városkában a hétvégén 38 Celsius fokot mértek. Ez minden korábbi melegrekordot felülmúlt.

A klímaváltozás miatt egyre szélsőségesebb az időjárás, ami leginkább a frontérzékenyeket viseli meg. Fejfájás, alvászavar, fáradékonyság, migrén, ingerlékenység. Felsorolni sem lehet, mennyi tünetet produkálhat a hirtelen jött időjárásváltozás. Az elmúlt hetekben Magyarországot sem kímélte a hideg és melegfront.

Már tavaly megjósolta a járványt egy magyar biológus, aki szerint a szabályok lazításának is szörnyű következményei lehetnek. Más tudósok is azt vallják, hogy az emberek saját magukat vezették bele a jelenlegi világjárványba azon túl, hogy a klímaváltozás pusztító következményeit is maguknak köszönhetik. Ha tennénk a túlfogyasztás ellen, kevesebbet utaznánk, a vírus sem globálisan terjedne. Van még visszaút?

Víz alá került emlékművek, pusztuló természeti kincsek és az olvadás miatt megsemmisült történelmi emlékek. A klímaváltozás nemcsak természeti katasztrófákat és állatfajok tízezreinek kihalását okozza, hanem az emberiség kulturális örökségének vesztét is. Mit tehetünk ez ellen?

Növekvő bűnözés, több balesett, csökkenő munkakedv, drágább megélhetés és jóval több halott. Ilyen jövőről beszélnek egyes szakértők a klímaváltozás miatt. Akik szerint a Föld felmelegedése drámai módon változtatja meg a társadalmi viszonyokat. Mi igaz ebből? Tényleg agresszívebbek lesznek az emberek? Valóban növekedni fog a munkanélküliség? Biztos, hogy eltűnik a kakaó és a kávé a Föld színéről?

A leálló légiközlekedés, a szinte megszűnő turizmus és akadozó áruszállítás ugyan komoly gazdasági károkat okoz, de zöld civilek szerint esélyt is jelent, hogy változtassunk néhány dolgon. Gazdasági elemzők viszont arra számítanak, hogy a vírus elmúltával rekordgyorsasággal nő majd újra a klímaváltozást okozó gázok kibocsátása.

A klímaváltozással megágyaztunk egy nagy világjárványnak, és ha továbbra sem vesszük figyelembe a vészjósló jeleket, akkor a természet reakciója több millió ember életét fenyegetheti. Jordán Ferenc, hálózatkutató biológussal beszélgettünk arról milyen szoros kapcsolat van a tengeri áramlatok változása, a hőmérséklet növekedés és a vírusok terjedése között.

Kétszer annyi esőerdőt vágtak ki Brazíliában másfél hónap alatt, mint tavaly ilyenkor, ez csaknem 300 ezer négyzetméternyi terület - közölte műholdas felvételek alapján a brazil űrkutatási hivatal. Sokak szerint ennek következménye a szélsőséges időjárás a dél-amerikai országban is, ahol jelenleg hatalmas áradások vannak. A legsúlyosabb helyzetet Sao Paulo államból jelentették. A gazdasági ereje miatt Brazília mozdonyának nevezett régió központjában, a 12 milliós Sao Paulóban csaknem leállt az élet a heves esőzések és árvizek eredményeként.

Duplájára nőtt 3 év alatt a rossz állapotú fák aránya a magyar erdőkben. Ráadásul 2018-ban sok év után először csökkent a természetvédelmi erdők területe Magyarországon. A Híradónak nyilatkozó szakértő szerint egyre több fát sújt itthon a klímaváltozás miatti szélsőséges időjárás. Ennek ellensúlyozására civilek 10 millió, a kormány pedig 100 millió fát ültetne a következő években.

A WWF erdőprogramjának vezetője, Gálhidy László azt mondja, súlyosan érinti majd a magyar erdőket a klímaváltozás. Kutatások szerint a magyar erdők 700.000 ember szén-dioxid kibocsátását ellensúlyozzák. Ráadásul a fák többmillió állatnak is otthont adnak. A statisztikák alapján itthon mégis évek óta történelmi mélyponton van az erdőtelepítés.

Hogyha az emberiség rosszul cselekszik, akkor megállíthatatlan katasztrófa fog bekövetkezni, ráadásul nagyon gyorsan. Ezt mondta a napokban az a brit geológus, aki jelenleg is az Antarktisz jegét vizsgálja. A két éve tartó kutatómunka eredményeit csak nemrég közölték a nagyvilággal, de ha igazak a számításaik, akkor a gyors jégolvadásnak köszönhetően a következő 200 évben eltűnhet a térképről London és New York is.

Sokak szerint végveszélybe került a modern emberi civilizáció léte a klímaváltozás miatt. Ez a félelem egyre több embernek okoz súlyos pszichés zavarokat, köztük már gyermekeknek is. Klímaszorongásnak hívják ezt a fejlett világban nemrég megjelent új népbetegséget, ami már több százezer embert érint. Magyarországon is.

 klímaváltozás tehet az országban tomboló tűzvészről, hatásait pedig az egész világon érezni lehet majd - erről beszélt az RTL-Híradónak adott exkluzív interjújában a Greenpeace Ausztrália igazgatója. A helyzet egyébként egyre rosszabb. Pénteken két nagyobb tűzfészek egyesülésével létrejött az első megatűz. Ennek kiterjedése több mint félmillió hektár.

Hetek óta pusztító tűz Ausztráliában, extrém meleg Norvégiában és rekord hideg Indiában. Mintha a világ kifordult volna magából. A klímaváltozás jelei már rögtön az év elején újra bebizonyították, hogy a tudósok nem hiába kongatják a vészharangot régóta.