Milliók maradtak áram nélkül az Egyesült Államok déli részén és Mexikóban a rendkívüli hideg és a havazás miatt. A napokban sorra dőlnek meg a hidegrekordok főként Texasban, ahol szükségállapotot is hirdettek. Az amerikai államban hidegebb van, mint Alaszka legnépesebb városában.

Az elmúlt évben nem sok szó esett a klímaváltozásról, mivel a koronavírussal kapcsolatos hírek mindent fölülírtak, holott 2020 is negatív rekordokat döntögetett. A legfrissebb adatok szerint ez volt az eddigi legmelegebb év Európában, közvetlenül 2019 után, a sarkköri területeken pedig még soha nem égett le annyi erdő, mint most. Az éves átlaghőmérséklet 1,25 Celsius fokkal volt magasabb, mint az ipari forradalom előtt. Lehet, hogy az a 1,5 fok jelenleg szinte semminek tűnik, és észre sem vesszük, de az igazság valójában az, hogy hosszútávra tekintve ez veszélyesebb ránk, az emberiségre nézve, mint egy-egy tűzvész, vagy hurrikán.

Ürge-Vorsatz Diána a CEU éghajlatkutató professzora azt mondja, ha nem állítjuk meg az éghajlatváltozást, akkor az évszázad végére akár 4-5 Celsius fokkal is melegebb lehet az ipari forradalom előttihez képest, aminek beláthatatlan következményei lehetnek az emberiségre nézve. Utoljára 3-4-5 fokkal melegebb kb. 40-60 millió évvel ezelőtt volt a Földön. Tehát gyakorlatilag két generáció alatt visszapörgetjük a földtörténet óráját 40-60 millió évvel, ez már majdnem a dinoszauruszok kora. Szerinte le kellene mondani a belső égésű autók használatáról, nulla energia felhasználásúvá kellene tenni a házakat, az iparban minél több szektornak karbonsemlgessé kellene válnia. Szerinte mindezt meg lehet csinálni, csak társadalmi akarat szükséges hozzá.

A Filomena ciklon a spanyoloknál havat és hideget hozott, a ciklon másik része miatt viszont melegrekordok dőltek meg a hétvégén Dél-Európában. Szicíliában 30, Krétán 28, Máltán csaknem 26 fokot mértek. Na, de mi az oka ennek a szélsőséges időjárásnak? A válasz egyszerű, csak az utóbbi egy évben kevesebbet beszéltünk róla a koronavírus járvány miatt: a klímaváltozás. Bár tavaly kb. 7 százalékkal csökkent az üvegházhatású gázok éves kibocsájtása, - utoljára a második világháború idején volt ilyen drámai csökkenés, - a helyzet nem sokat változott, messze még a megoldás továbbra is.

Közel 3000 kilométer hosszú és 10 országon halad át. A Duna nem csak Magyarország, hanem Európa egyik legfontosabb folyója. A BBC magyarországi tudósítója Nick Thorpe most egy tévés dokumentum sorozatot készített, ahol a Duna teljes szakaszán kalauzolja végig a nézőket. A kulturális sokszínűség mellett a magyar és az európai történelem drámai eseményei és a klímaváltozás okozta legfontosabb kihívások is megjelennek a víz mentén.

Pénz a lakások szigetelésére, több zöldfelület és az agglomerációs közlekedés fejlesztése. Ezek a legfontosabb lépések, amelyekkel a klímaváltozás ellen tehetne Budapest a civilek szerint. Az első fővárosi közösségi gyűlés résztvevői a héten adták át javaslataikat Budapest vezetésének. A főváros januárban szavazhat saját klímastratégiájáról.

Össze kell szedni a lehullott leveleket és el kell vinni a kidőlt fákat. Ez a megoldás Donald Trump szerint az Egyesült Államokban tomboló erdőtüzekre. Szerinte ugyanis a történelmi mértékű pusztítást nem a klímaváltozás okozza. Az országban már mintegy 5 millió hektár veszett oda, és eddig legkevesebb 36 ember halt meg.

Az extrém időjárási jelenségek sok esetben a klímaváltozás következményei. Szélsőségesebbé válik a meteorológia és egy-egy hőhullám erősebb és akár hosszabb ideig is eltarthat. A tavalyi nyár rekordokat döntött, amit meg is jósoltak, de mit ígérnek erre az évre?

Strandoló emberek a Yana folyón. Nyáron ez teljesen normális dolog. A helyszín azonban Szibéria, jóval túl az északi sarkkörön, ahol Verhojanszk városkában a hétvégén 38 Celsius fokot mértek. Ez minden korábbi melegrekordot felülmúlt.

A klímaváltozás miatt egyre szélsőségesebb az időjárás, ami leginkább a frontérzékenyeket viseli meg. Fejfájás, alvászavar, fáradékonyság, migrén, ingerlékenység. Felsorolni sem lehet, mennyi tünetet produkálhat a hirtelen jött időjárásváltozás. Az elmúlt hetekben Magyarországot sem kímélte a hideg és melegfront.

Már tavaly megjósolta a járványt egy magyar biológus, aki szerint a szabályok lazításának is szörnyű következményei lehetnek. Más tudósok is azt vallják, hogy az emberek saját magukat vezették bele a jelenlegi világjárványba azon túl, hogy a klímaváltozás pusztító következményeit is maguknak köszönhetik. Ha tennénk a túlfogyasztás ellen, kevesebbet utaznánk, a vírus sem globálisan terjedne. Van még visszaút?

Víz alá került emlékművek, pusztuló természeti kincsek és az olvadás miatt megsemmisült történelmi emlékek. A klímaváltozás nemcsak természeti katasztrófákat és állatfajok tízezreinek kihalását okozza, hanem az emberiség kulturális örökségének vesztét is. Mit tehetünk ez ellen?

Növekvő bűnözés, több balesett, csökkenő munkakedv, drágább megélhetés és jóval több halott. Ilyen jövőről beszélnek egyes szakértők a klímaváltozás miatt. Akik szerint a Föld felmelegedése drámai módon változtatja meg a társadalmi viszonyokat. Mi igaz ebből? Tényleg agresszívebbek lesznek az emberek? Valóban növekedni fog a munkanélküliség? Biztos, hogy eltűnik a kakaó és a kávé a Föld színéről?

A leálló légiközlekedés, a szinte megszűnő turizmus és akadozó áruszállítás ugyan komoly gazdasági károkat okoz, de zöld civilek szerint esélyt is jelent, hogy változtassunk néhány dolgon. Gazdasági elemzők viszont arra számítanak, hogy a vírus elmúltával rekordgyorsasággal nő majd újra a klímaváltozást okozó gázok kibocsátása.

A klímaváltozással megágyaztunk egy nagy világjárványnak, és ha továbbra sem vesszük figyelembe a vészjósló jeleket, akkor a természet reakciója több millió ember életét fenyegetheti. Jordán Ferenc, hálózatkutató biológussal beszélgettünk arról milyen szoros kapcsolat van a tengeri áramlatok változása, a hőmérséklet növekedés és a vírusok terjedése között.

Kétszer annyi esőerdőt vágtak ki Brazíliában másfél hónap alatt, mint tavaly ilyenkor, ez csaknem 300 ezer négyzetméternyi terület - közölte műholdas felvételek alapján a brazil űrkutatási hivatal. Sokak szerint ennek következménye a szélsőséges időjárás a dél-amerikai országban is, ahol jelenleg hatalmas áradások vannak. A legsúlyosabb helyzetet Sao Paulo államból jelentették. A gazdasági ereje miatt Brazília mozdonyának nevezett régió központjában, a 12 milliós Sao Paulóban csaknem leállt az élet a heves esőzések és árvizek eredményeként.

Duplájára nőtt 3 év alatt a rossz állapotú fák aránya a magyar erdőkben. Ráadásul 2018-ban sok év után először csökkent a természetvédelmi erdők területe Magyarországon. A Híradónak nyilatkozó szakértő szerint egyre több fát sújt itthon a klímaváltozás miatti szélsőséges időjárás. Ennek ellensúlyozására civilek 10 millió, a kormány pedig 100 millió fát ültetne a következő években.

A WWF erdőprogramjának vezetője, Gálhidy László azt mondja, súlyosan érinti majd a magyar erdőket a klímaváltozás. Kutatások szerint a magyar erdők 700.000 ember szén-dioxid kibocsátását ellensúlyozzák. Ráadásul a fák többmillió állatnak is otthont adnak. A statisztikák alapján itthon mégis évek óta történelmi mélyponton van az erdőtelepítés.

Hogyha az emberiség rosszul cselekszik, akkor megállíthatatlan katasztrófa fog bekövetkezni, ráadásul nagyon gyorsan. Ezt mondta a napokban az a brit geológus, aki jelenleg is az Antarktisz jegét vizsgálja. A két éve tartó kutatómunka eredményeit csak nemrég közölték a nagyvilággal, de ha igazak a számításaik, akkor a gyors jégolvadásnak köszönhetően a következő 200 évben eltűnhet a térképről London és New York is.

Sokak szerint végveszélybe került a modern emberi civilizáció léte a klímaváltozás miatt. Ez a félelem egyre több embernek okoz súlyos pszichés zavarokat, köztük már gyermekeknek is. Klímaszorongásnak hívják ezt a fejlett világban nemrég megjelent új népbetegséget, ami már több százezer embert érint. Magyarországon is.

 klímaváltozás tehet az országban tomboló tűzvészről, hatásait pedig az egész világon érezni lehet majd - erről beszélt az RTL-Híradónak adott exkluzív interjújában a Greenpeace Ausztrália igazgatója. A helyzet egyébként egyre rosszabb. Pénteken két nagyobb tűzfészek egyesülésével létrejött az első megatűz. Ennek kiterjedése több mint félmillió hektár.

Hetek óta pusztító tűz Ausztráliában, extrém meleg Norvégiában és rekord hideg Indiában. Mintha a világ kifordult volna magából. A klímaváltozás jelei már rögtön az év elején újra bebizonyították, hogy a tudósok nem hiába kongatják a vészharangot régóta.

Greta Thunberg lett az év embere a Time magazin szerint. A lány hazájában azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy iskola helyett tüntetni ment a svéd parlament elé azért, hogy a politikusok végre tegyenek valamit a klímaváltozás ellen.

Még közelebb kerültünk a Föld pusztulásához. A kutatók listáján szereplő veszélyek fele már bekövetkezett: például a grönlandi jég olvadása, vagy az esőerdők pusztulása. Ezek a jelenségek, ha együttesen bekövetkeznek, akkor a Föld klímája eléri a globális éghajlati fordulópontot, vagyis ezután már nem lehet megállítani a globális felmelegedést. Nemzetközi tanulmány szerint ezek a fordulópontok a korábbi becslésekhez képest, sokkal nagyobb kockázatot jelentenek és vártnál gyorsabban zajlik minden. 

Molnár Áront színházban, filmekben és sorozatokban látjuk legtöbbször. Sokan szerették meg A mi kis falunk Matyijaként. A színész azonban nem elégszik meg azzal, hogy más bőrébe bújik, létrehozta a noÁr projektet és rap számokat ír olyan kérdésekről, amelyek az igazságérzetét bántják. Ilyenek a migráció kezelése, az oktatás színvonala és most a klímaváltozás. Ezért született meg a Levegőt c. produkció. Áron szerint nincs most ennél fontosabb téma. De mi fenyeget minket? Miért fontos kérdés a globális felmelegedés és a klímaváltozás?

Mától az RTL Híradó önálló rovatot indít, Zöld Hírek címmel. A legnézettebb magyar hírműsor célja, hogy minél több ember figyelmét felhívja a környezetvédelemre és a klímaváltozásra. A tudományosan bizonyított tényekre koncentrálnak és szeretnék eloszlatni a mendemondákat és álhíreket. Az első riportfilm az egyik legnagyobb környezeti és egészségügyi gondot jelentő szálló por elsődleges forrásáról, a fával/szénnel/szeméttel fűtésről szólt.

Ezen a sokkoló videón jól látszik, hogyan tűnt el az Északi-sark jege az elmúlt 35 év alatt. Az Amerikai Geofizikai Unió közétett gyorsított felvétele az 1984 és 2019 közötti időszakot mutatja. A jégpáncél mára már aggasztó méretűre zsugorodott, a folyamatos olvadás miatt pedig akár két métert is nőhet a tengerszint.

Bevezetik a dugódíjat, és öt éven belül korlátozhatják a dízelautók behajtását a budapesti belvárosba. Erről beszélt az RTL Híradónak adott interjújában a klímavédelemért felelős főpolgármester-helyettes. Dorosz Dávid arra számít, hogy ezekkel az intézkedésekkel radikálisan javítani lehet a főváros levegőminőségén. A Greenpeace szakértője szerint nem csak az autós, hanem a teherautó és buszforgalmat is korlátozni kéne.

A klímavédelemért felelős főpolgármester-helyettes, Dorosz Dávid azt mondta, nem csak a dízelesek számíthatnak szigorításra. Azt szeretnék, ha Budapest belvárosába csak pénzért hajthatnának be az autósok, függetlenül attól, hogy milyen üzemanyagot használnak.

Több méteres hó és a világtól elzárt települések Ausztriában, hatalmas árvíz már több, mint egy hete Velencében, kritikus légszennyezettség Indiában, itthon pedig akár 18-20 fok, szikrázó napsütéssel- mindez késő ősszel, november közepén. A klímakatasztrófa megállíthatatlanul közeleg, ennek pedig egyre brutálisabb jeleit érzékelhetjük világszerte.

Szeméthalom az utcán, a kukák mellett, az erdőkben, folyókban, tengerekben, az óceánokban, a Földön mindenhol. És már azon túl is, a világűrben. Az elképesztő mennyiségű szemét már lassan nem csak a bolygónkat lepi el. Jelenleg a NASA számításai szerint 500 ezer üveggolyó méretű, és több mint 100 millió, egy milliméteresnél kisebb űrszemét kering Föld körüli pályán. És egyre nagyobb gondolt okoz az, hogy ezeket az űr szemeteket hogyan lehetne összeszedni.

Bort iszik és vizet prédikál Bill Gates? Az üzletember a klímaváltozás lassításáért illetve megállításáért nemzetközi összefogást sürget, krétaport is szétszórhatna a levegőben, miközben magánrepülőgépével ő szennyezi leginkább azt. Egy svéd professzor számításai szerint, aki így közlekedik, tízezerszer több káros anyagot juttat a levegőbe, mint egy átlagember.

Gazdasági világválsághoz vezet, ha nem lesz több búza. A gabonát megfertőző kórokozók ellen még nem tudunk védekezni és azok a rovarok, kullancsok is előttünk járnak amik, új betegségeket terjesztenek és a klímaváltozás miatt jelentek meg már Magyarországon is.

Lángoló esőerdők, olvadó jégsapkák, egyes helyeken hatalmas szárazság, máshol óriási özönvizek. A klímaváltozás hatásait egyre inkább láthatjuk, és érzékelhetjük a saját bőrünkön is. De min, és hogyan kellene változtatni?

A klímaváltozás és a környezetszennyezés problémája gyorsan robbant be a köztudatba, és ha nem is tömegek, de egyre többen vannak olyanok, akik megpróbálnak tudatosabban keveset és máshogy fogyasztani. Mutatjuk, hogyan lehet úgy élni, hogy minimális szemetet termeljünk.

Szélsőséges időjárás, özönvizek, áradások, számos világvégét idéző helyzet, amire senki sem tud felkészülni, ez jellemzi mostanában az időjárásunkat. Évről évre egyre súlyosabb a helyzet? És ezt mind a klímaváltozás és a globális felmelegedés nyakába lehet varrni?

A kutatók szerint csak a Grönlandi jégolvadás 5-33 centiméter közötti tengerszint emelkedéshez fog vezetni a századvégig, ha pedig az összes jég elolvadna onnan, a világ óceánjainak felszíne több mint 7 méterrel emelkedne meg. 

A keresztény, a muzulmán, a zsidó, a hindu és a buddhista egyház képviselőit kérdeztük arról, hogy szerintük tényleg közeledik a világvége, igaz, hogy túlnépesedett a Föld, visszatérhetnek még közénk a kihalt állatfajok és jó dolog a génkezelt élelmiszer? Valamint, hogy egyáltalán ki a felelős a globális felmelegedésért. Az ember vagy az Isten?

Bár az elmúlt hetekben Magyarországon kicsit visszavett a tombolásból a kánikula, ennek ellenére július lehet a valaha volt legmelegebb hónap a Földön a klímakutatók szerint. A világ különböző pontjain sorra dőlnek meg a melegrekordok. Például Szibériában, ahol a 32 fokos hőség igencsak meglepte a helyieket. ​De nem csak az emberek, az állatok is szenvednek a kánikulától.

Hatalmas jégeső pusztított húsz percen át pénteken este a Vas megyei Káldon. A települést úgy beborította a jég, mintha tél lett volna, egy része még mára sem olvadt el. A kertekben gyakorlatilag minden odaveszett.

Egy 520 nagyváros adatait elemző friss svájci kutatás szerint, ha nem lassul a globális felmelegedés jelenlegi tempója, 30 év múlva olyan lesz, mintha a városok 1000 km-rel délebbre kerülnének a mostani helyzetükhöz képest. Hogy, ez pontosan mit jelent? Kiderül a riportból!

Olyan meleg lesz 2050-ben Stockholmban, mint mostanság Budapesten. Erre jutottak elemzésükben svájci kutatók. Magyarországon pedig akkorra még nagyobb hőségre lehet számítani. A kutatók célja az volt, hogy a hétköznapi embereknek is érthetően magyarázzák el a klímaváltozás következményeit. Éppen a megelőzés miatt indult a napokban egy civil kezdeményezés, amelynek lényege, hogy 10 millió fát ültetnek a következő években Magyarországon.

A klímaváltozásról rendezett filmet az egykori ValóVilág győztes Gyukin Milován. A film célja leginkább a figyelemfelhívás. A riportból az is kiderül, hogy egy hétköznapi ember mit tehet a klímaváltozás ellen!

Egyre többen állnak ki a génmódosított élelmiszerek fogyasztása ellen. Vendégünk Strasser-Kátai Bernadett, a Real Nature Kft. tulajdonosa most arról beszél, a klímaváltozás hogyan befolyásolja az étkezési trendeket!

Nem kímélte vasárnap a vihar az országot, volt ahol egy óra alatt 17 fokot csökkent a hőmérséklet, és helyenként 1,5-2 havi eső zúdult le néhány óra leforgása alatt.

Olyan forró nyár jön, ami még a meteorológusokat is megdöbbenti. 2019 lehet az eddigi legmelegebb év. Brutális időjárást jósolnak a nyárra. Az internetet ilyen és ehhez hasonló szalagcímek lepték el. Utánajártunk, vajon tényleg ennyire forró lesz a helyzet?

Kettészakadt az ország időjárása. Amíg keleten nyári meleg, addig nyugaton szinte téli hideg; óriási szélviharok, sőt még hószállingózás is volt tegnap, május közepén. Szombathelyen annyira lehűlt az idő, hogy még a hó is elkezdett esni.

Dr. Nékám Kristóf után Dr. Páldy Anna is felvilágosította a nézőket a globális felmelegedés veszélyeiről, ráadásul az egyiptomi szúnyogokra is felhívta a figyelmet, amik komoly betegségeket hordoznak.  

Dr. Nékám Kristóf, allergológus a klímaváltozás veszélyeire hívta fel a nézők figyelmét. Nem árt vigyázni, hiszen a pollenszezonra is hatással lehet!

Itt egy többszáz oldalas, ezernyi tudós munkájával készült dokumentum, amelynek címzettje: a világ, vagy hét és fél milliárd ember és lényegében azt mondja, 12 éven belül tektonikus, mindenkit és mindent befolyásoló változásokra van szükség ahhoz, hogy a föld átlaghőmérséklete „csak” 1,5 fokkal emelkedjen. Kormányok, vállalatok, emberek: mindenkinek van dolga. De hogyan lehetne ezt a fontos témát napirenden tartani?