Minden eddiginél durvább fagykárok jöhetnek hazánkban a klímaváltozás miatt

A klímaváltozás miatt még komolyabb fagykárok lehetnek Magyarországon, állítják a Másfélfok című, klímaváltozással foglalkozó oldalon pénteken közzétett magyar tanulmány szerzői. A magyar éghajlatkutatók és meteorológusok friss kutatási eredményei szerint 70 százalékos valószínűséggel állítható, hogy az éghajlatváltozás miatt változott meg számottevően a tavaszi növényfejlődés időszaka Magyarországon. 

A kedvezőtlen változásban elsősorban a hidegtűrő növények az érintettek: ezek napjainkra már két-három héttel korábban, február közepén fejlődésnek indulnak délen-délnyugaton. Csak az Északi-középhegységben és északkeleten kezdődik átlagosan továbbra is március elején és közepén a vegetációs időszak, mindenhol máshol eltolódott.

A pesszimista éghajlati forgatókönyv szerint a jelenlegi trend várhatóan a jövőben folytatódik, és így húszévente körülbelül egy hetet előrébb tolódik, a század végén pedig országos átlagban már január végén megindul a hidegtűrő vegetáció fejlődése, sőt egyes években ennél akár hamarabb is. Ez kedvezőtlen hatást gyakorolhat a növényzetre a tél végén, kora tavasszal még biztosan előforduló komolyabb fagyok miatt.

Magyarországon alapvetően két hőmérsékleti küszöbértéket vesznek figyelembe annak kapcsán, hogy mikor indul a növények fejlődése. A vegetációs időszak mindegyik növényfajnál eltérően kezdődik, például a káposztáé már 2 Celsius-fokon, a répáé 5 fokon, míg a szőlőé és a gyümölcsfáké csak 10 fok körül. A hidegtűrő növényeknél 5 fok napi átlaghőmérséklet tehát a küszöb. A melegigényes növényeknél a "bázishőmérséklet" 10 fok. Nem elég viszont egyetlen napon ilyen hőmérsékletet mérni, általában az 5 napon át fennálló időszak végét tekintik a vegetációs periódus kezdetének.

Első hallásra előnyösnek tűnhet a mezőgazdaság számára, hogy a növények vegetációs időszaka jóval korábbra tolódik. Azonban ha már januárban elkezdődik a hidegtűrők vegetációs időszaka, az esetleges fagyok óriási kárt okoznak a növények fejlődésében egy érzékeny, virágzási fázisban, ami a termés elmaradásához vezethet. Az éves fagykárok több mint kétharmada már most is a tavaszi időszakra koncentrálódik. A melegigényes növények esetében ez még nagyobb károkat okozhat.

Az elmúlt 30 évben kezdett igazán érződni a klímaváltozás hatása a növényfejlődésre, emlékeztet a tanulmány. Ennek oka az lehet, hogy az emberi tevékenységnek a 20. század legnagyobb részében még egyáltalán nem volt érezhető hatása a vegetációra. Az éghajlatváltozás tehát sokáig nem hatott a hidegtűrő hazai vegetációra,

az elmúlt két-három évtizedben azonban már érzékelhető a változás, ami tovább fog erősödni, ha nem mérsékeljük a globális felmelegedést

– figyelmeztetnek ezzel kapcsolatban a magyar kutatók.

Fotó: Varga György/MTI