Tönkreteszik az orosz tankok az ukrán Hortobágyot

Az Ukrajna elleni orosz agressziót nemcsak a lakosság, az ukrán falvak, városok szenvedik meg, de az értelmetlen és egyre inkább elhúzódó háború felmérhetetlen károkat okoz az élővilágban, a természetben is, hívja fel a figyelmet a New Scientist cikke. A tudományos magazin szerzője kiemelten foglalkozik Poléziával, egész pontosan a poléziai alfölddel, ami egy

körülbelül 180 000 négyzetkilométeres, nagyjából két Magyarországnyi vizes, erdős puszta a belarusz, lengyel, orosz és ukrán határnál.

Ez a magyar Hortobágyhoz hasonlóan felbecsülhetetlen értékű biológiai sokféleséggel bíró vadont sokáig sújtotta a fakitermelés, a mocsarak lecsapolása és az infrastruktúra-fejlesztés, és nem utolsó sorban itt terül el az 1986-ban felrobbant csernobili atomerőmű körüli lezárt radioaktív zóna. 

Polézia ennek ellenére az utóbbi évtizedekben természetvédelmi sikertörténetté vált, ökológiai jelentőségét felismerték. Az ukrán természetvédelmi hatóságok február 1-jén még arról számoltak be, hogy pályázni kívánnak az UNESCO Világörökségi státuszra. A védett természeti örökséggé nyilvánítás komoly lépés lenne, általa Polézia Európa olyan ikonikus nemzeti parkjává válhatna, mint Afrikának a Serengeti park.

Orosz tankok tapossák az élővilágot

Ezekben a hetekben azonban Polézia háborús övezetté vált (dermesztő párhuzamot lehet vonni ebben is a II. világháború keleti frontján az egyik legnagyobb tankcsatának helyszínéül szolgáló Hortobággyal). Polézia nagy része az ukrán-fehérorosz határon terül el, és a Kijev elleni, Fehéroroszországból indított támadás egyenesen a keleti részén szántott keresztül. Gázolajzabáló orosz harckocsik lánctalpai szaggatják erdőit, mezőit keresztbe-kasul, tüzérségi támadások vájnak krátereket a ligetek, lápok, mocsarak, tőzeges élőhelyek és tavak idilli együttesébe, sorozatvető rakéták lángja égeti fel a füves pusztát, bölények, medvék, farkasok, hiúzok és más kipusztulófélben lévő fajok életterét téve tönkre.

Ukrajna orosz megszállása, a kórházak bombázása, a civil lakosság ellen elkövetett háborús bűnök mindenekelőtt humanitárius katasztrófaként tekintendők, de ha egyszer vége lesz a háborúnak, akkor kétségkívül környezetvédelmi katasztrófaként is el fogják ismerni az Oroszország által indított háborút. Egy biztos: évtizedek nehezen elért természetvédelmi eredményei válnak most hetek alatt sűrű fekete füstté. 

Klímaváltozás és háborúk

A New Scientist szerzője szerint az Ukrajnában zajló harcok környezeti veszélyei túlmutatnak Polézián, ugyanis Ukrajna két másik nemzetközileg fontos természetvédelmi terület egy részét is magában foglalja: a Duna-deltát és az Azovi-tenger partvidékét. Az előbbi részben Moldovában fekszik, amelyről az a hír járja, hogy a következő dominó, amelyet Vlagyimir Putyin meg akar dönteni, az utóbbi pedig már a Krímtől északra fekvő konfliktusövezetben van, amelyet Oroszország 2014-ben csatolt el Ukrajnától. Az ukrajnai háború és a környezetpusztítás pedig az emberiséget fenyegető klímakatasztrófával is összefüggésben van, amit az elsivatagosodás miatti víz- és élelmiszerhiány fokoz.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának decemberi rendkívüli ülésén szó is esett az éghajlatváltozásról, a terrorizmusról és a háborúkról, emlékeztet a New Scientist. António Guterres főtitkár arról beszélt, hogy az éghajlatváltozás fokozza a világ erre érzékeny térségeiben az instabilitást, súlyos konfliktusok vezet. Oroszország képviselője ezen az ENSZ BT ülésen azt közölte, hogy nem ismeri el a kapcsolatot, miközben Ukrajna képviselője kifejtette, hogy déli területeinek orosz megszállása károsítja az ottani ökoszisztémákat, és megnehezíti a helyzet orvoslását. Erre válaszul Oroszország azzal vádolta Ukrajnát, hogy eltérítette a találkozót, hogy „a világról alkotott torz képét terjessze”.

A Nemzetközi Büntetőbíróság római statútuma szerint törvénytelen olyan támadást indítani, amely tudatosan pusztítja a természeti környezetet. Ilyen háborús bűnökért mostanáig még soha nem vontak felelősségre egyetlen személyt vagy államot sem, írja a New Scientist.

Nyitókép: Stringer / Anadolu Agency via Getty Images