Ez az 50 százalék nem azt jelenti, hogy vagy igen, vagy nem, ennél jóval súlyosabb a helyzet.

Magyarország célja a teljes klímasemlegesség, és ezt harminc éven belül el is fogjuk érni, legalábbis az államfői hivatalától a mai napon búcsúzó Áder János szerint. Szakértőkkel beszélgettünk arról, hogy sikerülhet-e kivonni Magyarországot a klímaváltozásból, és hogy milyen drasztikusan változtathatja ez meg a mindennapi életünket.

Az amazonasi esőerdők kiirtásáról és a Gangesz folyó szennyezettségéről szóló filmek is bekerültek abba a 100 műbe, amelyeket a Nemzetközi Természetvédelmi Filmfesztiválon mutatnak be.

Most épp egy olyan ember testét találták meg, aki a hetvenes-nyolcvanas években vesztette életét.

Kihirdették a tervpályázat eredményét, a Városháza előtti elzárt, jelenleg parkolóként használt területből két év múlva Budapest új, zöld főtere lesz.

Röviden azért, amiért nem lehet összehasonlítani az almát a körtével. Két teljesen eltérő előrejelzésről van szó, és bármilyen hihetetlen, de hosszabb távra nagyobb bizonyossággal lehet megmondani, mi fog történni. Hosszabb válasz is van.

Ismét szaharai por érkezik Magyarország fölé, a péntek esti-éjszakai csapadék pedig újra összekoszolja az autókat, a kiteregetett ruhákat. Meteorológus szerzőnktől most megtudhatják, mi okozza az elmúlt hetekben különösen gyakran tapasztalt jelenséget.

A klímaváltozás állhat a háttérben, néhány éve még növekedett a tengeri jég mennyisége a Déli-sarkon.

Akár 100 ezer tonna szaharai por is érkezhet az országba.

Évente már egymilliárd tonnára becsülik a kutatók a Szaharából kifújt por mennyiségét.

Szinte minden szektorban szükség van változásra.

Hihetetlen állatok élnek, illetve éltek a Városligeti-tóban: 50-60 féle trópusi, egzotikus hal, 4-5 teknős- és több rákfaj. Ezektől időről időre próbáltak megszabadulni, ugyanis semmi keresnivalójuk nincs ott, ráadásul a tóból kijutva sok más invazív fajhoz hasonlóan az őshonos vetélytársaikat szorítják ki, és képesek tönkretenni a környezetüket.

Hová tűntek a vikingek Grönland déli részéről? Az évszázados rejtélyt egy amerikai kutatócsoport oldotta meg egy napokban publikált tanulmányában. A vikingek hanyatlását gyakran a középkori kis jégkorszak kezdetével hozzák összefüggésbe, de egy új kutatás szerint nagy valószínűséggel más áll az elnéptelenedés háttérben.

Nem csak ez aggasztja a szakembereket: március közepén rekord meleget mértek a kontinens keleti részén. Az ilyenkor szokásos -50 fok helyett -15-öt mutattak a hőmérők.

Magyar kutatók szerint drámaian torzult a tavaszi növényfejlődés: a hidegtűrőbb növények már február közepén fejlődésnek indulnak, az ilyenkor gyakori fagyok komoly pusztítást okozhatnak majd a közeljövőben.

Az aszály viszonylag gyakori jelenség Magyarországon, de a víztározók hiánya, az erdőirtások, az egyre több mesterséges burkolat mind a vízmegtartás ellen hat. A csontszáraz földek szomorú díszletet adtak az idei víz világnapjának, de vajon tud-e biztató híreket mondani a meteorológia?

Másfél fokos átlaghőmérséklet-emelkedésre lehet számítani. 

Ritka áradások, erdőtüzek és hőhullámok jellemezték a tavalyi év időjárását a Másfélfok nevű éghajlatkutatókból álló csoport szerint. 

Lesz még valaha „igazi tél”, vagy jobb, ha hozzászokunk az enyhe hőmérséklethez és a szélviharokhoz?

Az elmúlt negyven év alatt 15-ről 11-re csökkent a havas napok éves száma, utoljára 2013-ban olyan nagy havazás, amely az egész országot érintette.

Aggódnak a sportolók a műhó miatt, de a szakértők szerint ez nem okoz majd gondot a versenyzőknek.

Nem javultak az emberiség globális kilátásai, a végítélet órája 2020 óta 23 óra 58 perc 20 másodpercet mutat. 

Januárban országos hóakadályokra már nem számíthatunk. Februárban előfordulhat, hogy legalább pár napra az ország nagy részét belepi a hó, de erre megbízható előrejelzés nincs, és az elmúlt évek tapasztalatai sem ezt a lehetőséget erősítik.

A téli hideg eltűnésének csak első látásra örülhetünk, mert ezzel együtt a nyár is forróbb lesz.

Több mint százéves rekord dőlt meg a Fertő-tó partján. 

Thomas Midgley-t életében még a világ egyik legnagyobb feltalálójaként ünnepelték, de mostanra már inkább úgy emlegetik, mint a „két lábon járó katasztrófa”, aki talán mindenki másnál több szenvedést okozott az emberiségnek. Száz évvel ezelőtt ő találta fel a súlyosan egészségkárosító ólmozott benzint, majd pár évvel később a hűtőkben használt freont, ami a Föld összes élőlényét védő ózonréteget tette majdnem tönkre, és kis híján klímakatasztrófát okozott. Végül egyik saját találmánya ölte meg. 

És ez csak a tíz legpusztítóbb 2021-es katasztrófa mérlege.

Az Egyensúly Intézet elemzése szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése 2050-ig komoly próbatétel elé állítja az országot.

A Himalája gleccsereinek gyorsuló olvadása több millió ázsiai vízellátását fenyegeti, figyelmeztet egy új kutatás.

Űrbéli látványt nyújtó hatalmas krátereket fedeztek fel Oroszországban. A szibériai szigeten tátongó gödrök a földből kitörő gázrobbanások következményei. Keletkezésük pontos okát még vizsgálják a tudósok, de egyre valószínűbb, hogy megjelenésük a klímaváltozással van összefüggésben.

Különleges kisfilmet készített az ENSZ, amit a vasárnap kezdődő klímakonferencia előtt mutattak meg. A világszervezet közgyűlésére egy digitális trükkökkel életre keltett dinoszaurusz sétál be, hogy felszólaljon. Mondanivalója pedig nagyon is valódi.

Mobillal az eltűnő víz nyomában - Pécsen mutatták be azt a telefonos alkalmazást, ami feltérképezi a patakok, csermelyek vízállását, ugyanis ezekről alig vannak adatok. A globális éghajlatváltozás és a növekvő vízfelhasználás miatt egyre több vízfolyás szárad ki, ennek hatását vizsgálnák most.

A 444.hu (Czinkóczi Sándor-Halász Júlia-Szász Zsófia) díjazott videója a kiszáradástól különösen súlyosan érintett térség helyi gazdáiról szól, akik a csatornák eltorlaszolásával saját földjeiket árasztják el, hogy a területen tartsák a lehulló csapadékot.

Öt lány nyerte az idei TEDXDanubia Countdown jövőtervező pályázatát. Pongrácz Villő, Somos Paula, Kovács Kata, Lipka Emese és Barassevich Laura a klímaváltozás egyik problémájára, a hulladékkezelésre dolgozott ki egy megoldást. Pauláék teljesen személyre szabott és pazarlás nélkül gyártott ruhákat álmodtak meg, amelyek teljesen lebomló, komposztálható anyagokból, ananászból és bambuszból készülnek – ezen az ötleten hónapokig dolgozott a csapat. Hétfőn a Vígszínházban, a TEDxDanubia Countdown eseményen egész nap a klímaváltozásé, és az arra adott válaszoké lesz a főszerep. A meghívott előadók mellett a győztes csapat is részletesen bemutatja majd győztes ötletét.

2001. szeptember 11.-ei terrortámadás indította el azt a XXI. századi világvége hangulatot, amiben ma is élünk. Geszti Péter a 20 évvel ezelőtti terror nem hasonlítható össze a klímaváltozás tragikus következményeivel.

Napi 8 millió villám, világszerte körülbelül ennyiszer láthatja az emberiség a fenséges, de egyben ijesztő látványt. Ez évi 3 milliárd villámot jelent, amiből nekünk is jut párszázezer egy évben. Magyarországnak nincs kimondottan villámsújtott része, de Komjáti Kornél szerint az ország észak-keleti és dél-nyugati részen többször előfordulhatnak villámcsapások, mint máshol.

Vízhiány és áramellátási gondok - ez várhat több tízmillió amerikaira, miután több délnyugati államot ellátó víztározóban rekordalacsony vízszintet mértek. Emiatt több területen korlátozták a vízhasználatot, és le kellett állítani egy vízerőmű turbináit is. Ráadásul, veszélybe került a világ mandulaellátása is. A szakemberek szerint mindezért szintén a klímaváltozás a felelős. 

Már több mint kétezer embert kellett kimenekíteni Görögország második legnagyobb szigetéről az erdőtüzek miatt. Több száz otthon pusztult el, és a lángok legalább 35 ezer hektárt perzseltek fel. A helyiek szerint semmilyen segítséget nem kaptak. Európa déli részén több országban is tombolnak a tüzek, ezek nagy részéért a klímaváltozás a felelős, de van, ahol a maffiát sejtik a háttérben.

Vörös kód az emberiségnek az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület ma publikált jelentése az ENSZ főtitkára szerint. Minimum másfél fokot emelkedik a föld átlaghőmérséklete a következő húsz évben az 1850-es évekhez képest. Az ENSZ szervezete szerint már vitathatatlan tény, hogy az ember okozza a klímaváltozást. A felmelegedés miatt egyre gyakrabban lesz szárazság, erdő- és bozóttűz. De áradások is többször előfordulnak majd.

Már több települést megközelítettek a lángok. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint a klímaváltozás miatt egyre több a tűz, és most már az olvadás miatt is aggódik.

Ez a 21 éves brit srác biztosan nem tériszonyos, hiszen biztosítókötél nélkül, szabadkézzel mászott fel egy 147 méter magas felhőkarcolóra. A londoni Stratosphere torony 36 emelet magas irodaházának a tetejére alig fél óra alatt sikerült felkapaszkodni, úgy hogy mindössze az ablakpárkányokba és néhány tartóoszlopba tudott csak kapaszkodni.

Politikai okok miatt akarják felvenni a veszélyeztetett világörökségi helyszínek közé a Nagy-Korallzátonyt. Erről az ausztrál környezetvédelmi miniszter beszélt kedden. Az ENSZ szakosított szervezete viszont a klímaváltozással magyarázza a lépést, ami ellen szerintük Ausztrália nem sokat tesz. Néhány hónapja a kormány ugyan zöld fordulatot hirdetett, kedden mégis egy olyan miniszterelnök-helyettest neveztek ki, aki istenre bízná az éghajlatváltozás megoldását.

Az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribb a kiszámíthatatlannak tűnő időjárás: a túl hideg, a túl meleg, a ritkább, de intenzívebb viharok, az egyre erősebb szelek, a hosszabb apályok és a gyakoribb dagályok. Néhány éve Magyarországon is egyre gyakoribb jelenség a tornádó, amit sokáig csak az amerikai filmekből ismertünk. Az idei nyár már az éghajlatváltozástól is függ, a ciklonok miatt nem biztos, hogy nyugodt nyarunk lesz.

Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb aszályát éli át Tajvan. Ami veszteségeket jelent a mezőgazdaságban és az idegenforgalomban egyaránt. A turisták körében közkedvelt Sun Moon tó mérete is jelentősen kisebb lett, ami a légi felvételeken is jól látszik. Több mólót is le kellett emiatt zárni.

Rengeteg munkája volt a tűzoltóknak szerdán a nagy szélvihar után. Megdőlt a májusi 5-re vonatkozó rekord is. A János-hegyen 115 kilométer per órás lökések is voltak. A Magyar Honvédség meteorológusának frissen írt cikke szerint egyre több tornádó és orkán erejű szélvihar várható az országban. A klímaváltozás Magyarországot is érinti.

Rengeteg élelmiszer végzi a kukában, és nem csak ilyenkor, az ünnepek után. Egy nemzetközi felmérésben úgy kalkuláltak, legalább 930 millió tonna ételszemét termelődik évente a Földön. Ez nem csak hogy pocséklás, de a környezetünkre is káros. A szerves eredetű élelmiszerszemét lebomlásakor ugyanis nagy mennyiségű üvegházhatású gázok szabadulnak fel, ami a klímaváltozást gyorsítja.

Bár úgy érezhetjük, hogy lassan túl leszünk a koronavíruson, és már látjuk az alagút végén a fényt, a szakértők nagy része egyetért abban, hogy közel sem ez volt az utolsó alagút, amin végig kell mennünk. Már ami a járványokat és vírusokat illeti. De mégis mitől ennyire biztosak a kutatók abban, hogy ilyen sötét jövő vár ránk?

A nem túlzás azt állítani, hogy a koronavírus kialakulásának és elterjedésének egyik fő oka a klímaváltozás, a természet pusztulása és pusztítása. Hiszen mi, emberek, saját terjeszkedésünk és jólétünk miatt kiszorítjuk az állatokat természetes élőhelyeikről, és így olyan fajok érintkeznek egymással, és velünk, amelyek alapesetben sosem találkoznának.

Törökországban legnagyobb városában már negyedik napja tart a hóvihar. Isztambulban sok helyen megbénult a közlekedés, utakat kellett lezárni és tanítási szünetet is el kellett rendelni.

Athénban behavazódott az Akropolisz és a görög főváros utcáit ritkán látható módon több centiméter hóréteg fedte. Texasban pedig milliók maradtak áram és fűtés nélkül a rekord hideg miatt. Leállt az elektromos hálózat és a gázvezetékek is megfagytak. A szélsőséges időjárási jelenségek ismét rávilágítanak a klímaváltozás hatásaira. Texasban volt ahol -18 fokot mértek. A szélsőséges időjárásnak már legalább két tucat halottja is van. Néhányan a saját otthonukban fagytak halálra. A vihar miatt leálltak az erőművek és túlterhelt lett az elektromos hálózat ezért közel 4 millió háztartás maradt áram nélkül.