Elképzelhető, hogy az ország területén túlnyomórészt, akár 85 százaléknál is nagyobb mértékben lesz erdős sztyeppe, eltűnhetnek a bükkerdők.

Koreai-, ázsiai bozót-, vagy tigrisszúnyog – egyre változatosabb és egyre veszélyesebb szúnyogok bukkannak fel Magyarországon. Az oka a klímaváltozás. De hogyan védekezhetünk?

„Pár évszázad múlva” baj lehet a dologból, figyelmeztetett szösszenetnyi cikkében egy új-zélandi lap 1912. augusztus 14-én.

Mit gondol, mennyi idő alatt ivódik be a víz a teljesen kiszáradt talajba?

Nyakunkon a klímaváltozás.

A klímakutató szerint a mostani pusztító aszály és a 20 tartósan meleg nap csak a kezdet, elképzelni is nehéz, mi vár majd ránk, amikor a következő években tovább emelkedik a hőmérséklet, márpedig minden előrejelzés szerint emelkedni fog. Fel kell készülnünk az extrém szárazságra, új kártevők megjelenésére, és arra is, hogy a hirtelen lezúduló zivatarokat, sőt az árvizeket is hasznosítanunk kell. A mezőgazdaságban pedig olyan új gabonafajtákat kell nemesíteni, amelyek jobban tűrik a szélsőséges időjárási körülményeket, különben Európa-szerte éhínség alakulhat ki.

Az 50 fokot is meghaladják a hőmérsékleti értékek.

A tó ráadásul még tovább apadhat a héten várható meleg időjárás miatt. 

Fejfájás, vérnyomás-ingadozás, rossz alvás, szorongás, szédülés, fülzúgás, szokatlan fáradtság – ezek mind a frontérzékenység tünetei lehetnek. 

Pocsolyává zsugorodott horgásztó Debrecen környékén, csontszáraz folyómeder Heves megyében és kritikusan alacsony vízszint a Velencei-tóban. A Fókusz riportere bejárta egész Magyarországot, hogy megnézze, hány tó és patak száradt eddig ki.

A század végéig tovább nőhet a súlyosan aszályos évek száma.

Óriási a szárazság, az energiaárak pedig elszabadultak, a terméskiesés 25 és 100 százalék közötti. 

Marad a hőség, az előrejelzések szerint még a jövő hét elején is 37-38 fok lesz.

Az Északi-sarkvidék négyszer gyorsabban melegszik, mint a Föld többi része.

A többi dél-európai országban is sok áldozata van a melegnek, a szárazság miatt ráadásul sok helyen erdőtűz pusztít. Egy idős görög férfi önkezével vetett véget életének, miután az elmúlt években harmadszor égett le a háza.

A 40 fokos hőség minket is megviselne, hát még az angolokat. Az Egyesült Királyságban először rendeltek el piros fokozatú figyelmeztetést a várható rendkívül szokatlan, de szerencsére csak rövid ideig tartó hőség miatt.

A kutatók szuperszámítógépekkel modellezik, milyen lenne az éghajlat az emberi tevékenység nélkül. Bebizonyosodott, amit eddig is sejtettek: sok mindenért az ember felelős.

Az elmúlt két hét erős hőhulláma során talán a szokásosnál többen érezték úgy, hogy mindent meg kellene tennünk a klímaváltozás megállítása érdekében. Vannak, akik nem bíznak a nagy gazdasági átalakulásban és az egyéni cselekvés erejében, helyette inkább a modern technika vívmányait hívnák segítségül.

10-ből 9 fiatal szorong a klímaváltozás miatt – derült ki az Unicef Magyarország megbízásából készített kutatásból. Ürge Vorsatz Diána klímakutató szerint reálisak a gyerekek félelmei, de ők talán rá tudják venni a szülőket arra, hogy tegyenek valamit. A klímakutató azt mondta, a jelenlegi életmódunk nem fenntartható, és ha nem változtatunk rajta nagyon gyorsan – ahogy ő fogalmaz: tegnap –, akkor valóban be fognak igazolódni a gyerekek félelmei.

Finnország legészakibb pontján pár napja 50 éves melegrekord dőlt meg, 30.6 Celsius fokot mértek a kutatók. 

Nem először történt olyan egy sportverseny közben, hogy valaki elájul, ahogyan az a budapesti vizes vb-n Anita Alvarez szinkronúszóval is megesett. A közelmúltban számos hasonló eset történt. Volt, ahol egészségügyi probléma vagy baleset okozott bajt, de a klímaváltozás miatt is nőhet az eszméletvesztések gyakorisága sportban. 

Rohamosan növekvő átlaghőmérséklettel, emberek százmillióit érintő éhínséggel, életveszélyes járványokkal, értelmetlen háborúkkal, migrációs válsággal, valamint energia- és nyersanyaghiánnyal küzd jelenleg is az emberiség. Vajon még van visszaút? 

Szétrágják a fák leveleit, befészkelnek a fűbe és tönkretesznek mindent. Több száz cserebogár lepte el négy napja egy szegedi család udvarát. Azóta minden este megjelennek. Naplementekor érkeznek, majd ahogy hűl a levegő, eltűnnek. A cserebogarak ugyan az emberekre nem veszélyesek, de a kertekben nagy kárt tehetnek. A növényorvos szerint a sok bogár is a klímaváltozás eredménye.

Eljutott oda az emberiség, hogy megvalósulhat a Holnapután című film alapproblémája, a Golf-áramlat leállása. Ha nem is következnének be olyan katasztrófák, mint a filmben, egy új kutatás szerint súlyos globális következményekkel kellene számolni.

Egy gondolatkísérletből indult a hosszútávizmus, de most már a világot veszélyeztethetik vele Elon Musk és társai – mondja Phil Torres filozófus, aki korábban maga is mozgalom tagja volt. Vele beszélgettünk.

Friss tanulmány erősítette meg, amit eddig is sejtettünk: a mediterrán országok kiszáradhatnak, Európa többi részét pedig időről időre özönvízszerű esőzések sújthatják, és minderről az ember okozta klímaváltozás tehet.

Az Egyesült Államokban működő Nemzeti Meteorológiai Szolgálat és Nemzeti Hurrikán Központ szakembereinek kutatása alapján bemutatjuk, mit mond ma a tudomány az ember okozta klímaváltozás és az óriási légörvények kapcsolatáról. 

Ez az 50 százalék nem azt jelenti, hogy vagy igen, vagy nem, ennél jóval súlyosabb a helyzet.

Magyarország célja a teljes klímasemlegesség, és ezt harminc éven belül el is fogjuk érni, legalábbis az államfői hivatalától a mai napon búcsúzó Áder János szerint. Szakértőkkel beszélgettünk arról, hogy sikerülhet-e kivonni Magyarországot a klímaváltozásból, és hogy milyen drasztikusan változtathatja ez meg a mindennapi életünket.

Az amazonasi esőerdők kiirtásáról és a Gangesz folyó szennyezettségéről szóló filmek is bekerültek abba a 100 műbe, amelyeket a Nemzetközi Természetvédelmi Filmfesztiválon mutatnak be.

Most épp egy olyan ember testét találták meg, aki a hetvenes-nyolcvanas években vesztette életét.

Kihirdették a tervpályázat eredményét, a Városháza előtti elzárt, jelenleg parkolóként használt területből két év múlva Budapest új, zöld főtere lesz.

Röviden azért, amiért nem lehet összehasonlítani az almát a körtével. Két teljesen eltérő előrejelzésről van szó, és bármilyen hihetetlen, de hosszabb távra nagyobb bizonyossággal lehet megmondani, mi fog történni. Hosszabb válasz is van.

Ismét szaharai por érkezik Magyarország fölé, a péntek esti-éjszakai csapadék pedig újra összekoszolja az autókat, a kiteregetett ruhákat. Meteorológus szerzőnktől most megtudhatják, mi okozza az elmúlt hetekben különösen gyakran tapasztalt jelenséget.

A klímaváltozás állhat a háttérben, néhány éve még növekedett a tengeri jég mennyisége a Déli-sarkon.

Akár 100 ezer tonna szaharai por is érkezhet az országba.

Évente már egymilliárd tonnára becsülik a kutatók a Szaharából kifújt por mennyiségét.

Szinte minden szektorban szükség van változásra.

Hihetetlen állatok élnek, illetve éltek a Városligeti-tóban: 50-60 féle trópusi, egzotikus hal, 4-5 teknős- és több rákfaj. Ezektől időről időre próbáltak megszabadulni, ugyanis semmi keresnivalójuk nincs ott, ráadásul a tóból kijutva sok más invazív fajhoz hasonlóan az őshonos vetélytársaikat szorítják ki, és képesek tönkretenni a környezetüket.

Hová tűntek a vikingek Grönland déli részéről? Az évszázados rejtélyt egy amerikai kutatócsoport oldotta meg egy napokban publikált tanulmányában. A vikingek hanyatlását gyakran a középkori kis jégkorszak kezdetével hozzák összefüggésbe, de egy új kutatás szerint nagy valószínűséggel más áll az elnéptelenedés háttérben.

Nem csak ez aggasztja a szakembereket: március közepén rekord meleget mértek a kontinens keleti részén. Az ilyenkor szokásos -50 fok helyett -15-öt mutattak a hőmérők.

Magyar kutatók szerint drámaian torzult a tavaszi növényfejlődés: a hidegtűrőbb növények már február közepén fejlődésnek indulnak, az ilyenkor gyakori fagyok komoly pusztítást okozhatnak majd a közeljövőben.

Az aszály viszonylag gyakori jelenség Magyarországon, de a víztározók hiánya, az erdőirtások, az egyre több mesterséges burkolat mind a vízmegtartás ellen hat. A csontszáraz földek szomorú díszletet adtak az idei víz világnapjának, de vajon tud-e biztató híreket mondani a meteorológia?

Másfél fokos átlaghőmérséklet-emelkedésre lehet számítani. 

Ritka áradások, erdőtüzek és hőhullámok jellemezték a tavalyi év időjárását a Másfélfok nevű éghajlatkutatókból álló csoport szerint. 

Lesz még valaha „igazi tél”, vagy jobb, ha hozzászokunk az enyhe hőmérséklethez és a szélviharokhoz?

Az elmúlt negyven év alatt 15-ről 11-re csökkent a havas napok éves száma, utoljára 2013-ban olyan nagy havazás, amely az egész országot érintette.

Aggódnak a sportolók a műhó miatt, de a szakértők szerint ez nem okoz majd gondot a versenyzőknek.

Nem javultak az emberiség globális kilátásai, a végítélet órája 2020 óta 23 óra 58 perc 20 másodpercet mutat.