A klímaváltozással halálos kórokat terjesztő szúnyogok is megjelenhetnek hazánkban

Néhány évvel ezelőtt nagyjából 50 féle őshonos csípős szúnyogot tartottak számon Magyarországon, azóta azonban egyre több olyan faj jelent meg nálunk, amikkel korábban nem volt dolgunk. Ilyenek például a koreai-, az ázsiai bozót-, és tigrisszúnyogok, amik ráadásul különböző betegségeket is terjeszthetnek.

Dr. Szlávik János infektológus azt mondja, egyes feltételezések szerint

2030-ra Magyarországon is jelen lesz az Aedes albopictus nevű szúnyog, amely képes a sárgalázat, a dengilázat, a chikungunya-lázat, és a zika-fertőzést is terjeszteni.

Magyarországon a legsúlyosabb betegség, melyet szúnyogok terjesztenek, a nyugat-nílusi láz – erről elsősorban a culex, másnéven dalos szúnyogok tehetnek.

A vírus az 50-es évek óta bizonyítottan jelen van Magyarországon és Európában is. Már honosnak tekinthető, évről-évre okoz megbetegedést. Csakhogy egyre többet. A Nemzeti Népegészségügyi Központ adatai szerint 2014-ben tízen fertőződtek meg nyugat-nílusi lázzal, 2017-ben 23-an, 2018-ban pedig már 225 esetet jelentettek. Abban az évben egy 88 éves hajdúszoboszlói férfi is a nyugat-nílusi láz áldozata lehetett. Az idős férfit a vírust terjesztő szúnyog valószínűleg locsolás közben, a kertben csípte meg. 

A nyugat-nílusi láz fertőzése az esetek döntő többségében tünetmentes. Kevesebb mint 1 százaléknál érzékelnek kiütést, lázat, és ezeknek az eseteknek is csak töredéke megy tovább idegrendszeri manifesztáció felé

– mondja Kemenesi Gábor biológus, víruskutató. 

Idén Olaszországban, Görögországban, Szlovákiában és Szerbiában is regisztráltak már megbetegedéseket. A szerbeknél eddig 23 ember fertőződött meg, 1 pedig belehalt a nyugat-nílusi lázba.

A számunkra eddig ismeretlen szúnyogok megjelenésének legfőbb oka a klímaváltozás, ami miatt más típusú fajok is elszaporodhatnak a jövőben. Például a hyalomma kullancsok, aminek csípése a krími-kongói vérzéses láz vírusát hordozhatja.

Mivel a súlyos agyvelőgyulladást okozó fertőzés ellen nincs védőoltás, ezért a megelőzésre kell koncentrálni – de ez igaz más típusú szúnyogok esetében is. Nemzetközi szinten a malária okozza a legtöbb halálesetet, évente közel félmillió ember hal bele a fertőzésbe. A vérszívók rendszeres irtásának köszönhetően nálunk a 60-as években megszűnt a betegség. Ezért, hogyha olyan területre utazunk, ahol a malária előfordul, védekezzünk gyógyszeresen – figyelmeztet Szlávik János.

A több mint 50 szúnyogfaj elenyésző része pályázik csak a vérünkre, vannak, amik madarakat, kétéltűeket vagy éppen hüllőket üldöznek. Figyelni kell tehát a védekezésre, és mielőbb nézzük át a szúnyogháló és -irtószer készletünket.