„Csillag alakban terült el a vonalon” – megrázó pillanatok a versenypályán

„Különböző típusú sportolók vannak, egyesek jól viselik, hogy az oxigén és a szén-dioxid mennyisége ilyen módon váltakozik” – ezt mondta korábban az RTL Híradónak Merkely Béla az vizes vb-n elájuló úszónőről, Anita Alvarezről. A nő a medencében vesztette eszméletét, ahonnan edzője mentette ki. Merkely szerint vannak, akik érzékenyebbek az oxigén- és a szén-dioxid-szint hirtelen változására, és úgy tűnik, Alvarez is ilyen.

Valószínűleg neki nem ez a sport való

– mondta a Széchenyi-díjas magyar orvos.

Ugyanakkor nem ez volt az első eset a profi sportban, amikor valaki eszméletét vesztette egy versenyen vagy edzés közben; a 2021-es tokiói olimpián is történt ilyen. Bár ezek legtöbbször egyedi esetek, amelyeket általában egészségügyi okokra lehet visszavezetni, 

a probléma általánosságban egyre súlyosabbá válik a klímaváltozás miatt növekvő hőmérséklettől.

Cikkünkben felidézzük a legmegrázóbb eseteket az elmúlt évekből.

Víz helyett fertőtlenítő

Nagy felháborodást váltott ki Japánban, amikor májusban véletlenül kézfertőtlenítőt szolgáltak fel a sportolóknak víz helyett egy középiskolai versenyen. Az ötezer méteres gyaloglás résztvevői, ahogy ilyenkor lenni szokott, nem álltak meg lassan elkortyolgatni a pálya szélére kitett italt, hanem egyszerre húzták le a papírpoharak tartalmát.

Végül hárman kerültek kórházba az eset után. Az egyik sportgyalogló összeesett a pályán, és hányni kezdett a fertőtlenítőtől. Ketten viszont még időben kiköpték az „italt”.

Később kiderült, hogyan történhetett a baleset: a verseny szervezői jelöletlen üvegekben tartották a fertőtlenítőt, ráadásul a palackok ugyanabban a kartondobozban voltak, mint a víz. Az ügyben vizsgálat indult, még a polgármester is elnézést kért a lakosságtól.

Megítélték neki az érmet, aztán eldőlt

A 2022-es téli olimpián nem a női biatlon volt a legszerencsésebb szám: a versenyeken ketten is elájultak – egyikük pont azután, hogy tévesen odaítélték neki a bronzérmet.

„Ahogy elhaladt mellettünk, csillag alakban terült el a vonalon” – ezt mondta egy edző a harmincéves svájci Irene Cadurischról, aki a hírek szerint keringési zavarokkal küzdött. A budapesti esethez hasonlóan egy edző volt az, aki először észrevette, hogy valami nincs rendben a sportolóval. Igaz, Cadurischt elsőként nem saját, hanem a norvég csapat edzője érte el.

Talán még ennél is drámaibb volt a norvég Ingrid Landmark Tandrevold esete, aki ugyanebben a számban versenyezve vesztette el az eszméletét. Ő a tíz kilométeres biatlonon versenyzett, és a kimerültség miatt esett össze, ráadásul kétszer is. Épp a 14. helyen volt, amikor először a földre került, de ekkor még fel tudott állni. Miután célba ért, újra összeesett. 

A szinkronúszók szinkronájulása

A szinkronúszásban sem most először történik az Alvarezéhez hasonló eset: ezek közül kiemelkedik az a különösen félelmetes pillanat, amikor 2015-ben három szinkronúszó egyszerre ájult el egy seattle-i medencében.

A fiatalkorú versenyzők épp lélegzetük visszatartását gyakorolták, amikor elkezdtek a medence mélyére süllyedni – szerencsére időben észrevették, és megmentették őket. A korabeli híradások szerint a víz klórszintjével lehetett probléma: a medence területén ugyanis mások is arról számoltak be, hogy szédülnek, vagy erőtlennek érzik magukat.

A lányokkal gyakorló negyedik versenyző nem ájult el, hanem a medence szélére úszott az eset után. Azt mondta, nem emlékszik arra, hogyan került oda.

Christian Eriksen állapotán nem javítottak a konteók

Nehéz elfelejteni azt a tavalyi esetet, amikor a dán Christian Eriksen focista összeesett a Dánia-Finnország Európa-bajnoki mérkőzés első félidejének a végén. Az orvosok csaknem negyed órán át küzdöttek az életéért, miközben a könnyeikkel küszködő csapattársai sorfalat álltak körülötte, hogy eltakarják az élet és halál között lebegő társuk küzdelmét a kíváncsi szemek elől.

A játékos felesége a partvonalról nézte végig a drámát, őt a dán kapus és a csapatkapitány próbálta bátorítani. Ahogy a stadionban, itt is döbbent csend lett úrrá a szurkolókon. Aztán egyszer csak örömujjongásban törtek ki, amikor meglátták: a szakszerű és gyors segítségnek hála sikerült megmenteni Eriksen életét, aki már magánál volt, amikor levitték a pályáról. A focistát stabil állapotban szállították kórházba. A csapatok egy órányi tanakodás után úgy döntöttek, hogy folytatják a meccset.

Az eset Magyarországon egy külön botrányt is kiváltott. Az állami média szakértője, Bognár György ugyanis hosszasan elégedetlenkedett amiatt, hogy milyen nehezen döntöttek a meccs folytatása mellett. Többek között azt mondta: „Számomra nem Eriksen állapota aggasztó, hanem hogy hogy lehetnek valakik ilyen döntésképtelenek.”

Mivel az eset a koronavírus-járvány kellős közepén történt, rögtön szárnyra kaptak azon összeesküvés-elméletek is, amelyek szerint Eriksen az oltástól lett rosszul. Ezeket később megcáfolták.

Egyre nagyobb a hőség, egyre könnyebb elájulni

Ami viszont nem konteó, hogy a klímaváltozás miatt az utóbbi években egyre több ájulást lehet tapasztalni a nyáron tartott sportversenyeken – az atléták és a rajongók körében is. Négy éve például az angol krikettcsapat kapitányát, Joe Rootot kellett kórházba szállítani Ausztráliában, amikor 42 fokos hőségben léptek pályára.

Kaotikus volt a helyzet a szintén 2018-as U.S. Openen augusztusban: a versenyen több néző és teniszező is összeesett, vagy orvosi segítséget kért a hőségben: a versenyt ekkor 32 Celsius-fokban tartották. 

Ha a felmelegedés adataira nézünk, ez nem is csoda. Az elmúlt negyven évben átlagosan évtizedenként 0,18 Celsius-fokkal nőtt a felszíni hőmérséklet, és 2020 lett az emberi történelem legforróbb éve. 1900-tól 1980-ig átlagosan 13,5 évente dőlt meg az aktuális hőségrekord. Azóta viszont majdnem minden harmadik évben.

Nyitókép: Dean Mouhtaropoulos / Getty Image