időjárás

Mi is tehetünk róla, hogy kiszáradnak a mediterrán országok, de Magyarországra is cudar idők jönnek

Allaga TamásAllaga Tamás

2022. június 4. 8:53

Friss tanulmány erősítette meg, amit eddig is sejtettünk: a mediterrán országok kiszáradhatnak, Európa többi részét pedig időről időre özönvízszerű esőzések sújthatják, és minderről az ember okozta klímaváltozás tehet.

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change - IPCC) legutóbbi átfogó jelentésében már hangsúlyozta, hogy kontinensünk csapadékviszonyai jelentősen változhatnak a jövőben. A most megjelent tanulmány ezt nemcsak megerősítette, de elsőként igazolta, hogy az ember által a légkörbe juttatott üvegházhatású gázok nagyban felelnek a várható kedvezőtlen változásokért. 

Úgynevezett attribúciós vizsgálatot végeztek, ami azt jelenti, hogy számítógépes modellekkel és statisztikai módszerekkel kétféleképp szimulálták az európai időjárást: az egyikben a jelenlegi helyzetet reprodukálták, a másikban azonban nem „adták hozzá” az ember által légkörbe juttatott többlet szén-dioxidot. Az eredmény egyértelműnek látszik, a mostani trend csak az üvegházgázok hozzáadásával jöhet létre.

Mindez azért baj, mert már 1 Celsius fokos globális melegedés esetén is a légkör vízgőz befogadóképessége 6-7 százalékkal nőhet, tehát a felhőkben sokkal több víz gyűlhet össze, így csökken a csapadékos napok száma, viszont nő a felhőszakadások esélye.

A számítások alapján az időszakos nagy esőzések gyakorisága a Földközi-tengertől északra nőhet, a déli országokban viszont ez inkább a száraz periódusokról mondható el. Görögországot, Olasz- és Spanyolországot leginkább télen érintheti a szárazság (pedig egyébként akkor kéne több csapadéknak hullania), nyáron viszont Kelet-Európa is a száraz régióhoz tartozhat. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon is nőhet az aszály kockázata.

Külön vizsgálták, mi várható az extrém események terén, hogyan változhat az aszályos időszakok és villámárvizek száma. Talán meg se lepődik az olvasó, ha azt írjuk, 

egyre többször sújthatja Európát valamilyen szélsőség, ebben pedig számunkra az az igazán rossz hír, hogy mivel hazánk több éghajlati övezet határán fekszik, itt a fent leírtak egymást válthatják.

A tanulmány egy érdekes paradoxonra is rávilágít. Az elmúlt évtizedekben egyszerre pumpáltunk szén-dioxidot a légkörbe és szennyeztük azt apró aeroszol részecskékkel. Előbbi fűt, utóbbi kicsit hűt, ráadásul megváltoztathatja a felhők jellemzőit is. Ha a légszennyezést előbb sikerül visszafogni, mint az üvegházgázok kibocsátását, akkor a melegedés és a csapadékrendszerek megváltozása felgyorsulhat, így sokkal drasztikusabb eltolódások, extrémebb esős és aszályos időszakok jöhetnek.

Nyitókép: Getty Images

#időjárás#cikkek az időjárásról#klímaváltozás#klímaválság#aszály#meleg

Címlapról ajánljuk