Pocsolyává zsugorodott horgásztó Debrecen környékén, csontszáraz folyómeder Heves megyében és kritikusan alacsony vízszint a Velencei-tóban. A Fókusz riportere bejárta egész Magyarországot, hogy megnézze, hány tó és patak száradt eddig ki.
Pocsolyává zsugorodott horgásztó Debrecen környékén, csontszáraz folyómeder Heves megyében, a kritikusan alacsony vízszint miatt a Velencei-tóban megjelenő kisebb-nagyobb szigetcsoportok.
Ez mind a klímaváltozás hatása. Mind. Amiről itt beszélünk, az összes kiszáradás, az erdőtüzek, a villámárvizek. Általános szárazodás, kombinálva extrém időjárási jelenségekkel – ez a klímaváltozás. Ez nem lesz majd valamikor, nem. Most vagyunk tanúi
– mondja Padisák Judit, az MTA levelező tagja, egyetemi tanár.
Padisák Judit, limnoökológus
Apokaliptikusan fest a táj Akasztótól nem messze, Bács-Kiskun megyében. Az év csapadékosabb hónapjaiban, ősszel és télen itt szikes tavak találhatók, de ezek az aszályos időszakokban rendre kiszáradnak. Csak nem mindegy, mikor. Daróczi Csaba természetfotós azt meséli, általában augusztus elejéig ki szokott tartani a víz, most is 30-40 centisnek kellene lennie, de ehelyett a meder mozaikosra töredezett.
Daróczi Csaba, természetfotós
Ahol sok a csapadék, ott lesz még több, ahol eddig is kevés volt, vagy kevesebb volt, ott kevesebb lesz. Erre sajnos fel kell készülni
– mondja Padisák Judit, hozzátéve: lesznek még csapadékos nyarak, de valószínűleg egyre gyakoribbá válnak a jelenlegihez hasonló, száraz időszakok. A limnoökológus szerint az ilyen erdei tavak hiába kicsik, a helyi ökoszisztéma szempontjából rendkívül fontosak.
Ez magának az ott lévő vízi élővilágnak nem annyira gond, mint az erdő állatainak, hiszen hova mennek vizet inni?
A Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület közlése szerint a Bükk erdőiben a nagyobb patakok kivételével az összes kis és közepes vízfolyás kiszáradt.
Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora
Úgy fogalmaznék, hogy az, ami most extrémnek számít, az lesz a norma.
Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora szerint az éghajlatváltozás nem kizárólag az ember felelőssége, de megkérdőjelezhetetlen a szerepe ebben. A gázkibocsátás megborítja a természet egyensúlyát, amelyhez a környezet képtelen ennyire gyorsan alkalmazkodni.
Tarna folyó kiszáradt medre
A Tarna Magyarország 30 legnagyobb vízhozamú folyója közé tartozik. Legalábbis tartozott, most ugyanis víznek hűlt helyét látni. A mederben kagylók és a töredezett, néhol még nedves talaj utal arra, hogy itt nemrég egy folyó volt. A folyó egyes szakaszain még van víz, de többségében pocsolyaszerű, eliszaposodott állóvizek. Az ott élő halaknak – ha még vannak egyáltalán – annyi idejük van hátra, ameddig az oxigén tart ezekben a tócsákban. A Tarna kiszáradásának emberi tényezőjével az rtl.hu riportban foglalkozott.
Magyarország számos vízfolyása áldozatul esett az aszálynak: a Szilas-patak egy szakaszon, a főváros XV. kerületében teljesen kiszáradt. A Borsod megyei Bársonyos-patak egy kb. 60 km hosszú mesterséges öntözőcsatorna, ebből locsolták korábban a kertészeteket. Most tartályokkal kell hordani a vizet, hogy tudjanak locsolni.
Nem csak a kisebb folyókon dőlnek meg folyamatosan a valaha mért legalacsonyabb vízállások rekordjai, mondja az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője.
Az elmúlt napokban-hetekben megdőlt ilyen rekord az Ipolyon, megdőlt a Sajón, megdőlt a Körösökön, megdőlt a Szamoson, a Tiszánál is megdőlt, pl. Szolnoknál is megdőlt július közepén, aztán utána még egyszer megdőlt.
994 cm-es vízállás emlékét jelzi a tábla a Békésszentandrási duzzasztónál, a Hármas-Körös mentén. Ennél magasabban soha nem állt itt a víz. A létesítmény környékét látva nehéz elképzelni a 2006-os árvizet, csütörtökön ugyanis megdőlt a negatív rekord: az alsó vízmércén -206 centimétert mértek. Ez pontosan 12 méternyi különbség.
Debrecen környékén is számos tó teljesen eltűnt az utóbbi időszakban. A Hármashegyi-tó horgászok és kirándulók körében is kedvelt volt, mára azonban csak egy nagyobb, zöld pocsolya maradt belőle, benne rengeteg elpusztult hallal. Hasonló sorsra jutott a Vekeri-tó, a széttöredezett mederben csak egy keskeny sávon maradt víz.
A limnoökológus szerint a klímaváltozás miatt nem csak extrémebb időjárási jelenségekkel, hanem egyéb következményekkel is számolnunk kell.
Magyarországon mind gyakoribbak a mediterráneumból betelepülő fajok, utalnék itt az ázsiai tigrisszúnyogra. Csak ez az egyetlen egy ázsiai tigrisszúnyog 24 különféle betegségnek a terjesztője. Tehát ebből komoly közegészségügyi probléma is lehet.
De vajon lehetséges-e megállítani a folyamatokat, és van-e esély arra, hogy visszafordítsuk a klímaváltozás folyamatát? Gelencsér András szerint
a rövid válasz az, hogy nincs, de a hosszabb válasz az, hogy természetesen lassítani kell. Ez a lassítás nagyon lassú és nyomorúságos folyamat.
Kövess minket, és értesülj a friss hírekről a Facebookon is!
