Folyamatosan csökken a hó mennyisége Magyarországon, Budapesten csak negyedannyi hó esik évente, mint a múlt század elején – állítják adatelemzők az elmúlt 120 év csapadékadatai alapján. A Híradónak nyilatkozó kutató szerint a hegyvidékeken harmadára csökkent a hótakaró 60 év alatt, és ha nem csökkentjük a szén-dioxid kibocsátásokat, a jövőben egyáltalán nem lesz hótakaró Magyarországon.

Hova költözzön a magyar? Ha patrióták vagyunk, akkor erre az a válasz, hogy sehova, legfeljebb határainkon belül. A tapasztalat viszont azt mutatja, hogy számos honfitársunk választ magának másik országot lakhelyül, és ki tudja, ha a klímaváltozás elfajul – márpedig nem sokat teszünk ellene –, akkor erre a mostaninál jóval többen kényszerülhetnek. 

Azt gondolná az ember, mindenféle politikai nézet fölött álló közérdek olyan várost építeni, ahol jó a tömegközlekedés, minden egy karnyújtásnyira van, sok a zöld terület, és cserébe még dugók sincsenek. Egyes szélsőséges csoportok és véleményvezérek azonban minden klímairányú törekvést az elnyomás eszközeként értelmeznek és mutatnak be. Szép gondolat, hogy az egész város sétálva intézi az ügyeit, de az idióta zsarnok bürokraták csak ne szóljanak bele, hogy ő hol vezetheti az autóját – írta például Jordan Peterson.

Ma már maximum csak szomorúan csóváljuk a fejünket, amikor azt halljuk, hogy egyre ramatyabbak a téli szezonok, ráadásul nemcsak nálunk, hanem az Alpokban is. És ha azt mondanánk, hogy ez a mélyrepülés példátlan az elmúlt legalább 600 évben? Arra talán már a klímaszkeptikusok is felkapják a fejüket. Hogy mer valaki ilyet állítani, és mit jelent ez egyáltalán a jövőre nézve?

Hatalmas megkönnyebbülés lenne a nyitott társadalmaknak, ha a háború elvesztését követően felbomlana az „orosz birodalom” – értékelt az üzletember.

Érdekes logika.

A műholdaknak hála nem csak az időjárás előrejelzések válnak pontosabbá, de arról is tisztább képet kapunk, milyen mértékben változtatjuk meg magunk körül a világot. A NASA friss tanulmányából kiderül, befolyásunkat nem szabad lebecsülni, hiszen hamarosan akár az amazonasi esőerdőket is kiszáríthatjuk, aminek katasztrofális következményei lehetnek.

A tavalyi rekordmeleg és aszályos év után, más sem hiányzott, mint egy szokatlanul enyhe tél. Pedig ez a helyzet, és bár csapadékból azért jut bőven, a fagyok hiányának nagyon komoly következményei lehetnek. Túl azon, hogy olyan fák rügyeznek, amelyeknek nem nagyon kéne még, könnyebben telelnek át a kórokozók és a mezőgazdaság által kártevőként azonosított fajok. Vagyis hiába lesz bőségesebb a termés, ha így is elpusztítják. A rossz hír, hogy erről mi, emberek tehetünk, a még rosszabb pedig, hogy azonnal cselekedni kéne, hogy legalább a mostani, enyhe teleket okozó helyzet ne romoljon tovább.

Már csak évei lehetnek hátra az itthon termelt málnának.

Erdőbénye határában videózta le az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság címerállatát Serfőző József természetőr.

Egy immár közel 90 éves történetet elevenítettek fel amerikai kutatók, akik egy eddig csak részben ismert jelenség lelkivilágát tárták most elénk. A múlt század harmincas éveiben az ökológiai ismeretek hiánya és az aszály együtt olyan körülményeket hoztak létre, aminek hatását még a Távol-Keleten is nyögték. Meteorológiai oknyomozó időutazás következik.

Az éves globális átlaghőmérséklet 1,2 Celsius-fokkal haladta meg az ipari forradalom előtti szintet a tavalyi évben, és meg is volt ennek a böjtje. Vízhiány lépett fel, az apadó folyókra épült vízerőművek és hűtővíz híján az atomerőművek nem tudták kielégíteni a megnövekedett energiaigényt. Rekordok dőltek, Európa negyede tűzveszélyes volt.

Az elmúlt két hétben hat vihar csapott le Kaliforniára, ezek összesen annyi csapadékot hoztak, mint amennyi általában egy év alatt hullik. 

Nincsenek jó helyzetben a rozmárok. Thor érkezésének szomorú háttere lehet. 

Kovács Erik klímakutató szerint a klímaváltozás hatásait csak akkor mérsékelhetjük, ha csökkentjük a károsanyag-kibocsátást.

A bolygó csaknem harmadát borító óceán már hosszú idő óta ugyanabban az állapotban nyugszik, azonban semmi sem tart örökké. A mérések és az előrejelzések is nagyléptékű átalakulásokat sejtetnek, amelynek hatását már 2023-ban is érezhetjük – de vajon mit jelent ez hazánkra nézve? 

Űrbéli napelemfarm oldaná meg az energiaválságot. Az elv pofonegyszerű: a műholdakon elhelyezett napelempanelek begyűjtenék a szűretlen napsugárzást, energiáját pedig a Föld felé továbbítanák. A grandiózus megoldásnak azonban számos akadálya van: a vele járó szennyezés, a pénz, és hogy fogytán vannak a szükséges alapanyagok.

A Gaia-elmélet szerint a Föld egy önfenntartó és önszabályozó rendszer, a kutatók pedig most még közelebb kerültek ennek bizonyításához. Kiderült ugyanis, hogy földtörténeti léptékben mérve nincsenek nagy kilengések a hőmársékletben, és a légkörbe kerülő széndioxidra megkötésére is van tuti módszere a bolygónak. Nem csoda, hogy a tudósok ezt megpróbálják lemásolni, egyelőre kevés sikerrel. Így viszont nem marad más, mint „Földanya”, de arra kár várni, hogy majd megment minket a klímaváltozástól és a természeti katasztrófáktól.

A fiatalok szerint nem tesznek eleget a klímakatasztrófa elkerüléséért.

Százhúsz év alatt az egész országban csökkent a téli fűtési igény, leginkább a január és a február lett melegebb.

A klímaválságot csak úgy lehet megoldani, ha komoly változtatásokat eszközölünk a mindennapjainkban. A 2022-es klímastratégia szerint az nem elég, ha a kormányok és szervezetek ölnek rengeteg pénzt a fenntartható megoldásokba: a mindennapi életünket is át kell alakítanunk a Föld védelme érdekében.

Finoman szólva is felemás sikerrel zajlik eddig a COP 27, az idei klímacsúcs. A küldöttek között olyan orosz oligarchák is vannak, akik az EU szankciós listáján is szerepelnek. Az már világosan látszik, hogy hiba lenne a politikusokra várni, átlagemberként viszont többet tehetünk a klímakatasztrófa elkerüléséért, mint azt esetleg gondolnánk. De mi közük van ehhez az időjárás-jelentőknek?

Forrtak az indulatok. 

Kína kivételesen visszavett, az USA kivételesen nem.

Az ENSZ klíma-csúcstalálkozói nélkül még ott sem tartana az emberiség az éghajlat-változás megfékezésében, mint ma – a COP-ra tehát szükség van. Az eddigi klímavállalások azonban nem elegendőek, és a helyzeten nem sokat segít, hogy az idei esemény főszponzora a Coca-Cola. Mire számíthatunk az idei konferencián?

„Kit érdekel majd az üvegházhatás egy lehetséges nukleáris katasztrófa után?” – tette fel a kérdést az ukrán elnök.

A klímaaktivista szerint azoknak kell megszólalniuk, akiket közvetlenül érint a klímaválság.

Egyre több akciót szerveznek a klímaváltozás megakadályozása miatt. A klímaváltozásról tanácskoznak politikusok és tudósok az ENSZ egyiptomi klímacsúcsán is. Szakemberek azonban nem sok eredményt várnak a kéthetes konferenciától.

Beteljesült a rémálmuk. A nyári cserebogár inváziónak még nincs vége a szegedi Tasi család kertjében. Nyáron a bogarak a sárgabarackfájukat rágták meg, most pedig azok bábjai a fű gyökereit ették meg. A zöld pázsit több helyen már hiányzik az udvaron és sárga foltok mutatják, hol pusztult el a növény. A szakemberek azt mondják, ha továbbra is enyhe telünk lesz, egyre több kárt okoznak majd a rovarok.

Az igazságügyi miniszter szerint foglyul ejtették az EU-t a civil szervezetek.

Idén még egy ilyen hosszú és meleg időszak már nem lesz. Ám ha erre a szezonra el is kell csomagolnunk a nyári ruhákat, a hosszú távú trendek azt mutatják, hogy évtizedről évtizedre egyre hosszabb a vénasszonyok nyara, a klímaváltozás pedig még melegebbé teheti a jövő őszeit.

A klímaaktivista nem tervez politikai karriert. 

A csapadékos szeptember ellenére is mindannyiunkban elevenen él az idei nyári aszály emléke, amely során sárgává változott a táj, elszáradtak a fák és odalett a termés jó része. Nem csak Magyarországot érintette a csapadékhiány és a forróság, az északi féltekén sokfelé, Észak-Amerikától Kínáig szenvedték ennek hatásait. Kutatók most megtalálták az egyik „tettest”, hiszen kimutatták az éghajlatváltozás „ujjlenyomatát”.

Új könyve kapcsán beszél erről, aminek bevételeit jótékony célokra fordítja, pedig elmondása szerint neki is jól jönne a pénz.

Egyes tanulmányok szerint Magyarország a klímaváltozás szempontjából Európa egyik legsérülékenyebb országa.

Manapság a nagyvállalatok is sokat beszélnek arról, hogy jelentős tennivalójuk van a fenntarthatóság érdekében. 

Az egyik legfontosabb élelmiszerünk is eltűnhet.

Az ideihez hasonló aszály utoljára csaknem ötszáz éve volt Európában. A Fókusz egy klímakutató és egy geológus segítségével térképezte fel a magyar történelem pusztító szárazságait.  

Ha az eddigi ütemben fűtjük tovább a bolygót, akkor az évszázad végére teljesen eltűnhetnek Magyarországról a hidegrekordok, miközben megsokszorozódnak a melegrekordok – ez a lényege annak az új hazai tanulmánynak, amelyet az ELTE kutatói készítettek.

A filmben hasonló módszer vezetett ahhoz, hogy újabb jégkorszak jött el.

Öt „átbillenési pont” küszöbén áll a Föld éghajlati rendszere egy figyelemre méltó új tanulmány szerint. Ez azt jelenti, hogy a legjobb esetben is nagyon közel vagyunk ahhoz az állapothoz, ahonnan a természet már nem találja meg a visszautat.

Eseménydús és több szempontból szomorú nyáron vagyunk túl, ami az időjárást illeti. A világ nagy részén a hőség és szárazság adta fel a leckét, míg egyes országok az özönvízszerű esőzések hatását nyögték. 

A tudomány diszkrét intelme láthatóan nem elég, ezért a „lázadó” tudósok másképp érnék el, hogy minél többen lépjenek egyet hátra, és gondolják át, mit tehetnek a klímaváltozás megfékezése érdekében. Nagy port kavart közös cikkük, amelyet sok folyóirat nem is akart megjelentetni.

Kaliforniában mindenki a Nagy Rengést várja, pedig annál is sokkal nagyobb természeti katasztrófa van készülőben, amire csak kevesen számítanak. Egy „megaáradás”, amely szinte felfoghatatlan pusztítást végez majd a leggazdagabb amerikai államban, és nem az a kérdés, hogy megtörténik-e, hanem az, hogy mikor. 

A pénzintézetek elengedhetetlen szerepet töltenek be a zöld átállásban. 2015 óta 74%-kal csökkentették a saját szén-dioxid kibocsátásukat, amit 2030-ra nyolcvan százalékra szeretnének növelni. Hogyan teszik mindezt, annak járt utána a Zöld Bolygó.

Ha a javukra döntenek, az az európai kormányoknak radikális lépéseket kell tenniük az éghajlati válság megállításáért.

A Reggeliben Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza mesélt arról, hogy mi várható a jövőben az időjárás tekintetében, és mit tehet az egyén, hogy csökkentse a klímaváltozás negatív hatásait.

VV Anett közel két hónappal a teaszánsza után megrázó interjút adott a Fókusznak, ahol arról mesélt, látta a sátánt. Mindeközben nem csitul a botrány Molnár Gusztáv körül, aki új életet akar kezdeni. A mezőgazdaságban dolgozók életét a hőség keseríti meg, az pedagógusokét meg majd lehet, hogy a hideg. Felcsúton viszont hattyúhíd, kilátó és üvegfalú étterem is épül. A hét videói. 

Erdős-sztyeppévé változhat szinte egész Magyarország, ha hagyjuk elszaladni a klímaváltozást – ezzel a címmel jelent meg szerdán az ELTE kutatóinak legfrissebb elemzése. 

Nagyon úgy fest, vagy alábecsülték a klímaváltozás hatását, vagy történt valamilyen ritka éghajlati esemény.