Ennyi hamburgert ehetsz meg egy héten, ha nem akarod, hogy tönkremenjen a bolygó

Az 1982-ben alapított nonprofit kutatóintézet, a World Resources Institute (WRI) legfrissebb, 2022-es klímaválsággal kapcsolatos hosszú, több mint 210 oldalas tanulmánya kifejezetten konkrét, személyre szabott ajánlással nyit.

Aki nem szeretné, hogy a bolygónk tönkremenjen, az egy héten lehetőleg ne fogyasszon két hamburgernél többet.

– olvasható a dokumentum 7. oldalán.

A klímaváltozással járó gondok nem hirtelen szakadtak ránk, az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPPC) már 2007-es jelentésében is úgy írt a klímaváltozásról, mint egy mindennapokban is érezhető hatású, jelentős tényezőről: „az összes földrészről és az óceánok többségéből származó megfigyelések szerint a regionális éghajlati változások már ma is hatással vannak néhány folyamatra. A hó és a jég előfordulásaiban és a fagyott talajokban bekövetkezett változások egyértelműek, de a gleccsertavak kiterjedésének és számának növekedése, a sziklaomlások gyakoribbá válása a hegyvidéki területeken, valamint egyes északi- és déli-sarki ökológiai rendszerekben bekövetkezett változások is kapcsolhatók a térség gyors felmelegedéséhez.”

A 15 évvel ezelőtt készült jelentés megjegyzi, hogy az éghajlatváltozás nyomán a jövőben felléphetnek áradások, általános szárazság, bozóttüzek, valamint megjelenhetnek idegen, invazív fajok is.

2022 nyarán nagyjából mindből alaposan kijutott Európának. Az aszály az egész kontinenst súlyosan érintette, az Ibériai-félszigeten pedig heteken keresztül erdőtüzek pusztítottak. Az idei nyáron hőmérsékleti rekordok dőltek meg, Olaszországban pedig akkora szárazság volt, hogy szükségállapotot kellett hirdetni. Az elmúlt évtizedekben elkészített tanulmányok mára mind igazolódni látszanak, nem véletlen, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok is elsődleges céljai közé tartozik a klímasemlegesség elérése. Az elmúlt években a nagyvállalatok is elkezdtek olyan üzleti terveket kidolgozni, amelyek kiemelten foglalkoznak azzal, hogy a lehető legkisebbre csökkenjen az ökológiai lábnyomuk. Ezt elsősorban az újrahasznosító anyagok előtérbe helyezésével, valamint a pazarlás visszavágásával próbálják elérni.

Csakhogy az nem elég a bolygó megmentéséhez, hogy a döntéshozók és piaci szereplők jelentős része ezentúl odafigyel arra, hogy a tevékenységükkel ne tegyék annyira tönkre a bolygónkat.

Személyes felelősség

A WRI ajánlása szerint egyénileg úgy tehetünk a legtöbbet a Földért, ha visszafogjuk a húsfogyasztásunkat. A tanulmány legfeljebb heti két hamburgert engedélyez, ez a mennyiség, amivel a tudósok számításai szerint még nem ártunk a környezetünknek. 

Az írás emellett megjegyzi, hogy a döntéshozóknak a tömegközlekedést hatszor nagyobb ütemben kellene bővíteniük, ha el akarják kerülni a világméretű katasztrófát, ezzel összefüggésben pedig mindenkinek jobban kellene ügyelni a károsanyag-kibocsátásra és a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos leépítésére.

Az egyén szintjén leginkább kontrollálható húsfogyasztásról szóló ajánlás betartása elsőre komolytalannak tűnhet, pedig a húsfogyasztás és az ahhoz szükséges nagyipari állattenyésztési folyamatok súlyosan károsítják a környezetet.

Az első, 1972-es Föld Napja óta minden évben több millió ember vonul utcára, hogy felhívja a figyelmet a környezetvédelem fontosságára. Az azóta eltelt több mint 50 év alatt a különböző állati élelmiszerek előállítása céljából tenyésztett jószágok száma több mint háromszorosára nőtt. Erre a lendületes fejlődésre azért volt szükség, mert a növekvő lélekszámú emberiség hús-, tej- és tojásfogyasztása is jelentősen megnőtt. Beszédes adat, hogy az egyik leginkább húsevő nemzet, az Egyesült Államok húsfogyasztása 1961 óta 40 százalékkal növekedett.

A helyzetet súlyosbítja, hogy az állatok túlnyomó része nem megfelelő körülmények között tölti – életnek nem is igen nevezhető – földi pályafutását. 

Az emberiség szűnni nem akaró húséhsége miatt az állattenyésztés mára olyan méreteket öltött, hogy az már a bolygónkat fojtogatja. Amerikában ma már ötször annyi haszonállat él, mint ember. Ezeknek az állatoknak, akármilyen rossz körülmények között is tartják őket, rengeteg vízre, élelemre és nem utolsósorban területre van szüksége. A takarmány előállítása és szállítása drága, erőforrás-igényes folyamat, és akkor az itatásukról még szó sem esett. Az állatok ellátásához az amerikai termőföldeknek csaknem a harmadát vetették be kukoricával, a terménynek csak a 10 százalékát fogyasztják emberek, a maradék takarmányként kerül felhasználásra – írja worldanimalprotection.us állatvédő oldal.

Az Oxfordi Egyetem kutatói megállapították, hogy hús- és tejtermékek fogyasztása nélkül körülbelül 75 százalékkal kevesebb földet kellene mezőgazdasági területként használni világszerte. Összehasonlításképp: ez nagyjából megegyezik az Egyesült Államok, Kína, Ausztrália és az egész Európai Unió összesített területével.

Sajnos a hús iránti megszállottságunknak több negatív hatása is van a bolygónkra. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete szerint a húsz legnagyobb hús- és tejipari vállalat nagyobb arányban felelős az üvegházhatásért, mint egész Németország (2016-os adat). Ez azt jelenti, hogy ha ezek a vállalatok országok lennének, ők lennének a világ hetedik legnagyobb üvegházgáz-kibocsátói. 

A WRI klímaterve szerint a húsfogyasztás csökkentésével megfordíthatjuk a helyzetet. Arról nem is beszélve, hogy a húsevés visszafogása és a másfajta fehérjeforrásokra való áttérés potenciálisan véget vethet számos kegyetlen állattenyésztési gyakorlatnak.

A hús teljes elhagyása egy alapvetően húsfogyasztó társadalomban nem elvárható, de azok, akik szívesen esznek húst, de mellette szeretnék megóvni a környezetet is, jobb, ha heti két hamburgerre korlátozzák a húsfogyasztásukat.

Nyitókép: illusztráció / iStock / Getty Images