Diplomáciai gúny céltáblája lett a magyar kormány a Twitteren

„Mari… van még egyáltalán Németország?” – fordult oda Bayer Zsolt kormánypárti publicista Schmidt Máriához, a hírtévés beszélgetőműsora 37. percében. A Terror Háza főigazgatójával épp az ukrajnai háborúról beszélgettek, a vendég az Egyesült Államokat és Európát ostorozta hosszasan. 

Hát, szerintem nincs
 

– vágta rá Schmidt Mária a műsorvezető kérdésére. Majd arról kezdett beszélni, hogy Németország egy szót sem szólt az Északi Áramlat gázvezeték megtámadása után (a valóságban elítélték a történteket és vizsgálatot ígértek), és azt is kifogásolta, hogy Olaf Scholz kancellár nem szólalt meg a robbantás kapcsán (pedig a politikus szabotázsról beszélt, megbízhatatlan partnernek nevezte Oroszországot, és Németország energiafüggőségének felszámolását ígérte).

A budapesti német nagykövet, Julia Gross a Twitteren reagált Schmidt Mária szavaira. A diplomata azt írta: egy pillanatra aggódni kezdett, amikor Schmidt Mária azt állította, Németország megszűnt létezni. 

Szóval felhívtam a férjemet Berlinben és – hé, még mindig itt vagyunk
 

– írta angolul. A magyar felirattal közzétett videóban a nagykövet férje Kreuzberg egyik utcájáról köszönt be, majd körbefordult a kamerával. „Nagyon sok ember van az utcán. A változékony idő ellenére az üzletek és az utcák tele vannak” – jegyezte meg. „Csak annyit tudok mondani, hogy akinek a halálhírét keltik, az sokáig fog élni” – tette hozzá, majd mindenkit üdvözölt Berlinből. A videót a német nagykövetség Facebook-oldalán is megosztották. Ott azt írták mellé: Schmidt Mária „rendesen megijesztette” őket.

Fricskák sora a Twitteren  

A közösségi médiában a magyar politika tere hagyományosan a Facebook, az elmúlt hónapokban azonban a Twitter is lendületet vett: októberben elindították Orbán Viktor miniszterelnök csatornáját, a szeptemberben érkezett amerikai nagykövet, David Pressman pedig a kezdetektől aktív a Twitteren. A diplomata hetente többször posztol – és időnként ő is elengedi a diplomatáktól megszokott kimért és óvatos stílust.

A nagyköveti megbízólevele átadásának napján például egy olyan családi fotóval jelentkezett be a Sándor Palota kapujából, amin a férjével és a gyerekeivel mosolyog. „A családom és én alig várjuk, hogy találkozhassunk Novák köztársasági elnökkel” – írta David Pressman a fotó alá, amit nehéz nem üzenetként értelmezni annak fényében, hogy a magyar államfő lépten-nyomon a Fidesz által alkotmányba is foglalt „hagyományos” családmodellt emlegeti, családügyi miniszterként pedig többször is az azonos nemű párokat bántó kijelentéseket tett.

Az amerikai nagykövet Orbán Viktornak is üzent, amikor a miniszterelnök Donald Trumpot hiányolta a Twitterről. A volt amerikai elnök fiókját 2021. januárjában azután törölték, hogy az amerikai törvényhozás épületének ostromára buzdította a híveit, a zavargásban pedig öten meghaltak. A magyar miniszterelnök az ismert, tanácstalanul forgolódó John Travoltá-s mémet osztotta meg, azt írta: a Twitteren töltött első napja után az a kérdés motoszkál benne, hogy hol van jó barátja, Donald Trump.

A válasz David Pressmantól érkezett, egy másik travoltás mémmel kísérve. A nagykövet üdvözölte a Twitteren a magyar miniszterelnököt, és a figyelmébe ajánlotta: ha a barátját keresi, akkor talán érdemes lenne a mostani elnököt, Joe Bident követnie. A bejegyzést a „nyomásgyakorló” hashtaggel zárta – ami szintén egy fricska. A kormánypárti Magyar Nemzetben pár nappal előtte egy hosszas publicisztikában támadták a nagykövetet, amiben egyebek mellett azzal viccelődtek, hogy a neve magyarra fordítva „Nyomásgyakorló Dávid lenne”.

A Twitteren az amerikai nagykövetség is odaszúrt a kormánynak, mégpedig egy videós kvízjátékkal. A „Ki mondta?” címet viselő videóban azt kellett kitalálni, hogy kitől idéznek Nyugat- és Amerika-ellenes nyilatkozatokat. 

Bár az egyik válaszlehetőség fixen Vlagyimir Putyin orosz elnök volt, az idézetek kivétel nélkül magyar kormánypárti politikusoktól és a kormányközeli sajtóból származtak. 

„Az orosz agresszió mindannyiunkat fenyeget, össze kell tartanunk, nem pedig széthúznunk!” – üzente a nagykövetség, és arra is emlékeztettek: Magyarország és az Egyesült Államok szövetségesek.

Zárt ajtók mögül az internetre

„Rég elmúlt az az időszak, amikor a diplomácia arról szólt, hogy a felek zárt ajtók mögött, egymás között megvitatták a vitás kérdéseket” – mondta az rtl.hu-nak Hunyadi Bulcsú, a Political Capital vezető elemzője. Szerinte a hagyományos diplomácia mellé mostanra felzárkózott a public diplomacy, azaz a nyilvános diplomácia, amikor a diplomaták a fogadó ország közvéleményét is megszólítják. Ennek új lendületet adott a közösségi média, így a Twitter is. „A diplomaták megpróbálják a közbeszéd alakításával, a közvélemény direkt elérésével is érvényesíteni a saját országuk érdekeit. Magyarán próbálják a közvéleményt úgy befolyásolni vagy tájékoztatni, ami a hazájuk érdekében áll.”

Hunyadi Bulcsú szerint ez magyarázhatja az amerikai és a német diplomaták karcosabb hangvételét. 

Az országaik kormányának van egy határozott véleménye az Orbán-kormányról. Azt gondolják, hogy jelentős problémák vannak Magyarországon a jogállamisággal és a korrupcióval. Plusz abban is hisznek, hogy a szövetségesi rendszerünkkel, például a NATO-tagságunkkal kevéssé kompatibilis az az oroszbarát külpolitika, amit a magyar kormány folytat, és ezt meg is akarják jeleníteni a magyar közvélemény számára
 

– magyarázta.

Az elemző szerint a magyar kormány hozzáállása is szerepet játszhat abban, hogy a kritikákat nemcsak zárt ajtók mögött fogalmazzák meg, hanem a közösségi médiában is közzéteszik. „Ehhez hozzájárulhat, hogy direktben a magyar kormánnyal ezeket a dolgokat nem tudják megbeszélni, vagy legalábbis nem tudják a kérdéseket rendezni. Nagyon határozott véleménykülönbségek vannak magyar kormány és az amerikai, a német és más kormányok között” – mondta Hunyadi Bulcsú.

„A diplomáciai nyelv halott” – Szabados Krisztián közösségimédia-szakértő szerint ez az egyik eredménye annak, hogy a diplomáciai üzengetés részben az internetre költözött. „A diplomáciának megvoltak az évszázados szabályai. Minden egyes szónak volt valamiféle jelentősége, de ennek vége. Most már mindenkinek úgy kell kommunikálnia, ahogy a közösségi médiát fogyasztó emberek elvárják. Ők a fogyasztók, ők olvassák, nekik kell szólnia” – mondta a kommunikációs szakember.

Hunyadi Bulcsút meglepte az amerikai nagykövetség kvíze, amivel szerinte nagyon erős üzenetet közöltek. „Hogy ennyire konkrétan párhuzamba állították a kormányzati és kormányhoz közeli megmondóember véleményét Putyinéval, az elég erős volt” – fogalmazott. 

A német nagykövetség esetében inkább azt tartja figyelemre méltó fejleménynek, hogy mennyire beleálltak az ügybe. „Nem ezt szoktuk meg. Ők sokkal sokkal kevésbé alkalmazták a public diplomacy eszközeit, és sokkal inkább a zárt ajtók mögötti beszélgetéseken volt a fókusz. A német nagykövetségtől korábban nem láttunk ilyen fellépést.”

Beszállt a Twitterbe

Szabadságharcos, férj, apa, nagypapa, Magyarország miniszterelnöke, és mellé néhány magyar zászlót jelképező ikon – így mutatkozik be az új Twitter fiókján Orbán Viktor. A kormányfőnek 1 millió 200 ezer követője van a Facebookon, októberben azonban folytatta a terjeszkedést a közösségi médiában. A posztoknál ugyanazt az arculatot használják, mint Orbán Viktor Facebook-oldalán, a bejegyzéseket azonban angolul teszik közzé.

Orbán Viktor ezt a platformot arra használja, hogy a magyar külpolitikát, a saját külpolitikai nézeteit eladja, a nemzetközi kapcsolatrendszerét ápolja 
 

– mondta Szabados Krisztián. Hunyadi Bulcsú egyetért vele. „A nyitó posztja úgy szólt, hogy „make some noise” (azaz „csapjunk egy kis zajt”). Ez nagyon jól kifejezi, hogy miért indította el a Twitter-csatornáját: hogy megtámogassa azt, amit egyébként csinál. Az európai és nemzetközi politikát igyekszik a saját képére formálni, a hozzá hasonló, radikális, jobboldali, szélsőjobboldali és populista szereplőket próbálja támogatni és szövetségi rendszert kiépíteni velük” – mondta a Political Capital vezető elemzője.

Orbán Viktor például a Twitteren gratulált Benjamin Netanjahunak, miután az izraeli politikus miniszterelnökségét támogató jobboldali és szélsőjobboldali pártok többséget szereztek a választáson. Netanjahu úgy kezdte válaszát: „köszönöm a barátomnak, Orbán Viktor miniszterelnöknek”. A kormányfő kiposztolta azt is, amikor Donald Trump egy kinyomtatott Fox News-cikkre firkálva üzent neki – a volt amerikai elnöknek ez egy régi szokása. Az új olasz miniszterelnök, Giorgia Meloni ugyanakkor nem viszonozta Orbán Viktor köszöntését, miután megválasztották, pedig nagyon aktív Twitteren.

Szabados Krisztián szerint a miniszterelnök megjelenését a Twitteren az is motiválhatta, hogy a közösségi média más, fiatalabb közönséget ér el, mint a hagyományos sajtó. „A közösségimédia-platformok ráadásul speciális célcsoportokat is képesek megszólítani. Például a TikTokon a fiatalokat, míg a Twitteren nagyon gyorsan milliókat tud elérni egy politikus, hogyha megfelelő hashtageket használ.” 

A tömör, lényegre törő üzenetek a közösségi médiában ráadásul közvetlenül az olvasókhoz jutnak el. Nincs újságíró, aki visszakérdezzen. Nincs szerkesztő, aki árnyalná és kontextusba helyezné az elhangzottakat.  

„Nem kell közvetítőt használnia, hogy kommunikáljon a célközönségével. Ez egy nagyon hatékony platform olyan szempontból, hogy kiiktatja a sajtót, mint kapuőrt és szűrőt” – mondta a kommunikációs szakember.

A magyar kormányfő híresen berzenkedik a modern kütyüktől, a telefonja is egy ősrégi Nokia. Abban mindkét általunk megkérdezett szakértő egyetértett, hogy a miniszterelnöknek a kommunikációs irány meghatározásán túl valószínűleg nem sok köze van a Twitter-üzeneteihez. 

Orbán Viktor nyilván nem üldögél egész nap a számítógép előtt, hogy háromsoros angol nyelvű mondatokat fogalmazzon. Erre van egy stábja 
 

– mondta a közösségi média szakértő. A miniszterelnök sajtófőnökét megkérdeztük arról, hogy Twitteren közzétett tartalmakat kik készítik, és ugyanaz a csapat dolgozik-e rajtuk, mint a kormányfő Facebook-oldalán. Arra is rákérdeztünk, hogy Orbán Viktor ír, diktál, esetleg jóváhagy-e bejegyzéseket. Bár általában vissza szokott írni pár sort, Havasi Bertalantól ezúttal nem kaptunk választ. 

A twitteres nemzetközi jelenlét hátulütője, hogy a kritikák és a viccelődés is átível a határokon. A miniszterelnök november 4-én egy félárborcra eresztett magyar zászló fotójával emlékezett meg az 1956-os forradalom eltiprásának évfordulójáról. A kísérő szövegből azonban kihagyták, hogy az elkövetők az oroszok voltak. A forradalom vérbe fojtóira Orbán Viktor csak úgy utalt: „they”, azaz „ők”. 

A poszt nagy vihart kavart a Twitteren, gúnyos mémek sokasága jelent meg arról, hogy vajon kire utalt a miniszterelnök: a földönkívüliekre? A Harry Potter-könyvek főgonoszára, Voldemortra? A kormányfő egyik legnagyobb nemzetközi kritikusa, Guy Verhofstadt EP-képviselő pedig egy vigyorgós fotót posztolt Orbán Viktorról és Vlagyimir Putyin orosz elnökről. A belga politikus arról írt: „ők” az oroszok voltak és „ők” most ugyanazt teszik Ukrajnában. 

A posztra érkezett reakciókról itt írtunk bővebben.

Nyitókép: Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin a 2017-es cselgáncs-világbajnokáson. Fotó: Getty Images