A Földrajzinév-bizottságtól Simicskáig: öt eset, amikor kiderült, miért nem tanácsos ujjat húzni az Orbán-kormánnyal

Karcos állásfoglalásban tiltakozott az Országos Meteorológiai Szolgálat 17 munkatársa azután, hogy Palkovics László miniszter a szervezet két vezetőjét is kirúgta az augusztus 20-án elmaradt tűzijáték után. A szakemberek politikai nyomásgyakorlásra panaszkodnak, és független vizsgálatot követelnek. A folytatást még várjuk, az OMSZ-nél további retorziókról egyelőre nincs hír. 

Az elmúlt 12 évben Magyarországon sok neves szakember megtapasztalhatta, mivel jár, ha nyíltan felemeli a szavát a kormány intézkedéseivel szemben. Íme néhány példa:

A Földrajzinév-bizottság feloszlatása

A második Orbán-kormány 2010 végén úgy döntött, hogy Liszt Ferenc zeneszerzőről kell elnevezni a budapesti repülőteret, az ország legforgalmasabb légikikötőjét. Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér – ezt a nevet javasolták. A magyarországi földrajzi nevekről egy szakmai testület, a Földrajzinév-bizottság dönt, ők azonban 2011. március 7-én 20:1 arányban leszavazták az előterjesztést. Ezt azzal indokolták, hogy a kormány által javasolt elnevezés elején három tulajdonnév is torlódik, vagyis szerintük aligha menne át a köznyelvbe. Másrészt hiányolták belőle a „Ferihegy” elnevezést, ami széles körben elterjedt, védendő név – ráadásul a repteret mindenki így hívja. Most is.

A kormány egyrészt figyelmen kívül hagyta a tudósok javaslatát, másrészt a szavazás után kirúgási hullám indult. 

A bizottság vezetőjét leváltották, a tagokat visszahívták, és több szakembert a bizottságtól független munkájukból is elbocsátottak. Március 21-én pedig egy friss kormányrendelet kimondta, hogy a hivatalos földrajzi nevekről attól fogva a kormány dönt, ha azt szerintük közérdek indokolja. 

Nem gondoltunk arra, hogy ne lehetne másképp szavazni, mint ahogy a kormány javasolta 

– nyilatkozta az akkori Indexnek Dutkó András, a bizottság volt vezetője, aki szerint a javaslatokról addig mindig szakmai vitát folytattak, és azután szavaztak. A kormánynál máshogy látták. 

„Mivel a 25 fős Földrajzinév-bizottság 17 tagját minisztériumok delegálják, elvárható lett volna, hogy a jelen lévő kormánytisztviselők támogassák a kormány kinyilvánított és egyértelmű kérését” – indokolta a kirúgásokat a Fazekas Sándor vezette Vidékfejlesztési Minisztérium.

Az Alkotmánybíróság jogköreinek megnyirbálása

A 2010-es kormányváltás után 98 százalékos különadót vezettek be a Fidesz által pofátlannak nevezett állami végkielégítések és hasonló juttatások ellen. A kétmillió forint feletti kifizetések után kellett fizetni, visszamenőleg is. Ebből lett a baj. A jogszabályt az Alkotmánybíróság megsemmisítette, mert szerintük a visszamenőleges hatály miatt alkotmányellenes, valamint ellentétes a jog- és vagyonbiztonsággal.

Az Alkotmánybíróság 2010. október 26-án délelőtt jelentette be a döntését. Néhány órával később a Fidesz akkori frakcióvezetője, Lázár János sajtótájékoztatót hirdetett meg, amin kiderült, hogy az eltörölt jogszabályt változatlan formában újra beterjesztik, az Alkotmánybíróság jogköreit pedig korlátozzák. A néhány héttel később megszavazott módosítás értelmében a testület nem tárgyalhatja a költségvetési és az adótörvények alkotmányosságát – vagyis a különadóhoz sem nyúlhatnak. A különadó végül egészen 2018-ig érvényben maradt, majd a Fidesz újabb választási diadala után egy jogszabálycsomagba csempészve eltörölték. Az akkori kormányalakítás után menesztett állami cégvezetőknek tehát már nem kellett megfizetniük. Ahogy az azóta távozó állami vezetőknek és cégvezéreknek sem.

Simicska Lajos cégeinek kizárása a közbeszerzésekből

Kevés ember van Magyarországon, aki Simicska Lajosnál többet tudna arról, hogy mennyit ér jóban lenni a hatalommal – és mekkorát lehet bukni, ha nem. A vállalkozó évtizedeken át Orbán Viktor legközelebbi szövetségese, a Fidesz legbefolyásosabb gazdasági háttérembere volt, és a párt médiabirodalmát is kézben tartotta. Cégei százmilliárdokat nyertek a közbeszerzéseken. A 2014-es választásokhoz közeledve aztán megromlott a viszonyuk, majd a G-napként elhíresült 2015. február 6-án az üzletember nyilvánosan szakított a miniszterelnökkel, akit több interjúban is trágár kifejezésekkel illetett. 

Orbán egy geci 
 

– nyilatkozta például a 24.hu-nak.

A vállalkozó 2017 decemberében hosszabb interjút adott az RTL Híradónak arról, hogy mi vezetett a kapcsolatuk megromlásához. „Úgy éreztem, hogy ő véglegesen elárulta azokat az értékeket és célokat, amit valaha kitűztünk magunk elé” – mondta a miniszterelnökről. Szerinte Orbán Viktor a 2014-es választások másnapján részletesen elmondta neki, hogy milyen intézkedésekre készül a következő években. 

Reklámadóstul, médiabedarálástól, az intézmények ledarálásától... egy totális diktatúra kiépítéséig. Én meg néztem rá, nagy kerek szemekkel, hogy biztos, hogy normális ez, aki ott velem szemben ül?
 

– mondta. Azt mondta, hogy számára a miniszterelnök oroszbarátsága volt az utolsó csepp a pohárban.

A G-nap után Simicska Lajos médiaérdekeltségeiből egy csapásra eltűntek az állami hirdetések, reklámcégével az akkor még fideszes vezetésű Budapest felbontotta a hirdetőoszlopokra kötött, eredetileg 25 éves szerződést, az állami tendereken addig taroló vállalkozásai pedig mélyrepülésbe kezdtek.

A Simicska-birodalom zászlóshajóját, a Közgépet végül a közbeszerzésekből is kitiltották, mert a hatóságok hivatalos indoklása szerint a gönyüi kikötő építésére beadott pályázatban pontatlanul tüntették fel a munkában részt vevő hajók méretét. Simicska Lajos 2018-ban, a Fidesz újabb kétharmados győzelme után az összes üzleti érdekeltségét eladta.

A Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatának elvétele

Az előző példáknál lényegesen bonyolultabb ügy a Magyar Tudományos Akadémia és a kormány konfliktusa, amiben a viszony évek alatt, lépésről lépésre romlott meg a felek között. 2014-ben a világhírű matematikus, Lovász László került az MTA élére, akinek az elnöksége alatt a rangos intézmény aktívabban kommunikált arról, ha szakmai kritikáik voltak egyes intézkedésekről vagy az ország állapotáról – például a közoktatás helyzetéről. A kormányközeli sajtóban a kutatókat ilyenkor rendre baloldalisággal és elfogultsággal vádolták meg.

Az RTL akadémiai forrásai szerint a kormánynál azzal sem szereztek jó pontokat, hogy az MTA közgyűlése határozatban állt ki a CEU mellett. 

„A CEU tudományos teljesítménye kiemelkedő, nagyon szerencsétlennek tartanánk, ha külföldre költözne” 
 

– mondta Lovász László az egyetem elűzése előtt. A Fidesz újabb választási győzelme után aztán 2018-ban az összes kutatásra fordítható pénzt az Innovációs és Technológiai Minisztérium alá rendelték, beleértve az MTA forrásait is. 

Az intézményt érintő tervezetről a Magyar Tudományos Akadémiával egyáltalán nem egyeztettek, a kész javaslat véleményezésére pedig kevesebb mint egy órát hagytak.

Az MTA függetlenségéért több tüntetést is tartottak, miközben a kormányközeli sajtó több kutató és intézmény ellen is lejáratókampányt indított. Bár a kormány hónapokon át tagadta, hogy erre készülnének, az MTA alól végül 2019 augusztusában kiszervezték a tíz kutatóközpontját és az öt kutatóintézetét, és minden vagyonukkal együtt egy újonnan létrehozott állami szervezetbe terelték. Az átszervezést a hatékonysággal indokolták.

A Ryanair gigabírsága

Orbán Viktor idén májusban jelentette be, hogy a többi között az áruházláncokra, a bankokra, a biztosítókra és a légitársaságokra is különadót vetnek ki. A miniszterelnök szerint azokat adóztatják meg, akik extraprofitra tesznek szert. A légitársaságoknak az Európán belüli járatoknál utasonként 3900 forintot, az Európán kívülieknél pedig utasonként 9750 forintot kell megfizetniük.

A bejelentés után a Ryanair azt közölte, hogy a különadót az utasokra hárítják, majd a cég vezére egészen szórakoztató üzengetésbe kezdett a magyar kormány illetékeseivel. Michael O’Leary a hvg-nek azt mondta: nem érti, a magyar kormány miért a légiiparra vet ki „extraprofitadót”, amikor az elmúlt években rekordveszteségeket szenvedtek el a covid miatt. 

„Ez a Nagy Márton egy komplett idióta” 
 

– mondta például a gazdaságfejlesztési miniszterre. A Miniszterelnökséget vezető miniszter erre lényegében alkoholistának nevezte a cégvezetőt az állami médiának adott interjújában.

 „Ha valaki egy ír kocsmában töltötte a gyermekkorát, ahol túl fiatalon túl sok alkoholhoz jutott, akkor – úgy látszik – ennek felnőttkorban is nyoma marad” 
 

– mondta Gulyás Gergely.

Varga Judit igazságügyi miniszter júniusban soron kívüli fogyasztóvédelmi vizsgálatot rendelt el a légitársaság ellen. A Ryanairt végül 300 millió forintra bírságolták, amiért szembeszegült a kormánnyal – de az ügynek még nincs vége, mert a cég kész az Európai Unió bíróságáig is elmenni.

Nyitókép: Orbán Viktor és Lovász László, az MTA elnöke a Magyar Tudományos Akadémia rendes közgyűlésén  2016. május 2-án. Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI.