Élhető város vagy zsarnoki börtön? – Így vált a 15 perces város koncepciója a véresszájú összeesküvéselmélet-hívők témájává

Az utóbbi években az élhető város szinonimájaként szokták használni a 15 perces város kifejezést, amelynek a lényege röviden az, hogy minden, amire a hétköznapi életünk során szükségünk van, az 15 perces közelségben legyen gyalog, biciklivel esetleg tömegközlekedéssel. A mindennapokban a legtöbbször munkahelyre, vásárolni, iskolába vagy szórakozni indulunk. Ha ezekre a helyekre gyorsan és egyszerűen el tudunk jutni, az nagyban növeli az életminőségünket, hiszen minél kevesebb időt töltünk utazással, annál több időnk jut minden másra. A 15 perces város nemcsak az egyének életét tenné könnyebbé, hanem az éghajlat számára is hasznos volna.

Egy ilyen városban az emberek sokkal kevesebbet ülnének fölöslegesen autóba, ezáltal nem lenne annyi dugó, csökkenne a szmog, valamint a károsanyag-kibocsátás, és tisztulna a levegő.

Carlos Moreno, a Sorbonne Egyetem professzora rendszerbe szedte, hogy melyek a 15 perces városok legfőbb jellemzői. Az egyik legfontosabb, legalapvetőbb szempont a közelség. Fontos, hogy minden szükségletet ki lehessen elégíteni rövid időn belül, ehhez pedig arra van szükség, hogy a város sűrűn legyen behálózva boltokkal, hivatalokkal, közterekkel, oktatási intézményekkel és persze lakásokkal is. Nem elhanyagolható szempont még a digitalizáció sem, az okosrendszerek megkönnyítik az ügyintézést, legyen szó banki vagy bármilyen más hivatalos ügyről.

Ebben a koncepcióban elengedhetetlen, hogy a tereket és az épületeket multifunkciósan használják az emberek, mint ahogy az is, hogy a különböző kulturális hátterű embereknek ki kell jönniük egymással, hogy egymáshoz relatíve közel élhessenek. Az elszigetelődés vagy gettósodás veszélye miatt jónak kell lennie a tömegközlekedésnek is, de erre a problémára később még visszatérünk.

A 15 perces város koncepció lényege, hogy a városfejlesztés vagy várostervezés folyamatának középpontjába nem az autókat vagy az autózást helyezzük, hanem az egyént.

Vannak erre vonatkozó külföldi példák és remek adottságokkal rendelkező hazai városrészek is. Ezt a gyakorlatot alkalmazták Párizs, London vagy Milánó egyes negyedeiben, de hasonlóképp működik a többszörösen legélhetőbb városnak választott Bécs, Koppenhága vagy Calgary is. A Másfélfok.hu éghajlatváltozással foglalkozó magyar portál szerint Budapesten több területnek is remek adottságai vannak ahhoz, hogy 15 perces városrész legyen, ilyen a Margit körút vagy a Bartók-negyed.

Az utóbbi terület az elmúlt időszakban élhető, 15 perces városrésszé fejlődött: autó nélkül, gyalogos közlekedéssel is elérhetők a mindennapi szükségletek és szolgáltatások. Sokféle üzlet, kulturális program, kávézó és étterem áll rendelkezésére a lakosoknak, ráadásul rekreációra is van lehetőség, jegyzi meg a portál.

Az egyes hazai városok, városrészek élhetőségére vonatkozó kutatást itthon is végeztek korábban, az Otthon Centrum felméréséből kiderül, hogy Magyarországon 2020-ban az I. kerület, az V. kerület és a XII. kerület bizonyult a legélhetőbbnek, az első 10 helyre befért még többek között Eger és Veszprém is, a húsz között pedig ott van Budaörs és Szentendre is. A kutatás során a különböző városok az egészségügyi, képzettségi, foglalkoztatási és ingázási adatait vizsgálták.

15 perces börtön?

A 15 perces város koncepcióját sok jogos kritika érheti, ilyen a városrészek elszigetelődésének, az úgynevezett gettósodásnak a veszélye. Jó tömegközlekedéssel és csatlakozással ezek a városrészek könnyen integrálhatók lennének, arról már nem is beszélve, hogy az emberek olykor természetesen nagyobb távokra közlekednének, mivel a barátok vagy a családtagok rendszerint nem 15 percre élnek egymástól.

A 15 perces város jövőképpel kapcsolatban az elmúlt években megjelentek az interneten különböző összeesküvés-elméletek is. Jennie King, az Institute for Strategic Dialogue nevű szervezet klímakutató és -politikai részlegének vezetője a CNN-nek elmondta, hogy az egyes szélsőséges csoportok, véleményvezérek minden klímairányú törekvést az elnyomás eszközeként értelmeznek és mutatnak be. 

A koncepcióval kapcsolatos összeesküvés-elméletek zöme arról szól, hogy a hatalom úgy próbálja korlátozni az emberek mozgásterét, hogy egy meghatározott területre kvázi kényszeríti őket.

A különböző vírustagadó és oltásellenes csoportok hasonló érveket sorakoztattak a koronavírus-járvány miatti lezárások ellen is 2020 után. King szerint a lezárások óta sok ember attól tart, hogy a világjárványra hivatkozva a kormányok kibővítették a jogköreiket, és a 15 perces város koncepciót kritizálók és félők jó része is ebből közösségből érkezik.

Az összeesküvéselmélet-hívőknek abban igazuk van, hogy nem lehet hatékony, működő nagyvárost csinálni kicsi, önálló enklávékból, ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy ez a koncepció félreértelmezése. Hiszen a 15 perces városok lehetőséget adnának az embereknek, hogy mindent helyben bonyolítsanak, de semmire nem kényszerítenék őket

– mondta Carlo Ratti, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) építészmérnök professzora.

Decemberben Jordan Peterson kanadai klímaszkeptikus sztárpszichológus és megmondóember a Twitteren értekezett a 15 perces városokról. Peterson szerint gyönyörű az az ötlet, hogy az egész város sétálva bonyolítaná az ügyeit, de az már nem tetszik neki, hogy idióta zsarnok bürokraták döntenék el, hogy hol vezethesse az autóját.

A 15 perces város koncepcióját politikai indíttatásból is támadják, február elején Nick Fletcher politikus a brit parlamentben hozta fel a témát, az ötletet „nemzetközi szocialista koncepciónak” nevezte, amely szerinte a személyes szabadságot veszélyezteti.

Nyitókép: A Millenáris Széllkapu Park látképe, középen gombaformájú építmények a tetejükön napelemekkel. Az egykori Ganz-gyár területén, a Margit körút, a Kis Rókus utca és a Mammut bevásárlóközpont által határolt területen egy úgynevezett origamiparkot hoztak létre különböző karakterű parkrészekkel. A háttérben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) , jobbra az Országos Meteorológiai Szolgálat épületei. MTVA/Bizományosi: Róka László