Ha minden jól megy, így fog kinézni a Városháza Park 2024-re

A Fővárosi Önkormányzat pénteken nyilvánosságra hozta a Városháza Park megújítására kiírt tervpályázat eredményét. A tervpályázatra 19 pályamű érkezett, ezeket tájépítész, építész és városépítész szakemberekből álló 11 tagú zsűri és egy hétfős szakértői csapat értékelte.

A szakértői döntőbizottság célja az volt, hogy olyan tervet válasszanak ki, ami alapján „egy valóban nyitott és zöld főtér tud épülni a város szívében”. Vizsgálták a zöldfelületek kialakítását, az értékes növényzet megtartását, a biodiverzitás és az innovatív, klímatudatos megoldások használatát.

Fontos szempont volt, hogy a leendő Városháza park sok eltérő funkciónak, használatnak adjon teret: ki kell szolgálnia a Városháza működését, és figyelni kell többek között az akadálymentességre, a jó kerékpáros megközelíthetőségre, a fenntartható öntözésre, a Városháza tömb régészeti értékeinek bemutatására.

Kör, ami az űrből is látszik

Első helyezett a Lépték-Terv Tájépítész Iroda pályaműve lett, az ő terveik alapján lesz a Városháza előtti elzárt, jelenleg parkolóként használt területből két év múlva Budapest új, zöld főtere.

A városháza megfogalmazása szerint a téren parkosított agórát alakítanak ki, amely „az aktív közéleti részvétel, a nyílt társadalmi vita helyszíne lesz”.

A Lépték-Terv Tájépítész Iroda pályaműve a zsűri bírálata szerint

minden tekintetben alkalmas arra, hogy betöltse azt a szerepet, amit Budapest új főterének tudnia kell: ikonikus, szinte az űrből is felismerhető terv, amely a zöldfelületet állítja a tér középpontjába, és amelynek szimbolikája megegyezik a demokráciáról alkotott felfogásunkkal.

A döntőbizottság szerint a nyertes terv szervesen kapcsolódik a szomszédos terekhez, megőrzi a meglévő fákat, emellett tartalmazza a szivacsváros koncepció követelményeit a csapadékvizek felhasználásáról is. A középre elképzelt, 90 méter átmérőjű kör alakú liget „szellemesen foglalja magába a meglévő fasorokat, a városfal történeti maradványait”.

Az új park fő eleme, a gyeppel, fákkal kialakított kör első héja egy olyan szélesebb sáv, ahol a padok, ülőfelületek, hinták, párakapuk, vízjátékok, árnyékolók kapnak helyet, a második rétegben pedig egy fásított, de burkolt köztéri héj következik, ami a rendezvények lebonyolítására teszi alkalmassá a területet.

A terv fontos része a Városháza jelenleg nem túl vonzó, hátsó homlokzatának átalakítása. A tervezők ezt nagyrészt tájépítészeti eszközökkel oldanák meg: a kissé kopár épületszárny homlokzata növénnyel lenne befuttatva, a Városháza alsó szintjét pedig kávézókkal, üzletekkel és kiállítótérrel nyitnák meg a tér felé. A látványterveken nem annyira szembeötlő, de drasztikus változás a jelenlegi állapotokhoz képest, hogy a nyertes terv megnyitná és átjárhatóvá tenné a Városháza belső udvarait is.

Az úgynevezett szivacsváros koncepcióval összhangban a tervezés során figyeltek a tetőkre és a térre érkező csapadék hasznosítására, a szikkasztás mellett hangsúlyt helyeztek a párolgás növelésére, csökkentve ezzel a nyáron drasztikussá váló belvárosi hősziget effektust. A tér az egyre gyakoribb, özönvízszerű esők elnyelésére is alkalmas lesz, esőkertek gyűjtik össze és szűrik meg a beérkező vizet.

A tervek részletes elkészítése és az engedélyek megszerzése után indul a Városháza park megvalósítása. Az új fővárosi parkot 2024-ben vehetik birtokba a budapestiek, addigra a Városháza Károly körúti homlokzatának renoválása, és az évek óta üresen álló Merlin színház épületének felújítása is elkészül. 

Nyitókép: Lépték-Terv/Fővárosi Önkormányzat