Egyszer már volt üvegház a bolygó

A Paleocén-Eocén Hőmérsékleti Maximum kutatói feltételezik, hogy a bolygó felszíne akkor mindössze néhány ezer év alatt 5-9 Celsius fokkal melegedhetett fel. (Ma 0,8 Celsius fokkal magasabb a Föld átlaghőmérséklete a 100 évvel ezelőttinél.)

Az Északi-sark körüli óceán 23 fokos volt 55 millió évvel ezelőtt.

A tudósok nagyon kíváncsiak, mi okozhatta az 55 millió évvel ezelőtti felmelegedést, mert a magyarázat a mai klímaváltozást is megmagyarázhatja.

Egyelőre csak az világos, hogy nagy mennyiségű üvegházhatású gáz került a légkörbe nagyon rövid idő alatt. Akkor ezek a gázok természetesen szabadultak fel, nem pedig az emberi tevékenység következtében, mint most.

Hogy honnan kerültek a levegőbe az üvegházhatású gázok? Egyes tudósok szerint vulkáni tevékenységből, mások szerint a tengerből szabadult fel rengeteg metán.

A Hawaii Egyetem három tudósa feltételezi, hogy a légköri széndioxid a paleocén-eocén klímaváltozáskor 1.700 milliomod részecske volt, ami a mainak négy-ötszöröse. Csakhogy ennyi széndioxid csupán 1-3,5 Celsius fokos felmelegedést magyarázna meg.

Vagyis kellett lennie még valamilyen tényezőnek, amely sokkal feljebb lökte a hőmérsékletet. Egyik ilyen tényező lehetett a pozitív visszacsatolás, vagyis a folyamat önfelerősítő jellege. Ilyet ma is ismerünk a Földön.

Amikor például olvad a sarki jégtakaró, akkor nagyobb lesz az a tengeri vízfelület, amely a jégnél sokkal rosszabbul veri vissza a napsugarakat, vagyis elnyeli őket, ettől felmelegszik. Minél melegebb a tenger, annál jobban olvad a jég, vagyis zsugorodik a napsugarakat visszaverő tükör, és ettől még jobban melegszik a víz és így tovább.

De ma még az ilyen pozitív visszacsatolási folyamatok természetét sem értjük jól, ezért a tudósok feltételezik, hogy más tényezők is szerepet játszanak a klíma melegedésében.

Forrás: AFP/Független Hírügynökség