Tavaly is sorra dőltek a negatív rekordok: az Atlanti-óceán északi részének hőmérséklete és az éves átlaghőmérséklet a legmelegebb volt, és olyan is előfordult, hogy 4 napon keresztül 2 Celcius-fok felett alakult a globális felmelegedés. Ennek ellenére Ürge-Vorsatz Diána, az ENSZ Klímatestület alelnöke szerint nem olyan gyászosak a kilátásaink a klímaváltozás terén.  Az elektromos áram termelésben például folyamatosan növekszik a megújuló energiaforrások aránya, ez Magyarországon közel 20 százalék volt tavaly. 

Mesterséges gleccserekkel küzdenek Kirgizisztánban a klímaváltozás miatt kialakult nyári aszályok ellen. 

A sarki rókák alkalmazkodtak a messzi észak zord körülményeihez, számuk folyamatosan csökken a klímaváltozás miatt. 

Orbán Viktor és kormányának narratívája egyre gyakrabban a klímavédelemmel és a zöld átállásal indokolja az akkumulátorgyár-beruházások szükségességét. De vajon tényleg annyira zöldek az akkumulátorgyárak? És ha igen, okoznak-e olyan járulékos kárt, ami lenullázza a kibocsátás csökkenésével járó hasznot?  A téma szakértőjét, Győrffy Dórát kérdeztük, aki szerint ott lesz tisztább a levegő, ahol felhasználják az akkumulátorokat, nem pedig ott, ahogy gyártják.

„Siralmas a kép jelen pillanatban Európában, hiszen a síterepek jelentős része leolvadt” – mondta a Fókusznak Oltványi Tamás turisztikai szakértő, a HighLife magazin producere. Szerinte főként az 1200 méter alatt fekvő téli üdülőhelyeken lehet komoly baj a közeljövőben, de a pályák egészen 1800 méteres magasságig veszélyben lehetnek. Ráadásul az élmény is más lesz.

Az elmúlt hetekben sorra dőltek az időjárási rekordok, egy kicsit meg is bolondult a természet. Már virágzik a téltemető, a krókusz és a vadon termő sáfrány is. Ha már a rekordokról van szó, a 10 legmelegebb évből Magyarországon nyolcat 2014 óta mértek.   Vagyis egy 9-10 éves gyerek számára a globális felmelegedés jól ismert fogalom.

Az őrült ötlettel már komolyan foglalkoznak egyes tudósok, akik szerint minden lehetséges megoldást vizsgálni kell. Mások szerint az árnyékoló elkészítéséhez szükséges irdatlan erőforrást arra kellene fordítani, hogy a Földön fékezzük meg a klímaválságot.

A világ legnagyobb tengerjáró hajója 365 méter hosszú és mintegy 7600 utas befogadására alkalmas. A környezetvédők azonban nem örülnek, az LNG-vel működő hajó metánkibocsátása miatt aggódnak.

Új-Zéland egészen jól áll megújulóenergia-fronton, de a rengeteg juh és szarvasmarha metánkibocsátása miatt nem lehetnek túl nyugodtak a klímaváltozás elleni küzdelemben. Jönnek az emissziós bikák, a vakcinák és a spéci takarmányok, na meg a szellentésadó. Vajon rávehetők-e a gazdák, hogy kisebb termetű és egyébként drágábban tartható, ámde környezetbarát szarvasmarhákat vegyenek? 

Dr. Ürge-Vorsatz Diána az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke, arról beszélt, hogyan kell(ene) csökkenteni a károsanyag-kibocsátást. Az éghajlatváltozás sürgető problémájának kezeléséhez az üvegházhatásúgáz-kibocsátásának drasztikus, 90 százalékos csökkentését javasolja az Európai Bizottság. 2050-ra az a cél, hogy nettó 0 legyen a kibocsátásunk – azaz annyi, amennyit hosszútávon el tudunk tárolni. Ha nem teszünk a környezetszennyezés ellen, nagyon szomorú jövőkép vár ránk szerinte.

Pártai Lucia meteorológus, szemléletes példával magyarázta el azt, milyen hatással vagyunk a környezetünkre: aki valaha kacsázott már kaviccsal vízfelületen, tudja milyen hullámokat vet egyetlen kő eldobása is – hasonlóan hatunk mi is a környezetünkre. A Föld rendszerében, ha bármit megváltoztatunk, annak következményei lesznek, mondta. A változások kapcsán összegezte a Debreceni Egyetem egyik friss kutatását is, ami azzal foglalkozott, milyen hatásai lehetnek annak, ha az olvadó jégsapkák miatt a tengerek sótartalma megváltozik és leáll a Golf-áramlat. Ha ez bekövetkezik, nem lesz áramlat, ami meleg levegőt szállítson az európai térségbe, így a telek nagyon hidegek lesznek majd, a nyarak pedig hosszúak és szárazak. Mennyi esély van arra, hogy ez 2025-2039 között bekövetkezik? Kiderül a videóból. 

A NASA kutatói szerint a Föld felszíni átlaghőmérséklete 2023-ban volt az eddigi legmagasabb. 

A középhőmérséklet országosan 12,23 Celsius-fok volt, ezzel 2023 a legmelegebb év lett a 20. század kezdete óta.

A SUV-ok ellen küzdő brit klímaaktivisták nagyot tévedtek, amikor leeresztették egy autó kerekét. Az ugyanis egy elektromos autó volt. 

Az Európai Unió betiltja a húsevést és ehetünk mindannyian szöcskét? Brüsszelben mindenkinek elment az esze? A klímaváltozásra hivatkozva már mindent szabad? A globális felmelegedés a 21. század egyik meghatározó problémája, amellyel szemben nem sokat ér, ha a kisebb nemzetállamok külön-külön próbálnak fellépni ellene. Éppen ezért lehet szükség a nemzetközi, blokkokat egyesítő intézkedésekre. Cikkünkben sorra vesszük a legfontosabb tényeket és tévhiteket az EU harcáról a klímaváltozás ellen.

De az egész Európai Uniónak bele kell húznia, ha tartani akarja a 2030-ra kitűzött célt.

 Jégeső és özönvízszerű esőzések voltak három államban.

A korallszigetek pusztulása Ausztrália tengeri határaira is hatással lehet.

Idén tavasszal francia tudósok olyasvalamit találtak Lotaringia elhagyatott szénbányáiban, amit egészen mostanáig mindenki lehetetlen mítosznak tartott. Hidrogénlelőhelyet. Méghozzá olyat, ahol óriási mennyiségben rejtőzhet a klímaváltozás elleni harc egyik leghatékonyabb fegyverének tartott gáz, ez pedig mindent teljesen megváltoztathat. A felfedezés jelentőségére azonban csak az év vége felé kezdtek felfigyelni. 

Megállapodtak a világ országai az ENSZ éghajlatvédelmi találkozóján, hogy megválnak a fosszilis tüzelőanyagoktól, helyettük a megújulókra helyezik a hangsúlyt. 2015 után ezúttal ismét a másfél fokos felmelegedést tűzték ki célul, amit ha sikerült elérni, akkor a növények 8, míg a gerincesek 4 százaléka fog kipusztulni. De legyünk optimisták, nem biztos, hogy az ember is köztük lesz.

A Föld rendszereiben felhalmozódott hő 90 százaléka az óceánokban tárolódik. A WMO, vagyis a Meteorológiai Világszervezet legfrissebb jelentése szerint az óceánok felmelegedése jelentősen gyorsult – és minél melegebb az óceán, annál kevesebb szén-dioxidot képes megkötni, vagyis annál több marad a légkörben. Ami további melegedést idéz elő. A másik negatív hatása a szén-dioxid-koncentráció növekedésének, hogy savasodik az óceán, ami pedig a tengeri élőlényeket veszélyezteti. Jó hír viszont, hogy az ózonréteg a regenerálódás jeleit mutatja. Az ózonpajzs elvékonyodása lelassult, az ózonlyuk az Antarktisz fölött most már kisebb, mint az előző két évtizedben, köszönhetően annak, hogy fokozatosan kivonták az ózonlebontó vegyi anyagokat a légkörből, illetve azoknak a kibocsátását betiltották.

Az ünnepi készülődés egyik nagy kérdése, hogy mű- vagy igazi fenyő legyen az ünnep egyik központi dísze. A Reggeliben Dr. Ürge-Vorsatz Diána, az ENSZ Klímatestület alelnöke mondta el, mért fenntarthatóbb választás igazi fenyőt állítani – ráadásul mint kiderül, minél nagyobbat, annál jobb.

A globális felmelegedés visszaszorítása mellett a COP28 elnöke, Szultan al-Dzsaber is kiállt, ám ő egyben egy nagy olajvállalat elnöke is, ami miatt nem bíznak benne a környezetvédők.

Több száz millió dollárt adnak össze a legszennyezőbb országok a fejlődőknek, hogy kezelni tudják a klímaváltozás hatásait és a károkat. Sokak szerint azonban ez édeskevés, és jóval több intézkedés kellene a katasztrófa elkerülésére. Ezzel indult el az idei klímacsúcs, ahol a világ vezetői próbálnak megegyezni a teendőkről Dubajban.

Elkeserítő hírek érkeztek a klímaváltozást illetően: múlt hét pénteken a Föld rövid időre átlépte a kritikus felmelegedési küszöböt. Az adatok szerint 1940-ől napjainkig 2023. november 17-e volt az első nap, amikor a globális átlaghőmérséklet két fokkal meghaladta az iparosodás előtti átlaghőmérsékletet. A Párizsi Klímaegyezmény legfőbb célja, hogy 1,5 fok alatt tartsák a hőmérséklet emelkedését, ám idén már 126 napon keresztül haladta meg ezt az értéket. A rekordmeleg október után valószínűleg a november is rekordmeleg lesz, és sajnos komoly az esély, hogy 2023 a mérések kezdete óta a legmelegebb év legyen a Földön.

A gazdagok szennyezik leginkább a bolygót – derül ki az Oxfam friss jelentéséből. A nemzetközi segélyszervezet szerint a felső 1 százalék ugyanannyi üvegházhatású gázt bocsát ki, mint az emberiség legszegényebb kétharmada, vagyis mintegy ötmilliárd ember. A szerzők egy európai vagyonadó bevezetését is sürgetik, a gazdagok megadóztatásából befolyó pénzeket pedig a zöld átállásra fordítanák.

Már 12 ruhadarabbal is öltözhetünk változatosan és nem utolsó sorban környezettudatosan. Jó választás, ha fenntartható anyagban gondolkozunk – mondta Komáromy Csillu stylist, aki vegán bőr ruhában érkezett a Reggeli stúdiójába. Csillu elmondta és meg is mutatta, hogyan alakítsuk ki kapszulagardóbunkat.

2023 szeptember-októberében Párizs mellett egy család dengue-lázzal fertőződőtt meg, úgy, hogy soha nem voltak trópusi országban. A Párizs környéki szúnyogok már képesek ilyen betegség terjesztésére, ami azért is aggasztó, mert jövőre Párizs rendezi a nyári olimpiai játékokat – mondta a Reggeliben Szlávik János, infektológus. Oltás még nincs erre a betegségre, de a felmelegedés miatt felgyorsították az ezzel kapcsolatos kutatásokat. Az infektológus már látott olyan térképet, amin Magyarország is szerepel a dengue-láz lehetséges felbukkanási helyei között.

Pártai Lucia, meteorológus egy karácsonyi hógömbön illusztrálta, hogy Földünk egy zárt rendszer. „Amit belepöfékelünk, az nem kerülhet ki belőle” – mondta. Vagyis minden, amivel a Földet szennyezzük az velünk marad és hatással van ránk. Ezen nem igazán segít, hogy naponta mintegy 3000 repülőgép szeli át a világot, folyamatosan járnak a tengeri szállítóhajók és még mi emberek is itt vagyunk 8 milliárdan.

Már most megfő az agyunk nyáron, miközben épp csak meglegyintett minket a globális felmelegedés. A 65 év felettiek és a csecsemők extrán veszélyeztetettek, 127 millióval nőtt az éhezők száma, veszélyes kórokozók terjednek, miközben a nagy olajipari cégek nem törik magukat, hogy megújuló energiaforrásokba fektessenek, inkább a fosszilis tüzelőanyagok kitermelését pörgetik. Ha nem lesz változás, akkor 2100-ra 2,7 fokos felmelegedés jöhet.

Szokatlanul rózsaszínűvé vált a víz a Hawaii-szigetekhez tartozó Maui egyik tengerparti tavának. Egyelőre a tudósok is találgatják, hogy pontosan mi történhetett, de vannak arra utaló jelek, hogy a jelenség mögött a szárazság állhat. Az állami egészségügyi minisztérium vízmintából nyert előzetes eredmények alapján nem valószínű, hogy mérgező algák okozzák a problémát. Ehelyett kutatók szerint a szokatlan színárnyalat forrásai a halobaktériumok lehetnek, amelyek a magas sótartalmú vízben fejlődnek. A tó torkolatának sótartalma jelenleg a tengervíz kétszerese. A hatóságok arra kérik az embereket, állataikat ne itassák a vízből és ne egyenek abból fogott halakat.

Már legalább 140 ezer ember menekült el az árvizek elől Szomáliában. Hosszú aszályos időszakot követett a rengeteg csapadék, amely eddig 14 emberéletet követelt. A menekültek a segélyszervezetek segítségét kérik a kialakult helyzet miatt, amelyért az ENSZ a klímaváltozást okolja.

Jégesővel és villámlással kezdődött a november. A rekordmeleg októbernek egy viharokkal érkező hidegfront vetett véget, ami ilyenkor teljesen szokatlan a meteorológusok szerint. A mérések szerint a mostani ősz lehet a legmelegebb itthon. Az RTL híradónak nyilatkozó klímakutató azt mondja, a globális felmelegedés miatt még ennél is szélsőségesebb időjárásra kell készülnünk.

A Henkel 2020-ban elkezdett faültetési kezdeményezése nyomán már elérte a hétezret az erdőkben, parkokban, köztereken telepített fák száma. Szak Zsuzsanna, a magyarországi Henkel Consumer Brands üzletág-igazgatója a Reggeliben mesélt arról, hogyan tudnak már negyedik éve részt venni a faültetésen, és mi a cég egyik elsődleges mottója, célja a környezettudatosság kapcsán. Sőt, azt is elárulta, mi volt az idei ültetés különlegessége, és milyen érzés, amikor a korábbi években ültetett fákat látni.

Egy klímaváltozást tagadó politikust akart kinevezni környezetvédelmi miniszternek Robert Fico, de Zuzana Čaputová köztársasági elnök közölte vele, hogy ez elfogadhatatlan.

Közrend megzavarása miatt indítottak eljárást a klímaaktivista ellen, egy tüntetés miatt. Blokád alá próbáltak venni egy szállodát, ahol olajcégek vezetői gyűltek össze.

Pestszentlőrincen és Újpesten 26,9 fokig emelkedett a hőmérséklet.

A Szabad Európa szerkesztősége kapta idén a Hégető Honorka fődíját a gondnokságba vételi eljárás visszaéléseiről, az akkumulátorgyárak árnyoldalairól és az ukrán menekültek láthatatlanná válásáról szóló riportokért. A nyertesek között vannak a klímaváltozásról, tüntető diákokról, a magyarországi transzneműekről és ritka betegséggel élő gyerekekről szóló alkotások is. Többek között a Telex, a HVG és az RTL munkatársait díjazták. Nézze meg a nyertes riportokat.

Földes András, a HVG munkatársa a klímaváltozásról forgatott az Alpok csúcsai között, olyan helyeken, ahová már csak hegymászótechnikákkal juthat el az ember. Díjnyertes alkotásában bemutatja, hogy a gleccserek olvadása a klímaváltozás legjobb indikátora. 

Legkevesebb negyvenen meghaltak, amikor a Himalájánál kiöntött egy gleccsertó. A víz épületeket sodort el, az utakat és hidakat pedig jóformán megsemmisítette. A katasztrófát szakértők szerint a klímaváltozás okozta. Közben kutatók szerint két év alatt több mint két méterrel lett alacsonyabb az olvadás miatt Európa legmagasabb hegycsúcsa, a Mont Blanc.

Évente átlagosan 13 centit veszít a hegy a magasságából a klímaváltozás miatt, idén viszont kapásból két méterrel lett alacsonyabb.

A valaha mért legmelegebb szeptember volt az idei a meteorológusok szerint. Az 1942-es csúcshoz képest 0,4 fokkal magasabb volt a havi átlaghőmérséklet. Az egész világon felgyorsult az éghajlatváltozás – erről beszélt a Híradó által megkérdezett klímaszakértő. Szerinte a jövőben egyre több szélsőséges időjárási jelenségre lehet számítani Magyarországon is. 

Az áldozatok száma vélhetően növekedni fog.

Sokan magukkal vitték, de ma is felesleges ruhadarab volt a pulóver vagy kabát napközben. A szeptember ugyan átmenet a nyár és az ősz között, a klímaváltozás következtében az év kilencedik hónapjának középhőmérséklete intenzíven emelkedik. Kovács Erik klímakutató szerint az idei szeptember lesz a valaha volt legmelegebb hónap. A kutató arról is beszélt, mi vár ránk a jövőben és a videóból az is kiderül, meddig tarthat a nyárias ősz.

Most, hogy vége a nyárnak, és fellélegeztünk a hőség elmúltával, el lehet gondolkodni hideg fejjel azon, mit tehetnénk a városaink hűtéséért. Szingapúrban ma már komoly lépéseket tesznek azért, hogy ne kelljen egész évben szenvedniük a kánikulától. A meglepően egyszerű és energiatakarékos módszerek a metropoliszok hűtésére már olyan közeli helyeken is jól működnek, mint Bécs.

Akkora hőség lesz a Földön, amit már nem fognak tudni elviselni az emlősök. Az ember sem.

A játékgyártó óriáscég megpróbált átállni az újrahasznosított PET-palackokra a kockagyártásban, de kiderült, azzal egyáltalán nem csökken a klímaváltozást okozó karbon kibocsátás.

Hatalmas tükörtojásokkal hívják fel a figyelmet a klímaváltozásra São Pauloban a város egyik forgalmas részén. Henk Hofstra holland művész munkáját az a gondolatkísérlet inspirálta, hogy megsül-e a tojás a tűző napon. A következő napokban hőhullám söpör végig a városon, akár 37 fok is lehet. Az installációt egy fenntarthatóságot promotáló fesztivál részeként mutatták be.

Festéket fújtak a Brandenburgi kapu oszlopaira klímatüntetők Berlinben vasárnap. Az Utolsó Generáció nevű szervezet akciója része volt annak a megmozdulás-sorozatnak, amely az ENSZ közgyűlésével egyidőben próbálja rávenni a világ döntéshozóit, hogy tegyenek többet a klímaváltozás ellen.

A NASA több tízezer meteorológiai állomás felszíni levegőhőmérsékleti adatai, valamint a hajókon és bójákon elhelyezett műszerek tengerfelszínen mért hőmérsékleti adatai alapján állapította meg az idei nyár hőmérsékleti rekordját.