Jégeső és özönvízszerű esőzések voltak három államban.

A korallszigetek pusztulása Ausztrália tengeri határaira is hatással lehet.

Idén tavasszal francia tudósok olyasvalamit találtak Lotaringia elhagyatott szénbányáiban, amit egészen mostanáig mindenki lehetetlen mítosznak tartott. Hidrogénlelőhelyet. Méghozzá olyat, ahol óriási mennyiségben rejtőzhet a klímaváltozás elleni harc egyik leghatékonyabb fegyverének tartott gáz, ez pedig mindent teljesen megváltoztathat. A felfedezés jelentőségére azonban csak az év vége felé kezdtek felfigyelni. 

Megállapodtak a világ országai az ENSZ éghajlatvédelmi találkozóján, hogy megválnak a fosszilis tüzelőanyagoktól, helyettük a megújulókra helyezik a hangsúlyt. 2015 után ezúttal ismét a másfél fokos felmelegedést tűzték ki célul, amit ha sikerült elérni, akkor a növények 8, míg a gerincesek 4 százaléka fog kipusztulni. De legyünk optimisták, nem biztos, hogy az ember is köztük lesz.

A Föld rendszereiben felhalmozódott hő 90 százaléka az óceánokban tárolódik. A WMO, vagyis a Meteorológiai Világszervezet legfrissebb jelentése szerint az óceánok felmelegedése jelentősen gyorsult – és minél melegebb az óceán, annál kevesebb szén-dioxidot képes megkötni, vagyis annál több marad a légkörben. Ami további melegedést idéz elő. A másik negatív hatása a szén-dioxid-koncentráció növekedésének, hogy savasodik az óceán, ami pedig a tengeri élőlényeket veszélyezteti. Jó hír viszont, hogy az ózonréteg a regenerálódás jeleit mutatja. Az ózonpajzs elvékonyodása lelassult, az ózonlyuk az Antarktisz fölött most már kisebb, mint az előző két évtizedben, köszönhetően annak, hogy fokozatosan kivonták az ózonlebontó vegyi anyagokat a légkörből, illetve azoknak a kibocsátását betiltották.

Az ünnepi készülődés egyik nagy kérdése, hogy mű- vagy igazi fenyő legyen az ünnep egyik központi dísze. A Reggeliben Dr. Ürge-Vorsatz Diána, az ENSZ Klímatestület alelnöke mondta el, mért fenntarthatóbb választás igazi fenyőt állítani – ráadásul mint kiderül, minél nagyobbat, annál jobb.

A globális felmelegedés visszaszorítása mellett a COP28 elnöke, Szultan al-Dzsaber is kiállt, ám ő egyben egy nagy olajvállalat elnöke is, ami miatt nem bíznak benne a környezetvédők.

Több száz millió dollárt adnak össze a legszennyezőbb országok a fejlődőknek, hogy kezelni tudják a klímaváltozás hatásait és a károkat. Sokak szerint azonban ez édeskevés, és jóval több intézkedés kellene a katasztrófa elkerülésére. Ezzel indult el az idei klímacsúcs, ahol a világ vezetői próbálnak megegyezni a teendőkről Dubajban.

Elkeserítő hírek érkeztek a klímaváltozást illetően: múlt hét pénteken a Föld rövid időre átlépte a kritikus felmelegedési küszöböt. Az adatok szerint 1940-ől napjainkig 2023. november 17-e volt az első nap, amikor a globális átlaghőmérséklet két fokkal meghaladta az iparosodás előtti átlaghőmérsékletet. A Párizsi Klímaegyezmény legfőbb célja, hogy 1,5 fok alatt tartsák a hőmérséklet emelkedését, ám idén már 126 napon keresztül haladta meg ezt az értéket. A rekordmeleg október után valószínűleg a november is rekordmeleg lesz, és sajnos komoly az esély, hogy 2023 a mérések kezdete óta a legmelegebb év legyen a Földön.

A gazdagok szennyezik leginkább a bolygót – derül ki az Oxfam friss jelentéséből. A nemzetközi segélyszervezet szerint a felső 1 százalék ugyanannyi üvegházhatású gázt bocsát ki, mint az emberiség legszegényebb kétharmada, vagyis mintegy ötmilliárd ember. A szerzők egy európai vagyonadó bevezetését is sürgetik, a gazdagok megadóztatásából befolyó pénzeket pedig a zöld átállásra fordítanák.

Már 12 ruhadarabbal is öltözhetünk változatosan és nem utolsó sorban környezettudatosan. Jó választás, ha fenntartható anyagban gondolkozunk – mondta Komáromy Csillu stylist, aki vegán bőr ruhában érkezett a Reggeli stúdiójába. Csillu elmondta és meg is mutatta, hogyan alakítsuk ki kapszulagardóbunkat.

2023 szeptember-októberében Párizs mellett egy család dengue-lázzal fertőződőtt meg, úgy, hogy soha nem voltak trópusi országban. A Párizs környéki szúnyogok már képesek ilyen betegség terjesztésére, ami azért is aggasztó, mert jövőre Párizs rendezi a nyári olimpiai játékokat – mondta a Reggeliben Szlávik János, infektológus. Oltás még nincs erre a betegségre, de a felmelegedés miatt felgyorsították az ezzel kapcsolatos kutatásokat. Az infektológus már látott olyan térképet, amin Magyarország is szerepel a dengue-láz lehetséges felbukkanási helyei között.

Pártai Lucia, meteorológus egy karácsonyi hógömbön illusztrálta, hogy Földünk egy zárt rendszer. „Amit belepöfékelünk, az nem kerülhet ki belőle” – mondta. Vagyis minden, amivel a Földet szennyezzük az velünk marad és hatással van ránk. Ezen nem igazán segít, hogy naponta mintegy 3000 repülőgép szeli át a világot, folyamatosan járnak a tengeri szállítóhajók és még mi emberek is itt vagyunk 8 milliárdan.

Már most megfő az agyunk nyáron, miközben épp csak meglegyintett minket a globális felmelegedés. A 65 év felettiek és a csecsemők extrán veszélyeztetettek, 127 millióval nőtt az éhezők száma, veszélyes kórokozók terjednek, miközben a nagy olajipari cégek nem törik magukat, hogy megújuló energiaforrásokba fektessenek, inkább a fosszilis tüzelőanyagok kitermelését pörgetik. Ha nem lesz változás, akkor 2100-ra 2,7 fokos felmelegedés jöhet.

Szokatlanul rózsaszínűvé vált a víz a Hawaii-szigetekhez tartozó Maui egyik tengerparti tavának. Egyelőre a tudósok is találgatják, hogy pontosan mi történhetett, de vannak arra utaló jelek, hogy a jelenség mögött a szárazság állhat. Az állami egészségügyi minisztérium vízmintából nyert előzetes eredmények alapján nem valószínű, hogy mérgező algák okozzák a problémát. Ehelyett kutatók szerint a szokatlan színárnyalat forrásai a halobaktériumok lehetnek, amelyek a magas sótartalmú vízben fejlődnek. A tó torkolatának sótartalma jelenleg a tengervíz kétszerese. A hatóságok arra kérik az embereket, állataikat ne itassák a vízből és ne egyenek abból fogott halakat.

Már legalább 140 ezer ember menekült el az árvizek elől Szomáliában. Hosszú aszályos időszakot követett a rengeteg csapadék, amely eddig 14 emberéletet követelt. A menekültek a segélyszervezetek segítségét kérik a kialakult helyzet miatt, amelyért az ENSZ a klímaváltozást okolja.

Jégesővel és villámlással kezdődött a november. A rekordmeleg októbernek egy viharokkal érkező hidegfront vetett véget, ami ilyenkor teljesen szokatlan a meteorológusok szerint. A mérések szerint a mostani ősz lehet a legmelegebb itthon. Az RTL híradónak nyilatkozó klímakutató azt mondja, a globális felmelegedés miatt még ennél is szélsőségesebb időjárásra kell készülnünk.

A Henkel 2020-ban elkezdett faültetési kezdeményezése nyomán már elérte a hétezret az erdőkben, parkokban, köztereken telepített fák száma. Szak Zsuzsanna, a magyarországi Henkel Consumer Brands üzletág-igazgatója a Reggeliben mesélt arról, hogyan tudnak már negyedik éve részt venni a faültetésen, és mi a cég egyik elsődleges mottója, célja a környezettudatosság kapcsán. Sőt, azt is elárulta, mi volt az idei ültetés különlegessége, és milyen érzés, amikor a korábbi években ültetett fákat látni.

Egy klímaváltozást tagadó politikust akart kinevezni környezetvédelmi miniszternek Robert Fico, de Zuzana Čaputová köztársasági elnök közölte vele, hogy ez elfogadhatatlan.

Közrend megzavarása miatt indítottak eljárást a klímaaktivista ellen, egy tüntetés miatt. Blokád alá próbáltak venni egy szállodát, ahol olajcégek vezetői gyűltek össze.

Pestszentlőrincen és Újpesten 26,9 fokig emelkedett a hőmérséklet.

A Szabad Európa szerkesztősége kapta idén a Hégető Honorka fődíját a gondnokságba vételi eljárás visszaéléseiről, az akkumulátorgyárak árnyoldalairól és az ukrán menekültek láthatatlanná válásáról szóló riportokért. A nyertesek között vannak a klímaváltozásról, tüntető diákokról, a magyarországi transzneműekről és ritka betegséggel élő gyerekekről szóló alkotások is. Többek között a Telex, a HVG és az RTL munkatársait díjazták. Nézze meg a nyertes riportokat.

Földes András, a HVG munkatársa a klímaváltozásról forgatott az Alpok csúcsai között, olyan helyeken, ahová már csak hegymászótechnikákkal juthat el az ember. Díjnyertes alkotásában bemutatja, hogy a gleccserek olvadása a klímaváltozás legjobb indikátora. 

Legkevesebb negyvenen meghaltak, amikor a Himalájánál kiöntött egy gleccsertó. A víz épületeket sodort el, az utakat és hidakat pedig jóformán megsemmisítette. A katasztrófát szakértők szerint a klímaváltozás okozta. Közben kutatók szerint két év alatt több mint két méterrel lett alacsonyabb az olvadás miatt Európa legmagasabb hegycsúcsa, a Mont Blanc.

Évente átlagosan 13 centit veszít a hegy a magasságából a klímaváltozás miatt, idén viszont kapásból két méterrel lett alacsonyabb.

A valaha mért legmelegebb szeptember volt az idei a meteorológusok szerint. Az 1942-es csúcshoz képest 0,4 fokkal magasabb volt a havi átlaghőmérséklet. Az egész világon felgyorsult az éghajlatváltozás – erről beszélt a Híradó által megkérdezett klímaszakértő. Szerinte a jövőben egyre több szélsőséges időjárási jelenségre lehet számítani Magyarországon is. 

Az áldozatok száma vélhetően növekedni fog.

Sokan magukkal vitték, de ma is felesleges ruhadarab volt a pulóver vagy kabát napközben. A szeptember ugyan átmenet a nyár és az ősz között, a klímaváltozás következtében az év kilencedik hónapjának középhőmérséklete intenzíven emelkedik. Kovács Erik klímakutató szerint az idei szeptember lesz a valaha volt legmelegebb hónap. A kutató arról is beszélt, mi vár ránk a jövőben és a videóból az is kiderül, meddig tarthat a nyárias ősz.

Most, hogy vége a nyárnak, és fellélegeztünk a hőség elmúltával, el lehet gondolkodni hideg fejjel azon, mit tehetnénk a városaink hűtéséért. Szingapúrban ma már komoly lépéseket tesznek azért, hogy ne kelljen egész évben szenvedniük a kánikulától. A meglepően egyszerű és energiatakarékos módszerek a metropoliszok hűtésére már olyan közeli helyeken is jól működnek, mint Bécs.

Akkora hőség lesz a Földön, amit már nem fognak tudni elviselni az emlősök. Az ember sem.

A játékgyártó óriáscég megpróbált átállni az újrahasznosított PET-palackokra a kockagyártásban, de kiderült, azzal egyáltalán nem csökken a klímaváltozást okozó karbon kibocsátás.

Hatalmas tükörtojásokkal hívják fel a figyelmet a klímaváltozásra São Pauloban a város egyik forgalmas részén. Henk Hofstra holland művész munkáját az a gondolatkísérlet inspirálta, hogy megsül-e a tojás a tűző napon. A következő napokban hőhullám söpör végig a városon, akár 37 fok is lehet. Az installációt egy fenntarthatóságot promotáló fesztivál részeként mutatták be.

Festéket fújtak a Brandenburgi kapu oszlopaira klímatüntetők Berlinben vasárnap. Az Utolsó Generáció nevű szervezet akciója része volt annak a megmozdulás-sorozatnak, amely az ENSZ közgyűlésével egyidőben próbálja rávenni a világ döntéshozóit, hogy tegyenek többet a klímaváltozás ellen.

A NASA több tízezer meteorológiai állomás felszíni levegőhőmérsékleti adatai, valamint a hajókon és bójákon elhelyezett műszerek tengerfelszínen mért hőmérsékleti adatai alapján állapította meg az idei nyár hőmérsékleti rekordját.

Szerintük a meteorológusok rosszul mérik a hőmérsékletet.

Miközben az üvegházhatású gázok kibocsátása tavaly rekordot döntött, a tudósok lázasan keresik az új technológiákat, amelyek képesek megkötni a légköri szén-dioxidot, hogy az emberiség elérje vállalt klímacéljait. Az egyik megoldást maga az anyatermészet kínálja fel, a most felfedezett, szuperképességekkel megáldott mikrobák a vulkánok alól kipufogó szén-dioxidon élnek.

Az átlagnál 1 Celsius-fokkal melegebb és 26 százalékkal csapadékosabb volt az idei augusztus, közölte szeptember 1-jén az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Az Exxon Mobil szerint nem lesz tartható a 2050-re meghatározott klímacél, ráadásul a részvényeseik elutasították, hogy erőteljesebb módon reagáljanak a klímaváltozásra.

Olvad a tengerjég, a helyzet kritikus.

Klímajegytetkóért jár egy fesztiválon az egész éves ingyenes utazás.

Görögország északkeleti része napok óta lángokban áll, a tomboló erdőtüzek és a füst már az athéni égboltot is vörösre festette. Az elmúlt negyven év legsúlyosabb erdőtüze pusztít Tenerifén is, a Hawaii-szigeteken pedig több mint 100-an meghaltak, egész városok semmisültek meg a tűzvészben. Kanadában eközben minden idők legpusztítóbb erdőtűzszezonja tombol: eddig 14 millió hektárnyi területet perzseltek fel a lángok, ami nagyobb, mint Görögország. A klímakutató szerint a veszélyes erdőtüzek száma és kiterjedése exponenciálisan növekszik, a bozóttüzeknek nagyon kedvező időjárás előbb-utóbb Magyarországon is megjelenik majd.

Olvad a jégtakaró és a gleccserek. Várni nincs idő, de mire van mégis idő? A Zöld Bolygó legújabb részében a Sziget Fesztiválon beszélgettünk olyanokkal, akik tenni akarnak a klímaváltozás ellen. 

Az antarktiszi jég még azelőtt megolvadt, hogy a fiatal császárpingvinek felcseperedtek volna, mintegy 10 ezer fióka megfulladt vagy halálra fagyott a jeges vízben. 

A klímaváltozás miatt évente 4-5 új vírus indul el. Ürge-Vorsatz Diána éghajlatkutató szerint nem az a kérdés, hogy lesz-e újabb pandémia, csupán az, hogy mikor.

Egy ausztrál bányászvárosban már a föld alá költöztek az emberek, mert nem bírják az 52 Celsius-fokos hőséget. A település lakói megfogták az Isten lábát, mert tökéletes lakóhelyet találtak. Csákánnyal bővíthető lakás, alacsony rezsi- és barlangárak, egy baja van: a semmi közepére rakták le, de szó szerint. A legközelebbi nagyobb település több mint 500 kilométerre van. 

Kósa Lajos kifejtette gondolatait a sáskaevésről, de azt is állította, hogy ma a söripar és az üdítőital-gyártás az egyik legnagyobb vízfogyasztású és szén-dioxid-kibocsátású ágazat. Azt javasolja, aki nem hisz neki, igyon meg egy üveg kólát, ki fogja böfögni. 

Július végén több ezer turistát evakuáltak Rodosz szigetéről, miután a szédítően meleg időjárás pusztító tüzeket hozott magával, Portugáliában a napokban turistákat is ki kellett telepíteni a tűzvész miatt. A nyaralók tömegei az egyre szélsőségesebb időjárás ellenére változatlan lelkesedéssel özönlenek a Földközi-tengerhez. Szakértők szerint azonban a klímaváltozás merőben átalakítja a tömegturizmust. Hogyan nyaralunk az apokaliptikus jövőben?

14 év alatt nyolc focipályányit olvadt Alaszka egyik legnépszerűbb látványossága, a Mendenhall-gleccser – ezt mondják helyi kutatók, akik szerint 2050-re a jégtömeg szinte teljesen eltűnhet. A gleccser lábánál fekvő folyó vízszintje a napokban annyira megemelkedett, hogy elöntötte az utcákat, a sodrás fákat és házakat vitt magával. Egy nemzetközi tanulmány szerint ha a globális felmelegedést nem sikerül kordában tartani, a gleccserek kétharmada eltűnhet az évszázad végére.

Soha korábban nem volt olyan meleg az óceánok felszíne, mint most – derült ki az Európai Unió Földmegfigyelési programjának adataiból. Az óceánok átlaghőmérséklete a múlt héten majdnem 21 fokig emelkedett. A melegebb víz megzavarja a tengeri élőlényeket, és felborul az élelmiszerlánc. Emiatt Florida partjainál korallmentésbe kezdtek.

Koszovó fővárosában már napok óta rekordhőmérsékletet mérnek. A szakértők szerint a jövőben az extrém időjáráshoz egyre inkább hozzá kell szokni. Sőt, harminc éven belül meg is változhat a nagyvárosok klímája. Erről egy svájci kutatócsoport írt egy tanulmányban, akik a világ 520 legnagyobb, 1 milliónál több lakosú  városát vizsgálták és nézték meg. 2050-re például London éghajlata olyan lehet, mint most Barcelonáé, Stockholm pedig az új Budapest lehet.