Mekkora az a hőség, amit még elviselünk?

Még éppen csak a nyár közepén járunk, de már történelmi rekord dőlt meg: a Meteorológiai Világszervezet szerint július 3-a hétfő volt eddig a legmelegebb nap a Földön, mióta az emberiség elkezdte mérni a globális hőmérsékletet. Ez a csúcs pedig jó eséllyel meg fog dőlni még ezen a nyáron. Az extrém hőség nemcsak erdő- és bozóttüzekhez, hulladéklerakók kigyulladásához vagy pusztító szárazsághoz vezethet, hanem még az egészséges emberek szervezetét is megterheli.

De pontosan mekkora lehet az a hőmérséklet, amit még képes elviselni az emberi test? Többek közt erre keresték a választ az angliai Roehampton Egyetem kutatói egy nemrégiben közzétett tanulmányban, melynek eredményeit a Journal of Thermal Biology című tudományos folyóiratban publikálták. A brit kutatók állítják,

az emberi test akár a 40 és 50 Celsius-fok közötti szélsőséges hőséggel is megbirkózik.

Hogyan reagál a szervezet?

A környezeti hőterhelés függ a léghőmérséklettől, a levegő relatív páratartalmától, a levegő mozgásától és a sugárzott hőtől. A környezeti tényezők közül a hőmérséklet jelentősen befolyásolja az egészségi állapotot. 

A normális külső testhőmérsékletünk 32-33 Celsius fok, de ha a levegő hőmérséklete ennél magasabb, akkor a bőr melegedni kezd, és az egyetlen hőleadási lehetőség az izzadás és a párologtatás.

A bőrben lévő verejtékmirigyek a testhőmérsékletnek megfelelően párologtatnak, a nyári melegben a bőr hajszálerei kitágulnak az arcon, fülön, végtagokon, ezzel növelik a hőleadást. Ezért van az, hogy melegben általában fáradékonyabbnak érezzük magunkat, akkor is, ha alig mozgunk, hiszen szervezetünk a hőleadással jelentős munkát végez, ami elsősorban a szívműködést terheli meg. 

A nagy melegben az izzadás ráadásul nemcsak kiszáradást, hanem nátriumvesztést is okozhat – ezért fontos, hogy ne csak az elveszített folyadékot, de a sót is pótoljuk. Az emberi szervezet rövid távon, általában 3-12 nap alatt képes hozzászokni a nagy meleghez, a szokatlan hőviszonyokhoz történő hosszú távú alkalmazkodás azonban akár évekig is eltarthat.

50 Celsius-fok felett már pár óra is halálos

„Zárt térben, 50-60°C hőmérséklet esetén 2-3 órán belül kialakul a hőguta, azaz testhőmérsékletünk 42 °C fok fölé emelkedhet, és ez az állapot néhány órán belül halálhoz vezethet segítségnyújtás nélkül”– közölte az rtl.hu-val a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK).

Hozzátették, a külső hőmérsékleti terhelést a szervezetünk fittsége, alapbetegségeink és a testhőmérséklet normális szintre való csökkentése, az izzadással elveszített folyadék- és ásványi anyag pótlása határozza meg. 

A hőhullámokkal szemben a legsérülékenyebbek 

• a gyerekek, 
• a terhes nők, 
• a cukorbetegek, 
• a szervi eredetű mentális betegségekkel, 
• a mentális és viselkedési zavarokkal, 
• a mozgási zavarokkal, 
• a szív-érrendszeri betegségekkel, 
• az idült légzőszervi betegségekkel és a vesebetegségekkel élők. 

Az NNK szerint

a forró nyári napok megszaporodása miatt egyre több a hőártalommal kapcsolatos esetek, mentőhívások száma, amelyek közül a leggyakoribb ok – gyerekek, fiatalok, felnőttek és idősek esetében is – a nagy meleg miatt bekövetkező ájulás.

Mire jutottak a brit tudósok?

A Roehampton Egyetem kutatói az első kísérletet 2021-ben, a másodikat pedig nemrégiben végezték, és a 60 év feletti résztvevőket különböző hőmérsékletnek és páratartalomnak tették ki. A vizsgálat során kiderítették, hogyan változik az ember anyagcseréje a hő és a páratartalom hatására. Megállapították, hogy 40 Celsius-fokon és 25 százalékos páratartalom mellett a résztvevők anyagcseréje átlagosan 35 százalékkal nőtt ahhoz képest, amit egy 28 fokos szobában tapasztaltak, 50 százalékos páratartalom mellett.

50 Celsius-fokos környezetben, ötven százalékos páratartalomnál a kísérletben résztvevők anyagcseréje több mint másfélszeresére gyorsult, a szívük pedig 64 százalékkal vert hevesebben.

További érdekesség, hogy a kutatás szerint a nők pulzusa átlagosan jobban emelkedik meg az extrém melegben, mint a férfiaké. Ez Lewis Halsey, a Roehampton Egyetem élet- és egészségtudományi professzora szerint arra utal, hogy a női test kevésbé tud hatékonyan megszabadulni a felesleges hőtől.

Hol van pusztító meleg? 

A Meteorológiai Világszervezet klímamegfigyeléséért felelős vezetője azt mondta, hogy július első hetében volt a valaha mért legmelegebb időszak a világon:a globális átlaghőmérséklet elérte a 17,18 Celsius-fokot, ami meghaladta a 2016. augusztusi 16,92 Celsius-fokos rekordot.

Európa-szerte jelenleg is tombol a hőség, ami miatt számos országban adtak ki riasztást. Különösen extrém hőhullám sújtja Európa déli részét, ahol 40 Celsius-fokos vagy annál is magasabb hőmérsékletek mérnek. Többek közt Spanyolország, Franciaország, Görögország, Horvátország és Törökország területén is pusztító meleg van.  
 

Olaszországban a hőmérséklet a 48 fokot is elérheti, az ország több mint 15 városában vörös, vagyis a legmagasabb fokozatú riasztást léptették életbe.

Van, ahol hajnalban is épphogy 30 fok alá kúszik a hőmérséklet. Rómában kedden tetőzik a hőség 43 fokkal, de utána sem fog a hőmérő higanyszála 38 fok alá süllyedni. Az olasz fővárosban az eddigi melegrekordot tavaly júliusban mérték 40,7 fokkal. A legnagyobb forróság Szardínia és Szicília szigetén lesz 48 fok körüli hőmérséklettel.

Madridban 39 fokot mutatott a hőmérő egy buszmegállóban, az utcákon napernyővel sétálnak az emberek, hétfőn pedig 40 fok is lehet a spanyol fővárosban. Görögországban már negyven foknál is nagyobb a meleg, pénteken öt órára még az Akropoliszt is le kellett zárni, hogy megóvják a turistákat rendkívüli forróságtól.

Az Egyesült Királyságban még júniusban dőlt meg az 1940-es években felállított melegrekord.

Az Egyesült Államok délnyugati részét is elérte a rendkívüli kánikula, ami elsősorban a sivatagos államokat, Arizonát és Nevadát, valamint Texas egyes részeit érinti, sok helyen 40 fok felett alakul a napi csúcshőmérséklet. Las Vegasban hétfőn 46 fokot mértek, a kaliforniai Death Valleyben pedig a hőmérséklet vasárnap elérte a 53,9 fokot. 

Az ázsiai országokban is tartós hőhullám tombol: Kínában történelmi melegrekord dőlt meg a Hszincsiang tartománybeli Sanbao városában, ahol vasárnap 52,2 Celsius-fokot mértek. Japánban egyre többen kerülnek kórházba hőguta miatt. 

A Közel-Keleten is hasonlóan meleg van, 

Észak-Afrikában a meleg megközelítette az 50 fokot.

Június végén mindössze pár nap leforgása alatt több mint 170-en haltak meg Indiában a perzselő hőségben, egyes térségekben 43-44 Celsius-fokot is mértek. Az áldozatok többsége hatvan év feletti volt, és valamilyen alapbetegségben szenvedett.

Már tavaly is rengeteg áldozatot szedett a hőség Európában

Mint arról beszámoltunk, brutálisan sok emberrel végzett a hőség már tavaly nyáron is: közegészségügyi szakértők megállapították, hogy 2022. május 30. és szeptember 4. között több mint 60 ezer ember halt meg hőség okozta halálesetekben Európában. A halálozási arány Olaszországban, Görögországban, Spanyolországban és Portugáliában volt a legmagasabb.

Az extrém meleg okozta haláleseteknek azonban csak kis hányadát teszi ki a hőguta. A legtöbbször a forróság úgy öli meg az embereket, hogy a szervezet nem képes megbirkózni a már meglévő egészségügyi problémákkal, például a szív- és tüdőbetegségekkel.

Tavaly a hasonlóan extrém hőség miatt kialakult szárazság és tomboló tüzek is mérhetetlen károkat okoztak Európában, sokan pedig attól félnek, hogy ez idén sem lesz másképp. A kutatók hónapok óta figyelmeztetnek, hogy 

az idei év rekordmeleg lehet, mert a globális átlaghőmérséklet július végéig, augusztus elejéig még folyamatosan emelkedni fog. 

A tudósok javarészt az El Nino légköri jelenségnek, illetve a globális felmelegedésnek tulajdonítják a melegrekordokat világszerte. Az El Niño egy ciklikusan jelentkező éghajlati jelenség, amely kialakulására akkor lehet számítani, amikor a tenger felszíni hőmérséklete a szokásosnál jobban megemelkedik. A jelenség szélsőséges időjárással jár az egész Földön, bizonyos régiókban szárazságot, míg máshol hatalmas áradásokat is okozhat. Mexikóban például akkora a vízhiány, hogy tönkremegy a termés is.

Magyarországon is beköszöntött a kánikula

A Nemzeti Népegészségügyi Központ és a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság pénteken közölte, hogy az ország egész területére harmadfokú hőségriadót rendelnek el a következő öt napra. Arra kérték a lakosságot, hogy fokozottan ügyeljenek a folyadékbevitelre, ezen kívül 11 és 15 óra között lehetőség szerint húzódjanak árnyékba.

A nagy melegben akár 70 Celsius-fok is lehet egy napon parkoló autóban, ezért gyermekeket, háziállatokat ne hagyjon a kocsiban. Ha valaki autóban hagyott gyermeket, házi kedvencet lát, azonnal hívja a 112-es segélyhívószámot, hogy a tűzoltók kimenthessék a bajba jutottakat

– tették hozzá a közleményben.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat pedig a legmagasabb, piros fokozatú riasztást adta ki a déli megyékre, amelyekben akár 39 Celsius-fokos forróság is lehet hétfőn. A figyelmeztetés Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Békés megyéket érinti, ahol a napi középhőmérséklet 29 Celsius-fok felett alakulhat. Magyarországon már ezen a nyáron harmadszor adnak ki hőségriasztást, az idei év legmelegebb napjaira lehet számítani. 

Nyitókép: Egy férfi törülközővel védekezik a perszelő hőség ellen a Colosseum közelében Rómában, 2023. július 11-én. REUTERS / Guglielmo Mangiapne