Háborúk, klímaváltozás, sajtószabadság – ezek a legfőbb témák a héten nyílt World Press Photo kiállításon Budapesten.

Szeptember 7. a Tiszta Levegő Nemzetközi Napja – minden lélegzet számít, a légszennyezés évente több ezer életet vesz el Magyarországon.

Szakértők és nyaralók véleménye a Balaton jövőjéről: kiszáradás fenyegeti, vagy természetes ciklusokról van szó?

Idén 87 százalékkal nagyobb területen pusztítottak bozót- és erdőtüzek Európában, mint az elmúlt húsz év átlagában. Dr. Ürge-Vorsatz Diana, a CEU professzora és az ENSZ klímatestületének alelnöke szerint a kontinens kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a világ többi része, így Magyarország is egyre nagyobb veszélyben van. A szakértő hangsúlyozza: őshonos fafajok telepítésével és a mozaikos erdőgazdálkodással csökkenthető a kockázat. Nem az a kérdés, lesz-e nálunk 50 fokos hőség – hanem az, mikor.

Hőhullám sújtja Magyarországot, az RTL stábja jégcsarnokban keresett menedéket. Az extrém hőség hatásai már az utazási szokásainkat is megváltoztatják.

Egyre több magyar kertben bukkannak fel olajfák és ezüstfák, ám a mediterrán hangulat mögött komoly kihívások rejtőznek. Megyeri Szabolcs kertészmérnök szerint a nyári meleg még nem jelenti azt, hogy a fagyot is jól tűrnék ezek a növények – a barackhoz hasonlóan gyakran a tél az igazi próbatétel. A szakértő azt is elárulja, mi a Kárpát-medence igazi „olajfája”.

Magyarország mezőgazdasága kritikus ponthoz ért: a keleti országrész egyes területei már félsivataggá váltak, a gazdák pedig kényszerűen hagyják el a kukoricatermesztést. Míg a 70-es, 80-as években 300 ezer hektáron öntöztek, ma alig éri el a 100 ezret. Szilágyi Mihály gazda és Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője arról beszéltek, miért nincs jó válasz a klímaváltozás kihívásaira – és miért kényszerülnek a termelők új növényekre váltani.

Az alma ára másfélszeresére nőtt miután a termés 75%-a odaveszett, a terméktanács szerint további drágulás jöhet.

Az intenzív felmelegedés számtalan problémát okoz majd a többi közt az egészségügyben, a mezőgazdaságban és az energiaellátásban.

Pénz van, víz nincs – a Homokhátság gazdái a sivatagosodó földekkel és kilátástalansággal néznek szembe.

A Földközi-tenger rekordmeleg vize instabil időjárást idéz elő, amely Magyarországon is heves zivatarokkal és viharokkal járhat idén ősszel.

Rekordhőség tombol Európában, 40 fokos forróság pusztít. A klímakutatók szerint ez még csak a kezdet – egyre forróbb és hosszabb nyarak jönnek.

Bár a kontinentális éghajlat megmarad Magyarországon, a klímaváltozás miatt egyre szélsőségesebb időjárásra kell számítanunk. A szeles tavaszok és a késői fagyok miatt banánültetvényeket továbbra sem érdemes tervezni, de van jó hír is: málna és kivi már akár a balkonon is megteremhet. A videóban Megyeri Szabolcs kertész elmondja, mire figyeljünk, ha fügét szeretnénk ültetni, és hogyan lehet alkalmazkodni az új körülményekhez a kertben.

Egy 320 hektáros, a Budakeszi Vadaspark mellett fekvő erdőterület újulhat meg teljesen a következő tíz évben az OTP Bank és a Pilisi Parkerdő Zrt. együttműködésével. A terület az 1970-es évek óta vadaskertként működik, az erdő fajgazdagsága alacsony és egykorú fákból áll – ezért különösen sérülékeny a klímaváltozás hatásaival szemben. A cél az élőhelyek megújítása, a biodiverzitás növelése, valamint olyan erdőtársulások kialakítása, amelyek hosszú távon is fenntarthatóak. A projekt részeként a Soproni Egyetem kutatói tudományos módszerekkel mérik majd az erdő ökológiai állapotát – az együttműködésről Pókos Gergely, az OTP Bank Zöld Program Igazgatóságának ügyvezetője beszélt a Reggeliben.

Budakeszi és Nagykovácsi között egy 320 hektáros erdőterület újulhat meg a következő tíz évben. Az OTP Bank és a Pilisi Parkerdő Zrt. hosszú távú együttműködése révén a területen nemcsak természetvédelmi munkák zajlanak majd, hanem klímaváltozásnak ellenálló növénytársulások kialakítása és ökoturisztikai fejlesztések is. A projekt célja, hogy ötven év múlva is legyen hol erdőben sétálnunk – erről beszélt a Zöld Bolygó videójában Pókos Gergely, az OTP Zöld Program Igazgatóságának ügyvezetője, és Rittling István, a Pilisi Parkerdő erdészetvezetője.

Tüsszögés, viszkető szem, állandó orrfújás – az allergiaszezon már javában tombol, és egyre többen szenvednek tőle, kortól függetlenül. Dr. Moric Krisztina allergológus szerint nemcsak a genetika, hanem a klímaváltozás is komoly szerepet játszik a tünetek súlyosbodásában: „A felmelegedés egy jó nagy pofont ad az allergiás megbetegedésnek.” Az allergia bármikor kialakulhat – gyerekként és felnőttként is. Ha gyerekkorban jelentkezik, van esély arra, hogy kinőhető, de ez sem garantált. Praktikus tanácsokkal azonban sokat tehetünk a megelőzésért: mossunk arcot kirándulás után, öblítsük át a hajunkat akár naponta, cseréljünk gyakran ruhát, és semmiképp se teregessünk kint – a pollen még a frissen mosott ruhán is megtapadhat.

Az utóbbi években közel 40 százalékkal nőtt a foglalások száma a hidegebb éghajlatú Észak-Európai országokban.

A klímaváltozás miatt ma már sokkal korábban kezdődik az allergiaszezon, és tovább is tart. Ezért érzed egyre rosszabbnak.

A klímaváltozás hatása a kertekben is érződik. Megyeri Szabolcs kertészmérnök elárulja, milyen növényekkel érdemes ma tervezni. 

Pokorny Lia amikor tud megy és ültet a 10 millió Fa nagyköveteként. A színésznőhöz Trokán Nóra is civilek is csatlakoztak. Az évek alatt eddig 400 ezer fát sikerült elültetniük. 

Évente már majdnem kétezer ember hal meg villámcsapás miatt Indiában. 

A kutatók szerint a következő évtizedekben is hasonló ütemű melegedés várható, ráadásul a tó beépítése is csak erősíti ezt a folyamatot.

Már 350 milliárd forintos lehet az idei aszálykár az RTL Híradó által megkérdezett agrárközgazdász szerint. Kukoricából 2-3 millió tonnával kevesebb terem az idén a szárazság miatt, a napraforgó egy része is kiégett, de ugyanez vonatkozik a nyáron érő gyümölcsökre és zöldségekre. A szakértő szerint azonban a kiesés nem okoz majd áremelkedést az élelmiszereknél. A kormány nem árulta el, hogy mekkora károkat jelentettek a gazdák az aszály miatt. 

A klímaváltozás kamu, mi?

A NASA által közzétett animáció minden korábbi klímamodellnél nagyobb pontossággal mutatja meg a Földünk légkörébe pumpált szén-dioxid felhőit.

Németország legforgalmasabb, frankfurti légikikötőjét klímaaktivisták bénították le, a repülőtéren teljesen leállt miattuk a közlekedés. A demonstrálók a kerítést átvágva jutottak be, és egyszerűen odaragasztották magukat a kifutópályához. Az Utolsó Generáció nevű mozgalom tagjai azt ígérik, világszerte folytatják akcióikat, amelyekkel a fosszilis tüzelőanyagok használata ellen tiltakoznak.

A mérések szerint július 11-étől hat napon át minden nap megdőlt az országos melegrekord.

180 év múlva visszajöhet a hetvenes-nyolcvanas évek átlaga, addig azonban az évszázad második felében biztosan jóval magasabb lesz a hőmérséklet. 

A Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetében a korábbi évekhez képest csaknem egy hónappal korábban kezdődött meg a szüret.

Az első magyar klímamenekültnek nevezi magát a Capa Központ Hullámtörés című fotókiállításának egyik szereplője. A magyar fotográfusok tárlata azt mutatja be, hogy hogyan élünk és hogyan élünk vissza a vízzel, a természeti adottságokkal. A képeket augusztus 25-ig lehet megtekinteni.

Jégesővel érkezett az átmeneti lehűlés szombat este Zalába. Diónyi jég hullott Letenyén, golflabda méretű pedig a szomszédos Becsehelyen. A helyiek szerint kerteket, veteményeseket, gyümölcsösöket tett tönkre a vihar. Az RTL meteorológusa szerint azonban a globális átlaghőmérséklet emelkedése miatt a jövőben is számíthatunk hasonló viharokra.

Nincs megállás, az idei június is rekordmeleg volt a felmérések szerint. Egyre rosszabb a klímahelyzet, 13. hónapja folyamatosan dőlnek a globális hőmérsékleti csúcsok. Csaknem valamennyi kontinenst érintették a hőhullámok, sokfelé pedig az átlagosnál jóval több volt a csapadék. A Párizsi Klímaegyezmény sarokszámát, a másfél fokot már egy éve folyamatosan meghaladjuk.

Beköszöntött a nyár, és vele együtt rekkenő meleg, hét megyére is kiadták a hőségriasztást – Pártai Lucia szerint ebben semmi szokatlan nincs, mert nyár van, de a legkisebbek és a legidősebbek nehezen alkalmazkodnak a kánikulához. Magyarországon 34 fokra is számíthatunk, de máshol sokkal rosszabb a helyzet: Görögországban az elmúlt napokban hat turista halt bele az extrém hőségbe. Hogy mikor számíthatunk enyhülésre, és hogy hogyan érdemes átvészelni ezeket a napokat, kiderül a teljes interjúból.

Súlyos vízhiány súlyosbítja az indiai hőhullámot. A fővárosban teherautókkal próbálják ellátni a lakókat, de csak minden negyedik ember jut ivóvízhez. A közel másfél milliárdos népességű ország nyugati részében már gödrökből merik a szennyezett vizet, hogy inni tudjanak. Közben tovább tombol a kánikula, a napokban 53 fokot is mértek. Egy hét alatt több mint 50 emberéletet követelt az időjárás.

Kutatások szerint a repülők évente 68 ezerszer találkoznak kisebb vagy közepes turbulenciával, melyek előfordulása 1979 és 2020 között néhány helyen 55 százalékkal nagyobb lett. A turbulencia összességében bár ijesztő, de nem kezelhetetlen jelenség. Viszont nem is elkerülhető. Hogy mi köze a légáramlatokhoz a klímaváltozásnak, azt Kovács Erik klímakutató mondja el.

A jogszabállyal erősítenék meg a nulla nettó kibocsátású uniós gyártás ellenálló és versenyképességét.

Véglegesen jóváhagyták a nehézgépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséről szóló rendeletet.

Meglehetősen lehangoló képet festett a klímatudósok lelki állapotáról a Guardian cikke, ami szerint a kutatókon a teljes kétségbeesés és reménytelenség érzése lett úrrá, mert a világ még mindig nem veszi elég komolyan a klímaváltozás jelentette veszélyt. Az rtl.hu-nak nyilatkozó magyar klímakutatók azonban azt mondták, ők egyáltalán nem annyira pesszimisták, és van ok a reményre. 

Egymást érik a brutális viharok Kínában. A déli országrészben felbukkant tornádókban legalább öten haltak már meg. Közben Pekingtől nem messze visszatért a tél. Sorra szedi áldozatait a szélsőséges időjárás az Egyesült Államokban is. Oklahomában eddig négy emberéletet követeltek a tornádók, amelyek a szokásosnál hetekkel korábban jelentek meg.  

Március óta a hőmérséklet a nyugat-afrikai ország egyes részein 48 Celsius-fok fölé emelkedett, ami már több mint 100 ember halálát okozta.

Teljes körű geológiai és statikai vizsgálatokat végeznek, hogy kiderüljön, biztonságosan látogatható-e.

A klímaváltozás miatt Európa sokkal gyorsabban melegszik, mint a többi kontinens. Ezt az Unió Klímaváltozás-figyelő szervezete, és az ENSZ Világmeteorológiai Szervezete állapította meg legfrissebb tanulmányában. A tudósok sürgetik a kormányokat, hogy az egészségügyet készítsék fel a klímaváltozás okozta problémák orvoslására, illetve módosítsanak a munkavégzési szabályokon, így védve a dolgozókat a hőség okozta kockázatoktól. A becslések szerint az elmúlt 20 évben a hőség miatti halálozás 30 százalékkal nőtt meg.

A Reggeliben Köves Alexandra ökológiai közgazdász mondta el, milyen változásokra van szükség a Föld megmentése érdekében.

Az, hogy a világ egyik legmelegebb és legszárazabb régiójában Dubaj egy része víz alá kerülhetett a heves esőzések miatt, a tudósok szerint egyértelműen a klímaváltozás jele. A baj Magyarország közvetlen környezetében még nagyobb lehet. Olyan városok kerülhetnek víz alá az Európai Unióban a klímaváltozás miatt, amelyek jelenleg a turisztika fellegvárai, de akár fél Hollandia, Németország és Dánia egy részét is elfoglalhatja a tenger. És nem csak ez a gond a vízzel, a globális felmelegedés miatt az árvizek száma a korábbi évekhez képest a többszörösére növekszik. 

Ötször annyiba kerül a speciális termelésből származó tulipán, mint a kiskerti változata, de utóbbihoz a korai elnyílása miatt valószínűleg nem lehet majd hozzájutni három hét múlva, anyák napján. A felmelegedés hatására már van ahol az orgona is elvirágzik. Szakértők szerint a jelenség a klímaváltozáshoz köthető és mivel hetekkel előrébb jár a természet a megszokottnál, elképzelhető, hogy az első rózsák is nyílnak majd a közelgő ünnepekkor.

Úgy tűnik, a tavaszi ruhák helyett egyből a nyárira lesz szükség. Hétvégén akár 28 Celsius-fok is lehet, és bár a jó időnek sokan örülnek, egy klímakutatóval utána jártunk, milyen következményei lesznek hosszútávon annak, ha eltűnik a tavasz. Kovács Erik klímakutató arról beszélt, a következő évtizedekben egyre gyakoribb lesz már márciusban a tartós hőhullám. A nyár 6 hónaposra nőhet, míg a tél egy hónapra csökkenhet.

Egy indiai kutatás szerint kétszer nagyobb a kockázata a halvaszületésnek a meleg környezetben dolgozó nőknél.

Egyre több gyerek szorong a klímaváltozás miatt, sok szülőnek viszont fejtörést okoz, hogy hogyan beszéljenek erről a nehéz témáról a gyerekekükkel. Zubor Rozália a Hello Szülő platform szerkesztője kiemelte, a legrosszabb, amit egy szülő tehet, ha nem válaszol ezekre a kérdésekre, anélkül ugyanis ott marad a kétely a gyerekben. Arról is beszélt, hogy miért ne hagyjuk felügyelet nélkül netezni őket és hogy mi a legjobb ellenszer klímaszorongás ellen.

30 éve tartanak klímakonferenciákat, de először a tavalyin beszéltek arról, hogy a fosszilis energiahordozóktól meg kell szabadulni, haladunk, csak a klímaválság gyorsabb – erről beszélt a Reggeliben Perger András a Greenpeace klíma- és energiakampány felelőse. Kiemelte: a klímaváltozás az emberi tevékenység következménye, ebben mind a 8 milliárdan benne vagyunk, de különböző mértékben. Egyes kutatások szerint a világ felső 10 százaléka felelős a kibocsátás feléért. Hogy miért tartják szinte bűnnek, hogy a kormány 2029-ig meghosszabbítaná a Mátrai Erőmű működését az eredetileg tervezett 2025 helyett, és mivel váltanák ki annak termelését, kiderül a videóból.

A covid idején lehetett online klímakonferenciákat tartani, most viszont újra felszálltak a repülők – emlékeztetett Pártai Lucia a visszásságokra, amelyek a klímaváltozás terén zajlanak. A meteorológus szerint nagyon nehéz megmondani, hogy mi lesz a Kárpát-medence éghajlatával. A Golf-áramlat leállására már 2025-2039-re 75 százalék valószínűséget jósoltak, de az évszázad végére már 90 százalék feletti lesz ennek az esélye. Ennek pedig a következménye a tűzforró nyarak és az akár mínusz 20 fokos telek lehetnek.