2025. szeptember 7. 7:36
Szeptember 7-e a Tiszta Levegő Nemzetközi Napja, amelyet az ENSZ azért hozott létre, mert a légszennyezés napjaink egyik legnagyobb környezeti és egészségügyi kockázata. A levegő az első kapcsolatunk a világgal az, amit percenként tizenegyszer-tizenkétszer lélegzünk be. Ez a levegő tart életben minket, vagy mérgezhet meg – és a valóság sajnos az, hogy 99 százalékunk szennyezett levegőt lélegzik be.
A légszennyezés egészségügyi hatásai rendkívül súlyosak: a finom, láthatatlan részecskék, amelyek a fűtésből, a közlekedésből és más emberi tevékenységekből származnak, évente világszerte több százezer korai halálozásért felelősek. Magyarországon évente mintegy 13 ezer ember életét rövidítik meg ezek a szennyező anyagok, átlagosan több mint tíz évvel. A levegőben keringő részecskék ráadásul a gleccserekre és a sarkvidék hójára is leülepednek, felgyorsítva az olvadást, és jelentősen hozzájárulva a klímaválsághoz.
Az ENSZ és a WHO felhívja a figyelmet arra, hogy a légszennyezés nem ismer határokat. Mindenkinek felelőssége van abban, hogy megvédje a légkört, és biztosítsa a tiszta levegőt mindenki számára. Ehhez elengedhetetlen a határokon átívelő együttműködés, valamint az idő, az erőforrások és a figyelem közös befektetése.
Az egészség, a gazdaság és a klíma szempontjából kiemelten fontos a fosszilis tüzelőanyagokról való gyors és egyenlőbb ütemű áttérés. Bár Európa egyes részein az elmúlt évtizedekben javult a levegő minősége, a WHO becslése szerint a régióban évente több mint 700 000 ember hal meg a légszennyezéssel összefüggésben, főként szív- és érrendszeri betegségek, légzőszervi problémák és tüdőrák következtében.
A közelmúltban elfogadott új európai levegőminőségi irányelvek és a nemzetközi egyezmények célja, hogy csökkentsék a légszennyezést, javítsák a beltéri levegő minőségét, és mérsékeljék a klímaváltozás hatásait. A Tiszta Levegő Nemzetközi Napja alkalmából minden kormányt, vállalatot, civil szervezetet és egyént arra hívnak, hogy csatlakozzon a tiszta levegőért folytatott közös erőfeszítéshez.
Íme a lista: Magyarok, akik a világ legszmogosabb városaiban élnek
Magyarország levegője – tények és lépések a tisztább égért
- Éves átlagos finom részecske-expozíció: 14,1 µg/m³, ami 2,8-szorosa a WHO ajánlásának
- 2019-ben a finom részecskék okozta halálozás: 39 fő / 100 000 lakos (összesen 8100 ember)
Leggyakoribb betegségek, melyekért a légszennyezés felelős:
- 14% 2-es típusú cukorbetegség
- 12% légcső-, hörgő- és tüdőrák
- 11% krónikus obstruktív tüdőbetegség
- 11% stroke
- 10% ischémiás szívbetegség
- 8% alsó légúti fertőzések
- 5% újszülöttkori rendellenességek
Ez is érdekelhet: A hosszú élet öt titka – az On the Spot stábja feltárja a kék zónák rejtélyét
- Elért eredmények: Magyarország 8/9 célkitűzést teljesített, többek között jármű-kibocsátási szabványok, lakossági fűtési ösztönzők, fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok és folyamatos légszennyezettség-monitoring terén.
- Nemzetközi elköteleződés: Az ország aláírta a Hosszú távú, országhatárokon átterjedő légszennyezésről szóló ENSZ Egyezményt és követi az EU légszennyezésre vonatkozó jogszabályait.
Minden lélegzet számít. Ha most cselekszünk, nemcsak az egészségünket védhetjük meg, hanem a klímát is stabilizálhatjuk, és biztosíthatjuk, hogy a következő generációk is tiszta levegőt lélegezhessenek be.
Milyen levegőt lélegzel be? Katt ide és fedezd fel több mint 4000 város légszennyezettségi adatait világszerte, és tudd meg, hogyan hat a levegőminőség az egészségedre!
Fotók: Freepik