Magyarok, akik a világ legszomgosabb városaiban élnek

Magyarok a szmogban

Több magyar is él ezekben a városokban, és nap mint nap szembesül a szmog jelentette kihívásokkal. Holch Gábor interkulturális vezetési tanácsadó például több mint 20 évet élt Kínában. Tapasztalatai szerint a rossz levegő nemcsak az egészséget veszélyezteti, hanem a mindennapi életet is megnehezíti. Egyes napokon az emberek kénytelenek beltéri tevékenységekre szorítkozni, hiszen a kültéri programok veszélyesek lehetnek.

Egészségügyi hatások

A finompor-részecskék bekerülhetnek a véráramba, és szívbetegségeket vagy asztmát okozhatnak. Köves Margit, aki 1983 óta él Indiában, elmondása szerint a hallgatói rendszeresen panaszkodnak légúti problémákra. Az ott élő magyarok közül többen szenvednek a szennyezett levegő miatt, és sokan csak légszűrők és zárt ablakok mellett tudják elviselni a körülményeket.

A légszennyezettség mértéke

A világ legszennyezettebb városai közé tartozik Delhi, ahol a légszennyezettségi index akár a 700-as értéket is elérheti – ez azt jelenti, hogy az utcán állva az emberek alig látják egymást. Pakisztánban és Kínában is gyakran vörös riasztást rendelnek el, amely korlátozásokat vezet be az ipari tevékenységekre és a közlekedésre.

Magyarország helyzete

Magyarországon a légszennyezettség szintje alacsonyabb, de még így is probléma. A 2023-as adatok szerint Magyarország a 87. helyen áll a világ legszennyezettebb levegőjű országai között. A legrosszabb levegőjű városok Százhalombatta, Debrecen, Pécs, Budapest és Miskolc.

Megoldások és kilátások

Bár világszerte zajlanak intézkedések a légszennyezés csökkentésére, még legalább 50 év szükséges ahhoz, hogy minden ember tiszta levegőt lélegezhessen. Indiában például mesterséges esővel próbálják megtisztítani a levegőt, míg Kínában szigorú szabályokat hoztak az ipari kibocsátások visszaszorítására. Az egyéni megoldások – légszűrők, maszkok, zárt ablakok – azonban egyelőre elengedhetetlenek azok számára, akik a világ legszmogosabb városaiban élnek.