Klímaváltozás vagy nukleáris katasztrófa? Így látja Bill Gates a jövőt
2025. október 29. 18:30
Bill Gates meglepő kijelentést tett: szerinte a klímaváltozás nem fogja elpusztítani az emberiséget. Azonban a szakértők szerint a legnagyobb veszélyt a nukleáris háború, a mesterséges intelligencia és a biológiai fegyverek jelentik, amelyek akár az emberiség teljes kihalásához is vezethetnek.
Bill Gates, a Microsoft alapítója, aki korábban jelentős összegeket fordított a klímaváltozás elleni küzdelemre, most egy váratlan fordulattal állt elő: szerinte a klímaváltozás „nem fogja az emberiség kihalását okozni”. A 70 éves üzletember a közelgő ENSZ COP30 klímacsúcs előtt nyílt levélben fogalmazta meg véleményét, amelyben arra buzdította a világ vezetőit, hogy más, sürgetőbb problémákra is összpontosítsanak.
„Az emberek a Föld legtöbb pontján a közeljövőben képesek lesznek élni és boldogulni” – írta Gates, hozzátéve, hogy bár a klímaváltozás „a szegényeket érinti leginkább”, a „végítéletre vonatkozó pesszimizmus” téves megközelítés.
A nukleáris háború a legfenyegetőbb kockázat
Ha azonban nem a klímaváltozás az emberiség legnagyobb fenyegetése, akkor mi az? A szakértők szerint a legkomolyabb veszélyt az emberiség önmaga jelenti, hiszen olyan pusztító eszközöket hoz létre, amelyek akár teljesen megsemmisíthetik a civilizációt.
Az egyik legfenyegetőbb kockázat a teljes nukleáris háború lehetősége. Dr. Rhys Crilley, a glasgow-i egyetem nemzetközi kapcsolatok szakértője a Daily Mailnek elmondta:
A fő különbség az idő: a klímaváltozás évtizedek alatt bontakozik ki, míg a nukleáris háború néhány óra alatt véget vethet a civilizációnak.
Hozzátette, hogy míg a klímaváltozás egy lassú, már zajló válság, amely a jövőben súlyosbodik, a nukleáris fegyverek azonnali, totális pusztítást hozhatnak a bolygóra. A nukleáris fegyverek használata ma már nem csupán elméleti veszély. Dr. Crilley szerint „a fegyverek léteznek, a feszültségek a nukleáris fegyverekkel rendelkező államok között súlyosbodnak, és úgy tűnik, hogy ezek az országok egyre inkább hajlandóak erőszakot alkalmazni céljaik eléréséhez, miközben nukleáris fenyegetésekkel is élnek.”
Milliárdok vannak veszélyben
A szakértő rámutatott arra is, hogy a hidegháború idején szerencsén múlt, hogy nem tört ki nukleáris konfliktus, és hogy a balesetek vagy félreértések továbbra is komoly veszélyt jelentenek. Még egy viszonylag korlátozott nukleáris háború is katasztrofális következményekkel járna. Egy „kis” nukleáris konfliktus, amely mindössze 100 robbanófejet használna, kétmilliárd ember halálát okozhatná éhínség miatt két éven belül. Dr. Crilley hangsúlyozta:
A nukleáris fegyverekkel rendelkező államok arzenáljában több mint 12 000 robbanófej található, így egy nagyszabású nukleáris háború valószínűleg az emberiség kihalásához vezetne. Világos számomra, hogy a nukleáris háború megelőzése az emberiség legfontosabb feladata.
A nukleáris fenyegetés mellett a mesterségesen előállított biológiai fegyverek is egyre nagyobb aggodalomra adnak okot. Otto Barten, az Existential Risk Observatory alapítója korábban a Daily Mailnek elmondta:
„Bár a természetes pandémiák továbbra is komoly veszélyt jelentenek, valószínűleg nem okozzák az emberiség teljes kipusztulását. Azonban a mesterségesen előállított járványok célzottan lehetnek olyan hatékonyak, hogy a természetben nem fordulnak elő.” Hozzátette, hogy a biotechnológia demokratizálódása miatt egyre valószínűbb, hogy valaki sikerrel hoz létre egy olyan pandémiát, amely az emberiség teljes kihalásához vezethet.
A klímaváltozás még mindig valós veszély
A klímaváltozás ugyanakkor továbbra is jelentős kockázatot hordoz, bár nem közvetlen kihalási veszélyt. Dr. SJ Beard, a Cambridge-i Egyetem Egzisztenciális Kockázatok Kutatóközpontjának munkatársa a Daily Mailnek elmondta:
Nincs olyan klímaszcenárió, amelyben mindenki meghalna hőguta vagy az emelkedő vízszint miatt. Azonban a klímaváltozás közvetetten ölhet meg minket.
Kifejtette, hogy a klímaváltozás destabilizálhatja a geopolitikai helyzetet, előidézheti a harmadik világháborút, veszélyes geo-mérnöki kísérletekre ösztönözhet, járványokat válthat ki, vagy összeomlaszthatja az élelmiszer- és egyéb ellátási láncokat, ami globális gazdasági válsághoz vezethet. A szélsőséges időjárási események, mint az aszályok, árvizek és trópusi viharok egyre gyakoribbá válása miatt a természeti erőforrások szűkössé válnak, ami tömeges migrációhoz és instabilitáshoz vezethet. Ez pedig konfliktusok kirobbanásának táptalaja lehet.