2025. november 4. 17:00
A tengerszint-emelkedés és a süllyedő talaj együtt olyan városokat fenyeget, mint Jakarta vagy Velence – mutatjuk, hogyan próbálnak védekezni.
Vannak városok, amelyek eltűnnek – nem háború vagy gazdasági összeomlás miatt, hanem azért, mert fizikailag elsüllyednek a tengerbe. A világ nagyvárosai közül egyre többen néznek szembe azzal a nagyon is valós veszéllyel, hogy néhány évtizeden belül lakhatatlanná válnak – részben a klímaváltozás, részben pedig saját építkezési és vízgazdálkodási hibáik miatt.
Velence és Jakarta a legismertebb példák – de egyre több part menti város követheti őket.
Jakarta: egy város, ami szó szerint süllyed
Az indonéz főváros olyan ütemben süllyed, hogy egyes előrejelzések szerint 2030-ra Észak-Jakarta területének 90 százaléka tengerszint alá kerülhet. A probléma kettős: egyrészt a tengerszint folyamatosan emelkedik a globális felmelegedés miatt, másrészt a város alatt fekvő talaj évtizedek óta süllyed, főként az intenzív talajvíz-kitermelés hatására.
A védekezés drága és komplex: Indonézia évek óta dolgozik egy gigantikus tengeri fal-projekten (Giant Sea Wall Jakarta), amely akár 80 milliárd dollárba (kb. 29 ezer milliárd forintba) is kerülhet. Emellett már megkezdték az új főváros (Nusantara) kiépítését Borneó szigetén – mert Jakartát hosszú távon menthetetlennek tartják.
Velence: a romantika városa az áradások célkeresztjében
Velence évszázadok óta vízre épült – de a természetes süllyedéshez most már az emelkedő tengerszint is hozzájárul. Az áradások egyre gyakoribbak és súlyosabbak: már nem csak a lagúnákban, hanem a város szívében is rendszeresen térdig érő víz fogadja a lakosokat és turistákat.
Az olasz hatóságok a MOSE nevű mobil gátrendszerrel próbálják megóvni a várost: ezek az óriási fémszerkezetek árvíz idején felemelkednek és elzárják a tenger útját. Bár a rendszer működik, a szakértők szerint önmagában nem elegendő – a talajvíz-gazdálkodás, a turizmus szabályozása és a városi infrastruktúra teljes újragondolása is szükséges.
De miért történik mindez?
A háttérben három fő ok áll:
- Tengerszint-emelkedés: A globális felmelegedés hatására olvadnak a gleccserek és jégtakarók, ami évente néhány milliméteres, de tartós emelkedést okoz a tengerek szintjében. A jelenlegi trend alapján akár 1 méterrel is nőhet a vízszint 2100-ig.
- Talajsüllyedés: A városok alatt húzódó puha talajrétegek az épületek súlya, a vízkivétel és a természetes üledékmozgás miatt egyre lejjebb süllyednek. Jakartában évente akár 10 centiméterrel is.
- Gyenge infrastruktúra: Sok part menti város nem készült fel ekkora terhelésre. A gyors urbanizáció, a rossz vízgazdálkodás és a hiányos védekezési rendszerek csak súlyosbítják a problémát.
Lehet még tenni valamit?
A városok világszerte próbálkoznak: gátakat építenek, csökkentik a talajvíz kivételét, javítják a szennyvíz- és csatornarendszereket. Indonéziában például a lakosságot is bevonják a vízvédelembe, és próbálnak természetesebb megoldásokat alkalmazni, például vizes élőhelyek újratelepítését.
De sok szakértő szerint ez már nem védekezés, hanem időnyerés. Ahhoz, hogy hosszú távon megmentsük ezeket a városokat, globális szemléletváltásra van szükség – a klímaváltozás megfékezésében és az alkalmazkodásban is.
Nem csak őket érinti
A hasonló problémák más városokat is fenyegetnek: New Orleans, Alexandria, Bangkok vagy épp Dzsakarta sorsa figyelmeztetés a világ többi részének is. Mert bár elsőre távolinak tűnik, ezek a változások láncreakciót indíthatnak: gazdasági migrációt, élelmiszerhiányt, lakhatási válságot.
A térképről tehát nemcsak földrajzi értelemben tűnhetnek el városok – hanem a mindennapi életünkből is.
Képek: Pexels