Erős hurrikánszezon az Atlanti-óceánon, hidegbetörések Európában – mit mutat 2022-re a hosszú távú előrejelzés?

Az rtl.hu időjárás rovatában időről időre igyekszünk felvillantani, hogyan is néz ki egy szakmailag korrekt hosszú távú időjárás-előrejelzés, mit várhatunk el tőle, milyen technológiai arzenál áll mögötte, és ami a legfontosabb, mit mutatnak számunkra a jövőről. A modern előrejelzések alapját a nagy teljesítményű számítógépek és az azokon futó irdatlan méretű programok, valamint a manapság már szerencsére hatalmas mennyiségben hozzáférhető mérési adatok adják, amelyek között a legnagyobb jelentőséggel az óceáni megfigyelések bírnak.

A Severe Weather Europe elemzése ezúttal a világ nagy előrejelző központjainak számítási eredményeit és az óceánok jelenlegi állapotát mutatja be. 

A múltbeli tapasztalatot, a méréseket és az előrejelzett adatokat kombinálva egészen megbízható következtetéseket vonhatunk le az előttünk álló fél év klimatikus viszonyaival kapcsolatban. 

Ezekből a következtetésekből szemezgetünk.

Áradások Ausztráliában, bozóttüzek az USA-ban

Ritka jelenségnek lehetünk szemtanúi, ha sorozatban a harmadik évben is fennmarad a Csendes-óceán nyugati vidékén az úgy nevezett La Niña állapot. Amikor a passzátszelek erősebbek a szokásosnál, Dél-Amerika partvidékeitől „elfújják” a meleg tengervizet, a helyére pedig a mélyből hideg víz áramlik. 

Ennek hatását a világ számos pontján érzékelik, az ausztrálokat például ilyenkor komoly esőzések és áradások, az USA délnyugati államait pedig szárazság és bozóttüzek sújtják. Európára közvetlen hatása ugyan nincs, de így sem teljesen elhanyagolható – erről azonban majd később olvashatnak.

Összejátszanak

A Csendes-óceán északi részein is megfigyelhetők az átlagostól eltérő vízhőmérsékletek, és ennek következményei is lesznek. A csendes-óceáni évtizedes oszcilláció, ahogy neve is sejteti, nem sűrűn gondolja meg magát, most éppen 2014 óta a negatív fázisban van. A jelenség természetesen nem független a fentebb említett La Niñától, a kettő összejátszva tovább növeli a tűzvész esélyét, mert módosítja Észak-Amerika csapadékeloszlását. A középső és nyugati államok aszállyal, az északkeleti régió és az Ohio völgye csapadékbőséggel számolhat. 

Természetesen oka van, hogy ilyen kitüntetett figyelmet szentelünk az Egyesült Államoknak. A nagyobb ciklonális hullámok hozzánk sokszor ebből a térségből érkeznek, így Európa számára sem elhanyagolható, mi történik a tengeren túl.

Hurrikánszezon

Nézzük most a hozzánk közelebb eső óceánt, amely úgy tűnik, nagyon aktív hurrikánszezon előtt áll. Az Atlanti-óceán Egyenlítőhöz közeli vizei már most melegebbek a szokásosnál, márpedig a trópusi ciklonok fő tápláléka a meleg tengervíz. A hosszú távú csapadék-előrejelzések is aktív szezont mutatnak, bár ezek megbízhatósága jóval csekélyebb. 

A rendelkezésre álló adatokból nem lehet megmondani, hevesebbek lesznek-e a viharok, de arra jó esély van, hogy több lesz belőlük.

Olvadó jég

A végére hagytuk a számunkra talán legfontosabb térséget, a Jeges-óceánt, amely sajnos az előrejelzések szerint is egyre inkább elveszti jeges jellegét. A kevés jég a klímaváltozás gyorsulása szempontjából nagyon rossz hír, de rövidebb távon is lehetnek következményei. Ha a téli félévben a kevés jég miatt nem hűl le eléggé a sarkvidék, akkor 

az úgynevezett poláris örvény (nagy magasságokban kialakuló gigantikus ciklon) is elgyengül, ezzel szabadjára engedi a fagyos légtömegeket. Ez mind Észak-Amerikában, mind Európában gyakoribb hidegbetörésekhez, időszakosan keményebb téli viharokhoz vezethet. 

Természetesen az ilyen évszakos, több hónapos előrejelzések jelentős bizonytalansággal terheltek, de az talán így is kijelenthető, hogy izgalmas és jó eséllyel viszontagságos időszak előtt áll a világ. Bárhogy is alakuljon az időjárás, a fontosabb eseményekről mindenképp beszámolunk!

Nyitókép: Michael Laughlin/South Florida Sun Sentinel/Tribune News Service/Getty Images