Tényleg nem szabad viharban fa alá állni?

„Lóg az eső lába.” „Piros az ég alja, aligha szél nem lesz!” „Nem fog esni, lehúzza a Duna.” Ismerősek ezek a mondatok? A meteorológusok is sokszor találkoznak ehhez hasonló bölcsességekkel, megfigyelésekkel, és míg soknak van alapja, mások inkább a mítoszok kategóriájába sorolhatók.Cikksorozatunkban a leggyakoribb időjárással kapcsolatos tévhiteket vesszük sorra.

Nem is kell nagy túrázónak lennünk ahhoz, hogy ismerjük a bölcsességet, miszerint 

ha elkap a vihar, ne álljunk fa alá. 

Életünk nagy kincs, a villámlás nem játék, a jó idő pedig egyre többeket csal hétvégente a természetbe, ezért érdemes alaposabban megvizsgálni ezt az állítást.

A vihar nem zivatar

Kezdjük egy kis fogalommagyarázattal. Ahogy már korábban írtunk róla, a vihar nem sötét felhőket, nem is csapkodó villámokat, hanem nagyon erős szelet jelent. Magyarországon 60 km/óránál erősebb lökések esetén beszélünk viharos szélről. Ezzel szemben ha villámlást látunk, akkor zivatarral van dolgunk, amelynek sem az erős szél, sem a csapadék nem feltétlen velejárója. Természetesen nem véletlenül mossuk sokszor össze a két fogalmat: erős zivatarok környezetében, ha hevesen zuhog az eső, akkor sokszor átmenetileg viharossá fokozódik a szél is.

Bújni vagy nem bújni?

Mit tegyünk hát, ha kirándulunk, és viharba vagy zivatarba kerülünk? Mindkét esetben fontos, hogy lássuk a fától az erdőt. 

Ha dörög, villámlik, valóban nem érdemes magányos fa alá állni. 

A villámok a legrövidebb utat keresik a földfelszín irányába, így egy mezőn árválkodó fa logikus „választás” a zivatar számára. Ha olyan fa mellett állunk, amelybe épp belecsap a villám, akár halláskárosodást vagy égési sérüléseket is szenvedhetünk, nem beszélve arról, hogy akár ránk is dőlhet a fa. 

Ezzel szemben az erdő mindenképp jobb döntés ahhoz képest, hogy a mezőn ázva várjuk ki a zivatar végét. 

Az erdőben jelentősen csökken annak esélye, hogy a villám éppen abba a fába csapjon, amelyik fölöttünk van, a levelek megvédhetnek az eső egy részétől, ha pedig villámcsapás vagy a megerősödő szél miatt az egyik fa ki is akarna dőlni, annak sokszor útját állja a többi. Jöjjön tehát viharos szél vagy csapkodjon a mennykő, a több fa mindig jobb választás, mint a magányos.

Egyéb jó tanácsok

Zivatar idején a két legjobb menedékhely egyértelműen az épület és az autó. Előbbin többnyire van villámhárító, és megvéd a széltől, esőtől is. Az utóbbi pedig Faraday-kalitkaként viselkedik, tehát ha bele is csap a villám, a belső terében akkor is biztonságban leszünk.

Indulás előtt mindig ellenőrizzük, a meteorológusok számítanak-e viharos szélre vagy zivatarra az adott térségben, érvényben van-e figyelmeztetés vagy riasztás, odakint pedig a radarképek jelenthetik a legnagyobb segítséget az eső végét váró túrázó számára. 

Villámlás esetén ne menjünk nagyon kitett terepre, mindig ügyeljünk rá, hogy ne mi legyünk a környezetünk legmagasabb pontja. A kilátókat, csúcskereszteket, láncos szakaszokat pedig messziről kerüljük, hiszen azok villámhárítóként működnek, illetve ritka esetben koronakisülés is kialakulhat!

Nyitókép: Kovács Balázs / Getty Images