Időjárási mítoszok: mindig a hétvégére romlik el az idő?

„Lóg az eső lába.” „Vörös az ég alja, aligha szél nem lesz!” „Nem fog esni, lehúzza a Duna.” Ismerősek ezek a mondatok? A meteorológusok is sokszor találkoznak ehhez hasonló bölcsességekkel, megfigyelésekkel, és míg soknak van alapja, mások inkább a mítoszok kategóriájába sorolhatók. Új cikksorozatunkban a leggyakoribb időjárással kapcsolatos tévhiteket vesszük sorra.

Nem alaptalan

A címbeli állítás talán a pesszimisták leggyakoribb, meteorológiával kapcsolatos megfigyelése. Mint oly sok mondás, ez sem alaptalan, de nagy szerencsénkre távol áll attól, hogy törvényszerűségként gondoljunk rá. Valóban van egyfajta ritmikusság a légkörben, az időjárási frontok vonulásában, ami időnként bizony tényleg 5-7 napos periódusokat jelent. Nézzük meg, mennyiben felelős ezért az időjárás, és mennyiben az emberi képzelőerő.

A levegőóceán

A légkör matematikailag híg folyadékként írható le, nem véletlen, hogy a hidrodinamika törvényeit alkalmazzuk az előrejelzések készítésekor. 

Így érthető, miért jelennek meg a légkörben szüntelenül hullámszerű mozgások is, például a látványos lencsefelhők és az egymást váltó ciklonok és anticiklonok. 

A hullámok legnyilvánvalóbb sajátossága a periódusidő, tehát a hullámhegyek, hullámvölgyek váltakozási ideje. A légköri hullámok méretétől függ, hogy milyen időtartamokról beszélünk.

A hétnapos átlag

A közepes földrajzi szélességeken, ahol Magyarország is fekszik, az időjárást alapvetően a ciklonok és anticiklonok váltakozása határozza meg. Ezt úgy érzékeljük, hogy nyugodt időszakokat frontátvonulások szakítanak meg. Ha éves összesítéseket készítünk, valóban olyan számokat kapunk, amik alapján átlagosan 7 naponta vonul át egy front egy adott pont felett. Ha tehát pechünk van, ezek a napok mindig a hétvégére esnek, az elégedetlenkedőknek pedig igazuk van.

A statisztika és a valóság

Igen ám, de mint tudjuk, a statisztika sokszor elfedi a számok valódi természetét. Bár tény, hogy vannak a fent leírtakhoz hasonló peches időszakok, de ugyanennyire valószínű, hogy eltolódjon a periódus, és éppen hét közben vonuljanak át a frontok, hétvégére pedig beköszöntsön a száraz idő. Ráadásul nem ismeretlen számunkra a tartós anticiklon fogalma sem (télen a hidegpárna, nyáron a hőhullámok idején), amikor akár 1-2 hétig is konzerválódik a helyzet, és elkerülik a térséget a frontok.

Bizonyítsuk!

Akit eddig nem sikerült meggyőzni arról, hogy a természet nem szándékosan szúr ki a nyaralni, pihenni, kirándulni vágyókkal, nézzünk meg az elmúlt néhány hetet ilyen szemszögből. Április első hétvégéjén választott az ország, méghozzá hóesésben, ez tehát valóban nem volt a legkellemesebb két nap. A következő 3 hétvége már melegebb volt ugyan, de mindig előfordultak záporok, zivatarok, tehát ha szeretnénk, még ezeket is a „rosszak” közé sorolhatjuk. Április utolsó és május első napján ezzel szemben nem találunk fogást, és egy-két frissítő záport leszámítva ez mondható el a Giro d’Italia hétvégéjéről is. 

Az idő tehát valóban jár, változik, ezért egy esetleges peches sorozat is véget ér előbb-utóbb. Végül ne felejtsük el, hogy a rossz idő fogalma nagyon relatív. Tavasszal a csapadék után sóvárgó földek művelői egész biztosan máshogy fogadták az áprilisi időjárást, mint a városlakók…

Nyitókép: ozgurdonmaz/Getty Images