időjárás

Időjárási mítoszok: mindig a hétvégére romlik el az idő?

rtl.hurtl.hu

2022. május 13. 10:50

Valóban van egyfajta ritmikusság a légkörben, az időjárási frontok vonulásában, ami időnként bizony tényleg 5-7 napos periódusokat jelent. De hogy mindig éppen hétvégére romolna el az idő? Ez az emberi elme szüleménye.

„Lóg az eső lába.” „Vörös az ég alja, aligha szél nem lesz!” „Nem fog esni, lehúzza a Duna.” Ismerősek ezek a mondatok? A meteorológusok is sokszor találkoznak ehhez hasonló bölcsességekkel, megfigyelésekkel, és míg soknak van alapja, mások inkább a mítoszok kategóriájába sorolhatók. Új cikksorozatunkban a leggyakoribb időjárással kapcsolatos tévhiteket vesszük sorra.

Nem alaptalan

A címbeli állítás talán a pesszimisták leggyakoribb, meteorológiával kapcsolatos megfigyelése. Mint oly sok mondás, ez sem alaptalan, de nagy szerencsénkre távol áll attól, hogy törvényszerűségként gondoljunk rá. Valóban van egyfajta ritmikusság a légkörben, az időjárási frontok vonulásában, ami időnként bizony tényleg 5-7 napos periódusokat jelent. Nézzük meg, mennyiben felelős ezért az időjárás, és mennyiben az emberi képzelőerő.

A levegőóceán

A légkör matematikailag híg folyadékként írható le, nem véletlen, hogy a hidrodinamika törvényeit alkalmazzuk az előrejelzések készítésekor. 

Így érthető, miért jelennek meg a légkörben szüntelenül hullámszerű mozgások is, például a látványos lencsefelhők és az egymást váltó ciklonok és anticiklonok. 

A hullámok legnyilvánvalóbb sajátossága a periódusidő, tehát a hullámhegyek, hullámvölgyek váltakozási ideje. A légköri hullámok méretétől függ, hogy milyen időtartamokról beszélünk.

A hétnapos átlag

A közepes földrajzi szélességeken, ahol Magyarország is fekszik, az időjárást alapvetően a ciklonok és anticiklonok váltakozása határozza meg. Ezt úgy érzékeljük, hogy nyugodt időszakokat frontátvonulások szakítanak meg. Ha éves összesítéseket készítünk, valóban olyan számokat kapunk, amik alapján átlagosan 7 naponta vonul át egy front egy adott pont felett. Ha tehát pechünk van, ezek a napok mindig a hétvégére esnek, az elégedetlenkedőknek pedig igazuk van.

A statisztika és a valóság

Igen ám, de mint tudjuk, a statisztika sokszor elfedi a számok valódi természetét. Bár tény, hogy vannak a fent leírtakhoz hasonló peches időszakok, de ugyanennyire valószínű, hogy eltolódjon a periódus, és éppen hét közben vonuljanak át a frontok, hétvégére pedig beköszöntsön a száraz idő. Ráadásul nem ismeretlen számunkra a tartós anticiklon fogalma sem (télen a hidegpárna, nyáron a hőhullámok idején), amikor akár 1-2 hétig is konzerválódik a helyzet, és elkerülik a térséget a frontok.

Bizonyítsuk!

Akit eddig nem sikerült meggyőzni arról, hogy a természet nem szándékosan szúr ki a nyaralni, pihenni, kirándulni vágyókkal, nézzünk meg az elmúlt néhány hetet ilyen szemszögből. Április első hétvégéjén választott az ország, méghozzá hóesésben, ez tehát valóban nem volt a legkellemesebb két nap. A következő 3 hétvége már melegebb volt ugyan, de mindig előfordultak záporok, zivatarok, tehát ha szeretnénk, még ezeket is a „rosszak” közé sorolhatjuk. Április utolsó és május első napján ezzel szemben nem találunk fogást, és egy-két frissítő záport leszámítva ez mondható el a Giro d’Italia hétvégéjéről is. 

Az idő tehát valóban jár, változik, ezért egy esetleges peches sorozat is véget ér előbb-utóbb. Végül ne felejtsük el, hogy a rossz idő fogalma nagyon relatív. Tavasszal a csapadék után sóvárgó földek művelői egész biztosan máshogy fogadták az áprilisi időjárást, mint a városlakók…

Nyitókép: ozgurdonmaz/Getty Images

#időjárás#cikkek az időjárásról#időjárási mítoszok#meteorológia

Címlapról ajánljuk