időjárás

Időjárási mítoszok: a sötét felhő nem feltétlenül esőfelhő

Allaga TamásAllaga Tamás

2022. április 30. 15:50

Lóg az eső lába. Vörös az ég alja, holnap szél lesz! Nem fog esni, lehúzza a Duna. Ismerősek ezek a mondatok? A meteorológusok is sokszor találkoznak ehhez hasonló bölcsességekkel, megfigyelésekkel, és míg soknak van alapja, van, amelyik inkább a mítoszok kategóriájába sorolható. 

A hosszú száraz hónapok után mostanában gyakran beborul az ég, a morcos felhőkből pedig záporok, zivatarok csapnak le. Gyakran halljuk, hogy „nagyon besötétedett, mindjárt esni fog”, de vajon mindig igaz ez az összefüggés, és ennyire könnyű rövid távon előrejelezni a csapadékot?

Minél vastagabb, annál jobb

Először is fontos megjegyeznünk egy általános törvényszerűséget. Minél vastagabb, magasabb egy felhő, annál erősebb, áthatóbb függőleges mozgások alakulnak ki benne. Ezek a mozgások egyrészt egymásnak ütköztetik és így hízlalják a kis vízcseppeket, jégszemeket, másrészt képesek akár folyton növekvő cseppeket is a levegőben tartani, harmadrészt pedig folyamatos vízgőz-utánpótlást nyújtanak. Minél vastagabb tehát a felhő, annál erősebb úgynevezett feláramlás jöhet benne létre, és annál hevesebb esőzés alakulhat ki belőle.

Gomolyog vagy elterül?

A fentebb leírt magas, vastag felhők jellemzően gomolyos megjelenésűek, vannak azonban réteges felhők is, amelyek sokszor képesek akár az egész égboltot eltakarni. Míg a gomolyfelhők a vastagságuk miatt rendelkeznek jó árnyékoló képességgel, addig a rétegfelhők még akkor is sötét, komor hangulatot okozhatnak, ha egyébként függőleges kiterjedésük nem túl jelentős. Látszik tehát, hogy önmagában abból, hogy egy felhő miatt mennyire borul be az ég, még nem következtethetünk egyértelműen az esőre. Hogy egy példát is mondjunk: télen, úgynevezett hidegpárnás időjárási helyzetekben Magyarország egét gyakran befedi a ködfelhőzet, ami miatt még nappal is lámpát kell kapcsolnunk, ebből azonban szitálásnál komolyabb csapadék sosem alakulhat ki – egyszerűen azért, mert nem elég vaskos a felhőzet.

Így legyen okos az ember

Most, hogy látjuk, nem a felhő sötétségén múlik, elázunk-e vagy sem, fontos, hogy valamiféle kapaszkodót is adjunk az égboltot lelkesen kémlelő olvasó kezébe, a helyzet ugyanis nem reménytelen.

Ahhoz, hogy megjósoljuk, lesz-e eső vagy sem, mindenképp próbáljuk meg meghatározni a felhőzet vastagságát. Ha a felhő magasra tör és közben egyre nagyobb teret hódít, ideje az esernyőért nyúlni, ha viszont lepényszerűen nyúlik el az égen, nem kell sietni.

Ha a felhő az egész eget beborítja, nincs könnyű dolgunk, ilyenkor a felhő lyukacsossága segíthet – minél porózusabb, annál veszélytelenebb. Az aktuális időjárási helyzet (például a fentebb említett hidegpárna) ismerete is sokat segít, ez azonban már igényel némi szaktudást. Ebben, és remélhetőleg minél jobb előrejelzések készítésében segítenek a meteorológusok, ezen dolgozunk mi is.

Nyitókép: Az újudvari tévétorony az elvonuló esőfelhőben Nagykanizsáról fényképezve. Fotó: MTI / Varga György

#időjárás#cikkek az időjárásról#eső#időjárási mítoszok

Címlapról ajánljuk