A hegyi túrázás egyáltalán nem veszélytelen tevékenység, az átlagosnál sokkal nagyobb felkészültség szükséges, ami az időjárást illeti – különösen alpesi körülmények között. Mit tegyünk, ha villámlik, vagy ha ömleni kezd az eső? Mennyire higgyünk az időjárási appoknak? Életmentő jó tanácsok a meteorológustól.

A hőségben megfőtt tehenek, tomboló erdőtüzek, brutális meleg és kiszáradt folyók. Nem csak Magyarországon van extrém meleg, a világnak alig akad olyan része, ahol ne tombolna a kánikula. A rossz hír az, hogy ez csak egyre rosszabb lesz. 

Nagy teljesítményű számítógépek, irdatlan méretű programok és a már hatalmas mennyiségben hozzáférhető mérési adatok, különösen az óceáni megfigyelések teszik lehetővé a viszonylag pontos hosszú távú időjárás-előrejelzéseket. Így alakulhat az időjárás az elkövetkező fél évben a Földön.

Itt a nyár, most már nem lepődünk meg, ha harmincvalahány fokot látunk az előrejelzésben, ráadásul a klímaváltozással erre egyre többször lehet példa. Közismert, hogy kánikulának hívjuk ezeket a tartós meleg időszakokat, de az már kevésbé köztudott, honnan is ered ez a szó. Járjunk utána!

Nyugat-Európában több helyen volt extrém meleg az elmúlt napokban, és a rossz hír, hogy a forró levegő már Magyarország felé tart. Bár durva hőhullám nem várható, nem árt felkészülni a kánikulára. Víz és naptej például mindig legyen nálunk. 

Eljutott oda az emberiség, hogy megvalósulhat a Holnapután című film alapproblémája, a Golf-áramlat leállása. Ha nem is következnének be olyan katasztrófák, mint a filmben, egy új kutatás szerint súlyos globális következményekkel kellene számolni.

A hosszú nyári esték igazi ékességei az éjszakai világító felhők. Gyönyörű, látványos és misztikus hatású légköri képződményekről van szó, amelyet angolul NLC-nek (Noctilucent Clouds) rövidítenek. Bemutatjuk, miért különlegesek, és mikor lehet őket elcsípni.

Dörgés, villámlás idején kerüljük a lehetőséget, hogy mi legyünk a környezetünk legmagasabb pontja, és kimagasló tárgyak közelébe sem érdemes állni. De van-e okunk félni, ha bent vagyunk az erdő sűrűjében? És mi a legideálisabb menedékhely zivatar esetén?

”

 A több hónapos hátrányt nem könnyű leküzdeni, a Tisztántúlon ráadásul alig esett valami.

Friss tanulmány erősítette meg, amit eddig is sejtettünk: a mediterrán országok kiszáradhatnak, Európa többi részét pedig időről időre özönvízszerű esőzések sújthatják, és minderről az ember okozta klímaváltozás tehet.

Érkezik az első tartósabb kánikula, de már 20-25 fok feletti léghőmérséklet esetén is fokozott izzadással kell számolnunk. Nem mindegy azonban, hogy miért és hogyan izzadunk.

Az Egyesült Államokban működő Nemzeti Meteorológiai Szolgálat és Nemzeti Hurrikán Központ szakembereinek kutatása alapján bemutatjuk, mit mond ma a tudomány az ember okozta klímaváltozás és az óriási légörvények kapcsolatáról. 

Németországban a múlt héten pusztított szokatlan erejű tornádó, de vajon hurrikán is végigsöpörhet Európán? És hogyan jön létre a porördög? Kis légörvény-határozónkból kiderül, melyiktől és mikor kell félnünk – ha kell egyáltalán. 

Nagy vonalakban hőség és aszály, azaz az átlagosnál melegebb és szárazabb idő várható, időnként pedig heves zivatarrendszerek rontják el a nyaralók örömét és okoznak károkat.

A hőmérséklet és az UV-sugárzás két külön dolog, sőt a nagy meleg sokszor meg is véd a leégés ellen. De akkor miért mégis nyáron égünk le a legtöbbször? És vajon mivel kockáztatunk inkább bőrbetegséget: ha egyhuzamban töltünk sok időt a napon, vagy összeadódnak azok az alkalmak, amikor sugárzásnak vagyunk kitéve?

A meteorológus szinte nap mint nap találkozik olyan kritikával, amely szerint a prognózisok minősége nemhogy javult, de még romlott is az elmúlt évtizedekben. Tudományos adatok bizonyítják, hogy ez a legkevésbé sem így van, sőt! Az információs káosz és az előrejelzés iránti igények azonban jelentősen nőttek.

Lóg az eső lába. Vörös az ég alja, holnap szél lesz! Nem fog esni, lehúzza a Duna. Ismerősek ezek a mondatok? A meteorológusok is sokszor találkoznak ehhez hasonló bölcsességekkel, megfigyelésekkel, és míg soknak van alapja, van, amelyik inkább a mítoszok kategóriájába sorolható. Új cikksorozatunkban a leggyakoribb időjárással kapcsolatos tévhiteket vesszük sorra.

Az idei tavasz nem kimondottan a nagy melegről, sokkal inkább a szárazságról lesz emlékezetes. Most azonban – közeledve az évszak végéhez – először kóstolhatunk bele az igazi, 30 fokos, napos nyári időjárásba.

A kifejezés akár egy zs-kategóriás horrorfilm címe is lehetne, pedig mindössze a napjainkra jellemző időjárási helyzetet nevezi így a szakzsargon. Igaz, a bárikus mocsár mellé popcorn is jár, de ennyi talán elég is a filmes hasonlatokból. Nézzük meg inkább, miről van szó, miért vannak mindennap záporok és mire számítsunk a hétvégén!

Új cikksorozatunkban a leggyakoribb időjárással kapcsolatos tévhiteket vesszük sorra.

Röviden azért, amiért nem lehet összehasonlítani az almát a körtével. Két teljesen eltérő előrejelzésről van szó, és bármilyen hihetetlen, de hosszabb távra nagyobb bizonyossággal lehet megmondani, mi fog történni. Hosszabb válasz is van.

Aki azt hiszi, hogy az eső, a zápor és a zivatar rokonértelmű fogalmak, jó nagyot téved. Bár az időjárás-előrejelzésekben sokszor együtt szerepelnek ezek a jelenségek, mégis fontos különbséget tenni köztük. 

Ismét szaharai por érkezik Magyarország fölé, a péntek esti-éjszakai csapadék pedig újra összekoszolja az autókat, a kiteregetett ruhákat. Meteorológus szerzőnktől most megtudhatják, mi okozza az elmúlt hetekben különösen gyakran tapasztalt jelenséget.

Ezt mondják a hosszú távú előrejelzések.

Tavaszi nagytakarításhoz kiváló, kiránduláshoz tűrhető, kerti partihoz kedvezőtlen időnk lesz a húsvéti hosszú hétvégén.

Idén már szinte hozzászokhattunk, hogy időről időre beborítja Európát, és így hazánkat is a szaharai eredetű por. Most újabb adag érkezik, így felmerül a kérdés: megint ablakot kell majd mosnunk a saras eső miatt?

Újabb mozgalmas hétvége áll előttünk, markáns hidegfront, viharos szél, eső és zivatarok is várhatók.

Elkezdődött az idei tavi viharjelző szezon. Néhány egyszerű szabály betartása akár életet menthet!

Szombaton a kültéri programokat ebédidőig érdemes lebonyolítani, mert utána megnyílnak az égi csapok. Vasárnap a hegy- és dombvidékek lakói kifehéredett tájra ébredhetnek.

Az aszály viszonylag gyakori jelenség Magyarországon, de a víztározók hiánya, az erdőirtások, az egyre több mesterséges burkolat mind a vízmegtartás ellen hat. A csontszáraz földek szomorú díszletet adtak az idei víz világnapjának, de vajon tud-e biztató híreket mondani a meteorológia?

Az ébredő természetre rájár a rúd, a kirándulni vágyók azonban nyugodtan tervezhetnek, napos, száraz, nyugodt idővel zárul ez a hét is.

A nemzetközi klímaszolgálatok jelentése alapján a február globálisan a mérések kezdete óta a hetedik legmelegebb volt, de ennek most Európa jó részén meg is van a böjtje. Március első két hete szinte téli időt hozott, ami pedig ennél is nagyobb probléma, hogy Magyarországon mindez egyre fokozódó aszállyal jár. A hideg és a szárazság egybeesése azonban semmiképpen sem a véletlen műve.

Talán semmi sem adott nagyobb lökést a meteorológiának, mint a második világháború, mára mégis odáig jutott a világ, hogy a pontos előrejelzések érdekében a korábban ellenérdekelt felek is megosztják egymással adataikat.

Könnyű dolga van a meteorológusoknak, hiszen a következő 4 nap során szokatlanul nyugodt időjárás várható. Egy szépséghibája azonban mégis lesz a hosszú hétvégének: a hőmérséklet inkább a telet idézi.

Ha választani kell, a vasárnap mindenképp kellemesebbnek ígérkezik szabadtéri programra, mint a szombat. Hétvégi időjárás-előrejelzésünk.

Reggel bunda, délután pulóver – kezdődik a réteges öltözködés időszaka.

A frontok száma ugyan csökken a hétvégén, de a minimum hőmérséklet is, a szél erőssége viszont nem áll be a sorba.

A fél Európát megtépázó viharciklonok még nem csendesedtek el, és bár Magyarország mélyen bent van a kontinens közepén, a hatásukat mi is érezzük. 

A csütörtöki után a hétvégén egy újabb viharciklon ér el minket, így a változékony idő továbbra is garantált. Kétségbeesés helyett azonban ajánljuk, olvassa el részletes előrejelzésünket, mert egyáltalán nem tűnik vészesnek a helyzet.

A héten sokat hallunk majd a frontokról, így érdemes jobban megismerkedni velük.

A következő napok időjárását márciusban is szívesen látnánk, a tél tipikus jegyeit csak nyomokban tartalmazza. Frontok, néhány órás napsütés, kora tavaszi hőmérséklet jellemzi majd a hétvégét.

A medvék szerdán meglátták az árnyékukat, ez azt jelenti, hogy a tél még sokáig tart. A tudománynak ennél sokkal jobb hírei vannak számunkra, legalábbis középtávon. Február második hetében véget érhet a változékony, szeles időjárás, csapadék sem lesz jellemző, igaz, nagyobb eséllyel alakulhat ki köd.

Egy ilyen viharos nap után aktuálissá vált pár szót ejtenünk a szélről, és tisztázni a legfontosabb tudnivalókat.

Évről évre nagyot megy a magyar médiában a nem meteorológus végzettségű Dávid Mihály saját készítésű, egy évre szóló előrejelzése, a Dávid-naptár. De megállják-e a helyüket az irigylésre méltó jóslatok?

Szombaton irány a természet, de vasárnapra rögzítsünk le mindent, amit mozdíthat a szél, és ne parkoljunk öreg fa alá.

Szombaton főleg a Dunántúlon és a Duna-Tisza közén ébredhetünk havazásra, a hegyekben meg is marad a hó.

Januárban országos hóakadályokra már nem számíthatunk. Februárban előfordulhat, hogy legalább pár napra az ország nagy részét belepi a hó, de erre megbízható előrejelzés nincs, és az elmúlt évek tapasztalatai sem ezt a lehetőséget erősítik.

Egyelőre nem tudni, hogy a kitörés milyen hatással lesz a bolygó légkörére.

Rosszmájúan persze néhányan biztosan rávágnák erre a kérdésre, hogy semeddig, de a valóságban szerencsére ennél sokkal jobb a helyzet.