időjárás

Gyorsan jön, gyorsan megy, nagy bajt okoz – felhőszakadás és villámárvíz

Allaga TamásAllaga Tamás

2022. június 9. 16:11

Felhőszakadással járó zivatarok okoznak fennakadásokat, károkat a napokban, és tekintve, hogy tipikus nyári jelenségről van szó, minden esély megvan rá, hogy meggyűljön vele a bajunk a következő hónapokban is. Hogyan alakul ki, mit okoz, és mi is pontosan a hozzá szorosan kötődő villámárvíz? Ezekre a kérdésekre ad választ meteorológus szakértőnk.

Nyáron a csapadék zöme záporos formában hull, tehát nem egész nap esik és nem is mindenhol, inkább csak olyan kis területeken, mint egy város vagy egy járás. A záporok sajátossága, hogy a csapadékintenzitás bennük többnyire nagy, tehát sok eső esik rövid idő alatt. Ennek elfajult változata a felhőszakadás, amelyet ugyan mindenki el tud képzelni, a biztonság kedvéért azonban definíciója is van: 

a csapadék összmennyiségének el kell érnie a 30 mm-t, az intenzitásának pedig az 1 mm/percet. 

(Érdekességképp: a valaha mért legintenzívebb csapadék 38 mm/perc volt!) Ez azt jelenti, hogy fél óra alatt legalább 30 mm-nek kell összegyűlnie, amely már elég ahhoz, hogy a kint felejtett vödör megteljen vízzel. 

Ha már ennél a hasonlatnál tartunk, képzeljük el, hogy a zivatarfelhő is egy nagy vízzel teli vödör, amelyet felemelünk és alul kilyukasztunk. Könnyű elképzelni, mi történik ilyenkor: a víz hirtelen zuhanni kezd, földet éréskor pedig szétfolyik a szélrózsa minden irányába. 

Ehhez nagyon hasonló folyamat játszódik le egy felhőszakadás során is. A zivatarfelhőből aláhulló víz akár pincéket is elönthet, az esővel pedig hideg és nedves levegő is „kizuhan” a felhőből, amely földet éréskor sugarasan és nagy erővel szétáramlik. Ezt hívjuk kifutószélnek, és ezért szoktuk mondani az időjárás jelentésekben, hogy „zivatarok környezetében viharossá fokozódhat a szél”.

Utcából folyó

A felhőszakadás akár síkvidéken is jelentős károkat okozhat, aluljárókat és pincéket önthet el, a helyzet pedig még rosszabb, ha több, egymást követő és vízzel teli zivatar vonul át egy térség fölött. Villámárvíz azonban akkor alakul ki, ha a térség domborzata tagolt, völgyek szelik át, ilyenkor ugyanis az esővíz gyorsan összegyűlik a terület legmélyebb pontján, a korábban csak csordogáló patak pedig egy szempillantás alatt vad folyóvá változik. Ennek a veszélynek tehát a hegyvidéki települések a legkitettebbek, különösen akkor, ha tarvágásokkal és a munkagépek talajtömörítő hatásával elősegítik az esővíz még gyorsabb lefolyását és akadályozzák annak földbe szivárgását. 

Arra is többször láttunk példát, hogy olyan meredek utcákon hömpölyög a víz, amelyek korábban völgyek voltak, mielőbb lebetonozták volna őket. Egy jó tanács: 

ha kirándulás közben olyan helyen ér minket egy erős zivatar, ahol nagyobb hegyek vannak és sok az erdőirtás, akkor semmiképp se a mély völgyek felé vegyük az irányt, mert könnyen pórul járhatunk! 

Ha fennáll a felhőszakadás veszélye, az Országos Meteorológiai Szolgálat hivatalos és gyakran frissülő veszélyjelzése és a radarképek böngészése nyújthat segítséget.

Nem lesz jobb a helyzet

Ahogy már fentebb is írtuk, az ember természetátalakító tevékenysége, az erdőirtás, a talajtömörítés és az aszfaltozás mind növeli a villámárvizek kialakulási esélyét. Ez azonban nem minden, a klímaváltozással ugyanis a Kárpát-medencében várhatóan szélsőségesebbé válhat a nyári csapadék eloszlása, tehát lehet, hogy ritkábban esik majd, de akkor sokkal intenzívebben. Ez rossz hír, hiszen egyrészt nagyobb károkat okozhat, mint a csendes, áztató eső, másrészt a hirtelen jött csapadékot nem tudjuk „megfogni”, annak nagy része hasznosítatlanul lefolyik vagy elpárolog. 

A jövőben egyre gyakoribbá váló aszályok elleni védekezés egyik kulcseleme lenne, hogy minél több záportározót építsünk, amely megvédené épített környezetünket a víz pusztításától, a csatornahálózatot a túltelítődéstől, később pedig öntözésre használhatnánk. 

A domb- és hegyvidéki területeken pedig lehetőleg el kell kerülni a tarvágásos erdőgazdálkodást, meg kell óvni a talajt a tömörödéstől és lemosódástól.


Nyitókép: Járművek gázolnak a Margit híd alatt 2022. június 9-én. Fotó: MTI/Máthé Zoltán

#időjárás#meteorológia#felhőszakadás#zivatar#eső#villámárvíz

Címlapról ajánljuk