Légköri folyók, bombaciklonok: mi okozza a mostani özönvizet a bozóttüzek földjén, Kaliforniában?

December vége óta sorozatos ostrom alatt áll az USA nyugati partvidéke. Heves esőzések, áradások, sárfolyások, szélvihar, havazás a Sierrában – nem mindennapos jelenség ez arrafelé, ugyanakkor nem is ismeretlen. Az általában száraz, szinte félsivatagi Kalifornia időnként a nedves légtömegek célpontjává válik, amire egyébként szüksége is van. A víztározókat csak ilyenkor van esélyük feltölteni, és a vastag hegyvidéki hótakarónak is nagy szerepe van a nyári aszály mérséklésében. 

Igen ám, de ahogy írtam, szinte sosem csendes, áztató esőként érkezik az éltető víz, ahogy most sem, erről pedig két érdekes légköri képződmény tehet. Ezeket mutatjuk most be.

Légköri folyók

Nem csodálom, ha valaki furcsán néz erre a fogalomra, mert a Google internetes keresője szerint is az egyik leggyakoribb kérdés ezzel kapcsolatban, hogy „valóban létezik?”. Nos igen, és nemcsak az USA-ban, hanem a trópusoktól a sarkvidékig szinte bárhol találkozhatunk vele. Olyan, általában láthatatlan, viszonylag keskeny légáramlatokról van szó, amelyek több ezer kilométeren át húzódnak a légkör számunkra érdekes, troposzférának nevezett rétegében, azaz ott, ahol maga az időjárás zajlik. 

A folyók a trópusi vagy szubtrópusi területekről erednek, és általában egy-egy ciklonba torkollanak. Utóbbi gondoskodik arról, hogy a benne található víz kicsapódjon, és eső vagy hó formájában érjen talajt. A légköri folyók nem valami misztikus jószágok. Bár nedvesség szinte mindenhol van a levegőben, az áramlás tulajdonságai miatt szeret koncentrálódni, sávba rendeződni, amelyet a már említett ciklonok szívóhatása is segít. 

A mérsékelt övi ciklonok úgy viselkednek, mint egy szomjas gyerek, aki szívószálát a trópusok felé irányítja, és onnan próbál folyadékhoz jutni. 

Az európai és így a magyar zsargonban a légköri folyó helyett a nedves szállítószalag kifejezést használjuk, amely kevésbé hangzatos, de annál tudományosabb. Persze ezt az amerikaiak is ismerik, de ők szeretik a saját szófordulatukat használni, főleg azokban az esetekben, amikor olyan áradásokat okoz, amire valóban csak egy folyó képes. Mint arra az Országos Meteorológiai Szolgálat tanulmánya is rámutat, itt, a közepes szélességeken sem a szárazföldek, sem a viszonylag hideg óceánok nem képesek biztosítani azt a mennyiségű vizet, ami egyébként csapadék formájában lehull. 

Ráadásul hiába nézegetünk a szubtrópusok felé, ott többnyire csak száraz sivatagot találunk (például a Szaharát), vagy ahol óceán van, ott sem hozzáférhető a víz, mert a fölötte csücsülő anticiklon megakadályozza, hogy nagy mennyiségű víz párologjon el és érje el a magasabb légrétegeket. 

A légnedvesség elsődleges forrása tehát kizárásos alapon maga az Egyenlítő vidéke, ahol a napi szinten kialakuló zivatarfelhők pumpálják a vízgőzt sok kilométer magasságba, 

onnan pedig időnként nagyobb mennyiség képes a szelek szárnyán átkelni sivatagon, és az óceánok fölött egészen Észak-Amerikáig, Európáig vagy éppen Kínáig jutni. Ha az Államoknál maradunk, a légköri folyók forrásvidéke ott nem ritkán Hawaii térsége, ezért hívják ezt az áramlást Pineapple, azaz Ananász Expressznek.

Vízágyú

A mostani kaliforniai helyzet különlegessége, hogy szinte egymást érik a ciklonok és a hozzájuk kapcsolódó légköri folyók. Ráadásul nem akármilyen ciklonokról van szó, egyenesen bombaciklonokat emlegetnek, ahogy tették azt nemrég a nagy karácsonyi hóvihar esetében is. A hangzatos név azonban ezúttal sem valami rejtélyes képződményt takar. Olyan gyorsan fejlődő légörvényekről van szó, amelyekben a légnyomás 24 óra alatt legalább 24 hPa-t süllyed. Ez akár ismerősen is csenghet visszatérő olvasóinknak, mert már többször írtunk róla – magyar neve a viharciklon. 

Az amerikai Nemzeti Meteorológiai Szolgálat információi szerint az eddigi 3 után a napokban további 2 viharciklon éri el a partokat, ami azért jelent egyre nagyobb veszélyt, mert a talaj már a legtöbb helyen telítődött, így további esővíz elnyelésére képtelen. Ez azt jelenti, hogy az eddiginél is gyorsabb és súlyosabb áradásokra számíthatnak az ott élők. A tény, hogy szinte minden héten bekerül a kontinens a hírekbe az időjárás miatt, jól mutatja, milyen szélsőséges viszonyok uralkodnak arrafelé.

Nyitókép: Viharfelhők a kaliforniai Mentone környékén – Fotó: Gina Ferazzi / Los Angeles Times/Getty Images