Akár ilyen is lehetne egy időjárásjelentés, ha a nyelvújítás idején használatos szavakat nem szorította volna vissza a ma is érvényben lévő szakmai zsargon. De azért nem minden újító szándékú, ám valljuk be, a magyar nyelvtől olykor idegen kifejezés kopott ki teljesen. Sőt, bizonyos helyeken olyanok is használatban vannak, amiket első hallásra nem biztos, hogy pontosan dekódolni tudnák. De pontosan mely nyelvújításkori szavakról van szó? Nézzük meg, hogyan nézne ki egy időjárás jelentés Kazinczy Ferenc idején.

Napok óta szürke, egyhangú idő uralkodik, ami elöl csak akkor találunk menekvést, ha felmászunk a legmagasabb hegyek csúcsára. Ha már hosszú távon el kell viselnünk, érdemes jobban megismernünk az úgynevezett hidegpárnát, hiszen bőven lehet, hogy a tél során még visszatér ez a nem túl barátságos jelenség.

Évek óta húzódik a végső döntés az Európai Unió tagállamaiban arról, melyik időszámítás legyen a végső azután, hogy hamarosan végleg eltöröljük a tavaszi és őszi óraátállítást. Számos érv ütközik, nincs is tisztán mindenki számára jó vagy rossz megoldás, emiatt sem sikerült mind a mai napig végleges álláspontot elfogadni. Miközben hamarosan elérjük a döntési határidőt, és eljuthatunk egy olyan – nem túl idilli – állapothoz, amikor országonként vagy régiónként váltakozik a téli és nyári időszámítás, felvillantunk két érdekes aspektust a tudomány szemszögéből.

Nem elég az engedékeny főnök, aki a déli órákban kiengedi a kíváncsiakat, a felhőket is el kellene hessegetni az égről. Melyek azok a tájegységek, ahol megéri készülni, és hol nem érdemes egyáltalán előkeresni a védőszemüveget?

Megérkeztek a friss hosszútávú előrejelzések, amelyek most különösen érdekesek, hiszen sokakat érdekel, mikor indulhat el igazán a fűtési szezon.

Idén még egy ilyen hosszú és meleg időszak már nem lesz. Ám ha erre a szezonra el is kell csomagolnunk a nyári ruhákat, a hosszú távú trendek azt mutatják, hogy évtizedről évtizedre egyre hosszabb a vénasszonyok nyara, a klímaváltozás pedig még melegebbé teheti a jövő őszeit.

A csapadékos szeptember ellenére is mindannyiunkban elevenen él az idei nyári aszály emléke, amely során sárgává változott a táj, elszáradtak a fák és odalett a termés jó része. Nem csak Magyarországot érintette a csapadékhiány és a forróság, az északi féltekén sokfelé, Észak-Amerikától Kínáig szenvedték ennek hatásait. Kutatók most megtalálták az egyik „tettest”, hiszen kimutatták az éghajlatváltozás „ujjlenyomatát”.

Melyik ujjunkba harapjunk? Az 5G távközlési technológia azt a frekvenciatartományt igényli, ahol a műholdak igen gyenge jeleket igyekeznek befogni, hogy a szakértők minél pontosabban meghatározhassák a légkör aktuális jellemzőit, vagyis a várható időjárást. Némi engedményt tett a távközlési oldal, de a helyzet nem biztató.

Az idei ősz eddig szinte mindent felvonultatott, amit elvárhatunk tőle, a kellemesen meleg vénasszonyok nyarát leszámítva. A hét hátralevő részében úgy tűnik, ezt is pótolja, miközben egy újabb kellék is előkerül a tarsolyból.

Nagy szükség volt az elmúlt napok kiadós esőzéseire, a talaj felső rétege szépen feltöltődött, az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján az egész országban megszűnt az aszály. A lelkünk azonban inkább a napsütéstől töltődne fel, amire most úgy tűnik, nem kell már sokat várni. A jövő héten megérkezik a vénasszonyok nyara, igaz, „light” kiadásban.

Hidegebb lehet, mint az elmúlt években, de ez még mindig csak azt jelentheti, hogy olyan időnk lesz télen, amitől már elszoktunk korábban.

Kanadát történetének legpokolibb vihara érte el, de így is jobban járt, mint a Fülöp-szigetek, ahol 30 nap alatt háromszor csapott le a szupertájfun. Az egyetlen jó hír, hogy helyesnek bizonyultak a hosszú távú előrejelzések, amelyeket az rtl.hu-n is közzétettünk. A cikk végén eloszlatunk egy közkeletű tévedést is: ezt biztosan ön sem tudta a szökőárról!

Lesz még olyan idő ősszel, amikor a 18 fokos közintézmények helyett érdemesebb inkább kiállni egy kicsit a napra. 

Újabb mérföldkőhöz érkezett bolygónk, miközben Nap körüli pályáján kering. Péntek hajnalban elérjük a világűrben azt a pontot, amelyet őszi napéjegyenlőségnek hívunk, és amely az északi féltekén kijelöli a csillagászati ősz kezdetét, amikor rövidebbek lesznek a nappalok az éjszakáknál. Mit jelent ez és milyen hatással van időjárásunkra?

A Brit-szigetekre jellemző időjárás búcsúztatja Erzsébet királynőt Magyarországon. Az elmúlt napok nem túl kellemes időjárását az okozza, hogy a Kárpát-medence úgynevezett hátoldali helyzetbe került most. De meddig lesz ez még így? És utána tényleg talaj menti fagyok következnek?

Ha az eddigi ütemben fűtjük tovább a bolygót, akkor az évszázad végére teljesen eltűnhetnek Magyarországról a hidegrekordok, miközben megsokszorozódnak a melegrekordok – ez a lényege annak az új hazai tanulmánynak, amelyet az ELTE kutatói készítettek.

Öt „átbillenési pont” küszöbén áll a Föld éghajlati rendszere egy figyelemre méltó új tanulmány szerint. Ez azt jelenti, hogy a legjobb esetben is nagyon közel vagyunk ahhoz az állapothoz, ahonnan a természet már nem találja meg a visszautat.

Eseménydús és több szempontból szomorú nyáron vagyunk túl, ami az időjárást illeti. A világ nagy részén a hőség és szárazság adta fel a leckét, míg egyes országok az özönvízszerű esőzések hatását nyögték. 

A csütörtökön elhunyt uralkodó életében sokat látott. Mielőtt trónra lépett, a nagy hideg, és a pusztító légszennyezés okozott halálos időjárási jelenséget. A légszennyezés most is megmaradt, de halála előtt pár héttel már az extrém hőség szedte az áldozatokat az Egyesült Királyságban. Szimbolikus is lehet a két időjárási jelenség, egyben jól mutatja, hogy a fejlődéssel az emberiség egyik szélsőségből a másikba zuhan. 

A tudomány diszkrét intelme láthatóan nem elég, ezért a „lázadó” tudósok másképp érnék el, hogy minél többen lépjenek egyet hátra, és gondolják át, mit tehetnek a klímaváltozás megfékezése érdekében. Nagy port kavart közös cikkük, amelyet sok folyóirat nem is akart megjelentetni.

Több mint 50 kilométerig fellövellt a víz januárban, amikor egy víz alatti vulkán kitört Tongán. Márpedig ha a sztratoszféra lehűl a déli féltekén, az a sokéves statisztika szerint az északi féltekén hidegbetöréseket okozhat. Tehát akár egy télies tél, sőt fehér karácsony is elképzelhető Európában. Más kérdés, hogy szabad-e ennek drukkolni, amikor spórolni kell.

Sajnos nem a háború végéről vagy az infláció felett aratott fényes győzelemről van szó, hanem az esőről. Igaz, ha más nem, az idei nyár megmutatta, hogy ennek hiánya legalább olyan nagy gondot tud okozni, mint az előtte felsoroltak. Már szerda délután elkezdődhet az áztató eső, ami annyira hiányzott.

Most, hogy szombaton sikerült bepótolni az augusztus 20-i tűzijátékot, várhatóan csökken az Országos Meteorológiai Szolgálattal kapcsolatos hírdömping. Ugyanakkor a Technológiai és Ipari Minisztérium célul tűzte ki egyebek közt az időjárás-előrejelzések minőségének javítását, amiből sejthető, hogy a meteorológiát érintő változások a vezetők elbocsátásával még nem értek véget. A még pontosabb előrejelzéseknek persze az olvasón kívül a szakma is örülhet, hiszen ez akár potenciális forrásbevonást is jelenthetne, ugyanakkor az előrejelzések sikere nem csak ezen múlik. 

A napokban kiderült, hogy a kormány hivatalos állásfoglalása szerint az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzései nem kielégítőek, azok pontossága nemzetközi összehasonlításban nem éri el az általuk elvárt szintet. Mivel erre vonatkozóan nem mutattak be tény- és számszerű kimutatást azon túl, hogy Palkovics László miniszter egy interjúban elmondta, a naperőművek számára készülő sugárzás előrejelzésnél 30 százalékos hibát tapasztalnak. Ha ez így van, akkor az amúgy kifejezetten jó értéknek számít. De hogyan mérhetjük egy előrejelzés pontosságát, akár objektíven, akár szubjektíven.

Egészen konkrét valószínűségi számokat fejeznek ki a meteorológusok által használt, jól ismert kifejezések. A „néhol” és a „többfelé” között óriási a különbség, de vajon vigyünk-e esernyőt, ha a csapadék csak „előfordulhat”, és nem „várható”? Avagy még néhány szó arról, hogy mit jelent a valószínűség, és miért nincsenek 100 százalékosan pontos előrejelzések. 

2022. augusztus 20-án jó eséllyel az történt, hogy a hidegörvény, amely végre meghozta az áhított esőt, váratlanul kettészakadt – ám ez a mérésekből még nem tükröződött. Mire lenne szükség ahhoz, hogy az ehhez hasonló, rendkívül bizonytalan helyzetekben jobb számítási eredményeink legyenek?

Augusztus 20-val megérkezett a menetrendszerinti hidegfront, amit sok helyen zivatarok és felhőszakadás kísér. Nem árt, ha van otthon gumicsizma, főleg, ha nyílt terepen ér minket a vihar. Ennél eggyel jobb, ha beülünk a kocsiba, vagy gyorsan haza tudunk menni. De mi történik akkor, ha a mezőn, vagy horgászás közben ér minket a vihar? 

A 16 évvel ezelőtt történt ünnepi katasztrófa a mai napig hatással van a meteorológusok megítélésére és a rendezvények biztosításának rendjére. Most, hogy az idei augusztus 20-án is erősen bizonytalan, hogy milyen idő lesz este, érdemes felidézni, mi történt pontosan 2006-ban, hol rekedt meg az információ a meteorológiai szolgálat és a katasztrófavédelem között, és mennyire kell ma tartanunk egy hasonló tömegszerencsétlenségtől?

Nagyon úgy fest, vagy alábecsülték a klímaváltozás hatását, vagy történt valamilyen ritka éghajlati esemény.

Ez a hétvége kicsit elüt a többitől.

Ez sajnos nem a sport rovat, így nem örülhetünk annak a harmadik helyezésnek, amelyet az idei júliusi globális hőmérséklet ért el. Főleg úgy, hogy ez Európában történelmi aszállyal párosult.

Idén nyáron már annak is örülhetünk, ha legalább néhány település, néhány búzatábla kap egy kis locsolást. A következő 7 nap időjárása ennyit mindenképp tartogat, de nagyon úgy tűnik, hogy többre nem képes.

Mennyire üdülünk fel, ha például az 1014 méter magas Kékestetőt választjuk úti célul? Ezt kiszámolni viszonylag könnyű, ám a jelenség mögött álló légköri folyamatok már jóval bonyolultabbak. 

Napokig tartó kegyetlen hőség, majd hirtelen lehűlés, viharos szél, felhőszakadás. Pár nap múlva pedig mintha mi se történt volna, kezdődik minden elölről. Mi lehet az oka, hogy nagyon gyakran égi háborúval ér véget a hőhullám, és miért jelent ez gondot?

Európa és az észak-atlanti térség időjárási viszonyai alig változnak a nyárihoz képest az óceáni adatok alapján. Továbbra is egy makacs anticiklon állhatja útját a tenger felől érkező frontoknak, ami a kontinens jó részén további elhúzódó szárazságot és főleg a nyugati és déli országokban az átlagosnál melegebb időt von maga után. 

Ha délelőtt némi ártatlan gomolyfelhőt lát, érdemes átgondolnia a délutáni programot. Főleg, ha ezek gyorsan nőnek, és karfiolszerű alakot öltenek, ekkor ugyanis jó eséllyel egy kiadós zivatar várható. De miről ismerhető még fel a közelgő veszély, és mi köze az egészhez Roland Emmerich klasszikus filmremekének, A függetlenség napjának? 

Már összeesküvés-elméletek is terjednek arról, hogy miért nem esik az eső az Alföldön. A valós okokat a vérszegény frontokban kell keresni, a főbűnös valószínűleg az azori anticiklon. Bár a következő hétvégén jelentősebb csapadékra lehet számítani, az idei aszály kemény vízgazdálkodási tanulsággal is szolgál az országnak.

Több tényező hozta össze az elmúlt napok hőhullámát, de hozzá kell szoknunk, hogy a korábbi extrém lesz az átlagos.

Ha időnként 5-10 fok különbség is van az előre jelzett és az „érzett” hőmérséklet között, miért nem utóbbival számolnak a meteorológusok?

Rossz hír, hogy túl azon, hogy meleg lesz, esőre csak elvétve lehet számítani. Emiatt az is kétséges, hogy ahol amúgy van rá lehetőség, ott az alacsony folyó- és talajvízszint miatt tudnak-e majd locsolni.

A 40 fokos hőség minket is megviselne, hát még az angolokat. Az Egyesült Királyságban először rendeltek el piros fokozatú figyelmeztetést a várható rendkívül szokatlan, de szerencsére csak rövid ideig tartó hőség miatt.

A kutatók szuperszámítógépekkel modellezik, milyen lenne az éghajlat az emberi tevékenység nélkül. Bebizonyosodott, amit eddig is sejtettek: sok mindenért az ember felelős.

A veszélyekre akarják felhívni a figyelmet.

Az elmúlt két hét erős hőhulláma során talán a szokásosnál többen érezték úgy, hogy mindent meg kellene tennünk a klímaváltozás megállítása érdekében. Vannak, akik nem bíznak a nagy gazdasági átalakulásban és az egyéni cselekvés erejében, helyette inkább a modern technika vívmányait hívnák segítségül.

Éppen tetőzik az év első komoly hőhulláma, de vajon meddig tart még ez a nehezen elviselhető időszak? Íme a legfrissebb és legfontosabb tudnivalók a hőség végnapjairól. 

A hegyi túrázás egyáltalán nem veszélytelen tevékenység, az átlagosnál sokkal nagyobb felkészültség szükséges, ami az időjárást illeti – különösen alpesi körülmények között. Mit tegyünk, ha villámlik, vagy ha ömleni kezd az eső? Mennyire higgyünk az időjárási appoknak? Életmentő jó tanácsok a meteorológustól.

A hőségben megfőtt tehenek, tomboló erdőtüzek, brutális meleg és kiszáradt folyók. Nem csak Magyarországon van extrém meleg, a világnak alig akad olyan része, ahol ne tombolna a kánikula. A rossz hír az, hogy ez csak egyre rosszabb lesz. 

Nagy teljesítményű számítógépek, irdatlan méretű programok és a már hatalmas mennyiségben hozzáférhető mérési adatok, különösen az óceáni megfigyelések teszik lehetővé a viszonylag pontos hosszú távú időjárás-előrejelzéseket. Így alakulhat az időjárás az elkövetkező fél évben a Földön.

Itt a nyár, most már nem lepődünk meg, ha harmincvalahány fokot látunk az előrejelzésben, ráadásul a klímaváltozással erre egyre többször lehet példa. Közismert, hogy kánikulának hívjuk ezeket a tartós meleg időszakokat, de az már kevésbé köztudott, honnan is ered ez a szó. Járjunk utána!

Nyugat-Európában több helyen volt extrém meleg az elmúlt napokban, és a rossz hír, hogy a forró levegő már Magyarország felé tart. Bár durva hőhullám nem várható, nem árt felkészülni a kánikulára. Víz és naptej például mindig legyen nálunk.