Sevillában nevet adnak a hőhullámoknak is

Ahhoz már a magyar fül is hozzászokhatott, hogy telente Zsófiák, Kirillek, Eunice-ek rontanak ránk, értve ez alatt a nevezetes, különösen erős viharciklonokat. Az is közismert, hogy a trópusi területeken nevet adnak a ciklonoknak, hurrikánoknak, sőt, időnként ki is fogynak az ötletekből, annyi légörvény születik. Arra azonban eddig nem volt példa, hogy hőhullámokat is becézzenek, de ez változóban van: Sevillában már Zoét emlegetik.

Jó okuk van rá

A viharciklonokat, hurrikánokat többnyire országok, azon belül is a nemzeti meteorológiai szolgálatok nevezik el. Az új gyakorlat ettől eltér, hiszen a világon elsőként egy város, a spanyolországi Sevilla döntött úgy, hogy névvel illeti a különösen erős vagy elhúzódó hőségperiódusokat – számol be az Euronews. Természetesen nem jó dolgukban teszik ezt, a projekt célja ugyanis, hogy időben felhívja a lakosság figyelmét a várható veszélyekre. A névadásnál fontosabb, hogy ezentúl 3 kategóriába sorolják a hőhullámokat, és 5 napos időelőnnyel próbálják felhívni a figyelmet a potenciális veszélyekre. Újdonság az is, hogy visszafelé haladnak majd az ábécében, így lett Zoé az első hivatalos név.

Egy kis pszichológia

A névvel illetés hatására az emberek tudatosabbak lesznek, jobban figyelnek az előrejelzésekre és a veszélyekre - legalábbis a spanyolok ezt várják a rendszertől. Az amerikai Nemzeti Meteorológiai Szolgálat azonban - amely hosszú ideje ad nevet a hurrikánoknak - nem tud olyan kutatásról vagy felmérésről, amely igazolná ezt. Igaz, nem is cáfolja semmi. Az viszont tény, hogy amikor egyszerre két vihar is ostromolja az USA partvidékét, akkor nagy előnyt jelent, ha a nevek segítségével elkülöníthetők a légörvények. Ez az előny azonban a hőhullámok esetén nem sokat ér, mert azok szerencsére nem szoktak csoportosan lesújtani. Minden esetre a sevillai kezdeményezés fontos, mert a korai figyelmeztető rendszerekre a társadalom egyre nagyobb kitettsége és az egyre hevesebb időjárási események miatt nagy szükség van, a lakosság és a hatóságok felkészítését egy-egy veszélyes helyzet előtt pedig nem lehet elég korán kezdeni.

Mi jöhet még?

A hőhullámok a kis zivatarokkal ellentétben jól előrejelezhető légköri képződmények, általában legalább egy héttel előreláthatók, de sok esetben ennél is jobb a helyzet. Ebből következik, hogy a felkészülés sikere csak rajtunk áll. Fontos azt is megjegyezni, hogy ha a jelenlegi, a légkört szennyező és természetet kizsákmányoló úton haladunk tovább, akkor az éghajlati előrejelzések szerint a jelenleginél akár tízszer több hőhullámos nap várhat ránk a jövőben, márpedig sokaknak már most is nehezen elviselhető a nyár. A hosszabb hőhullámok exponenciálisan növelik a halálozások számát, a növekvő hűtési igény miatt pedig az energiafelhasználást is. Ez egy ördögi kör, amely ellen mindenképp tennünk kell valamit. A legjobb módja, ha megfékezzük a klímaváltozást, illetve felkészülünk azokra a válságtünetekre, amelyek már elkerülhetetlenek. Sajnos szinte biztos, hogy hamarosan újabb hőhullám éri el Magyarországot is, itt írtunk róla, hogyan érdemes védekezni ellene.

Nyitókép: a forróságban szinte elnéptelenedett tér Sevillában 2022. június 15-én. Fotó: Marcelo del Pozo/Bloomberg via Getty Images