A „néhol” a legkevésbé sem „szórványosan” – mit jelentenek az időjárás-jelentők nem is annyira titkos kódjai?

Előbb a kormánypárti „sajtó”, majd a kormány is a meteorológusokat tette felelőssé azért, hogy szombat este nem volt vihar, és az operatív törzs fölöslegesen fújta le a tűzijátékot. Az Országos Meteorológiai Szolgálat arról írt, a nemzeti ünnep napján, és azt megelőzően is példátlan politikai nyomásgyakorlás alatt dolgoztak, és azt követelik, vegyék vissza a mensztett vezetőiket. 

Arról már írtunk korábban, hogy mire lenne szükség ahhoz, hogy az augusztus 20-hoz hasonló bizonytalan helyzetekben jobb számítási eredmények legyenek. Spoiler: pénz kell hozzá. De 100 százalékos előrejelzés akkor sem lesz. 

Bár a cím alapján ez a cikk akár arról is szólhatna, milyen számítások kellenek ahhoz, hogy egy időjárás-előrejelzés elkészüljön, most egy kevésbé ismert, de szintén fontos háttérinformációt mutatunk be. Lássuk, miről van szó!

Megtestesülnek a számok

Időnként azt mondja a meteorológus, hogy „időnként”. Elvétve elhangzik, hogy „elvétve”. Azon túl, hogy a magyar nyelv számos szinonimáját kihasználva változatosabbá tehető a prognózis szövege, a szavak mögött valójában számok, százalékok, mennyiségek állnak. Az előrejelzések szövegezésével a szakemberek legalább annyi időt töltenek, mint az adatok elemzésével, ami nem véletlen: 

összetett, sokdimenziós eseményeket kell nagyon tömören, mégis korrekten leírni úgy, hogy abban minden lényegi információ szerepeljen.

Az ötlet

Az időjárás-előrejelzés mindig hibával terhelt, és sajnos sosem lesz tökéletes. Vannak jelenségek, amelyek pontos bekövetkezését nem, csak annak valószínűségét tudjuk megbecsülni. 

Százalékokat írni egy prognózisba azonban nem szerencsés, a magyar azonban gyönyörű leíró nyelv, így adja magát az ötlet: próbáljuk meg a záporok vagy a hajnali fagy szeszélyes térbeli eloszlását, a felhőzet lyukacsosságát a fentiekhez hasonló, egyébként gyakran használt szavainkkal szemléltetni.

Mi mennyi?

Az Országos Meteorológiai Szolgálat külön oldalt szentel ezeknek a szavaknak és a nekik megfelelő számoknak. Aki mindent tudni szeretne, javasoljuk, kattintson, de mi most az olvasó érdeklődésének fenntartása érdekében csak néhány fontosabb kifejezést villantunk fel:

• Néhol: az adott terület 5–10 százalékán előforduló jelenség.
• Szórványosan: az adott terület 30–40 százalékán előforduló jelenség.
• Többfelé: az adott terület 50–70 százalékán előforduló jelenség.
• Várható: 70–95 százalék az esély.
• Előfordulhat, kialakulhat: 20–30 százalék az esély.
• Nem valószínű: 0–10 százalék az esély.

Lesz vagy lehet?

A szakmát gyakran éri az a kritika, hogy mindent feltételes módban fogalmaz meg, ezzel „elhárítva minden felelősséget”. Nos, mi, meteorológusok lennénk a legboldogabbak, ha mindent 100 százalék biztonsággal jelenthetnénk ki, de sajnos a technika ezt egyelőre nem teszi lehetővé. Ez azt is jelenti, hogy amikor a néző azt hallja, 

nem lesz csapadék, 

annak bizony üzenete van, és nagyfokú megbízhatóságot sugall, hiszen az időjárás-jelentő tudja, ilyenkor hitelességét kockáztatja. Célunk ugyanakkor az is, hogy a közönségnek egyfajta valószínűségi szemléletet közvetítsünk, megmutassuk, az előrejelzés mely részleteiben bízhat, melyekben kevésbé, és hogyan tudja ezeket az információkat a lehető legjobban alkalmazni a mindennapok során.

Betéve kéne tudnunk?

Adja magát a kérdés, hogy ezek szerint az esti időjárás-jelentés előtt a nézőnek ki kellene keresnie a fenti táblazatot, neadjisten betéve kellene tudnia a számokat? A válasz természetesen nem, hiszen épp ennek elkerülése a cél. A meteorológus feladata, hogy az adott helyzetben az adott jelenséghez, eloszláshoz, valószínűségekhez megtalálja a legjobban illő kifejezéseket, a nézőnek pedig elég, ha csak a szövegre, a hőmérsékletre és a kis piktogramra figyel.

Nem mindig elég

Ám hiába jelöl az „elszórt” és a „szórványos” eltérő térbeli gyakoriságot, be kell látnunk, hogy a valóságban ezek között jó esetben is csak árnyalatnyi különbséget érzünk, de sokkal valószínűbb, hogy egyszerűen szinonimaként kezeljük. Összetett időjárási helyzet esetén ráadásul ilyen kifejezések garmadája sem lenne elég ahhoz, hogy kellően részletes képet lehessen festeni a várható eseményekről. 

Ezért bár az időjárás-jelentők továbbra is használják ezeket a szavakat (méghozzá tudatosan), ez néha nem elég, így igyekszünk újszerű, életszerű képekkel gazdagítani az előrejelzést, ami remélhetőleg emészthetőbbé és használhatóbbá is teszi azt. Reméljük, a fentiek ismeretében ön, kedves olvasó és néző is több információhoz jut ezentúl az időjárás-jelentésekből!

Nyitókép: H. Armstrong Roberts/ClassicStock/Getty Images