Nem egyszerűen beindult, felrobbant az idei hurrikánszezon

Sokáig váratott magára idén az atlanti hurrikánszezon, de a többi óceánon sem volt kiemelkedő a trópusiciklon-aktivitás. Azonban ami késik, nem múlik, a napokban sorra érkeztek a meglepőbbnél meglepőbb hírek, amelyek rekord alacsony légnyomásról, szupertájfunról, vihardagályról, pusztító szélviharról szóltak. Ha érdeklik a nagy viharok, ezt a cikket önnek írtuk.

Hurrikán vagy tájfun?

Trópusi ciklon, hurrikán, tájfun – sokszor halljuk a hírekben ezeket a fogalmakat, de mivel olyan légörvényekről van szó, amelyek Magyarországon sosem jelennek meg, természetes, hogy nem feltétlenül tudjuk pontosan, melyik mit takar. Korábban már írtunk a forgószelekről, és tisztáztuk, miért nem jó összekeverni a tornádót a hurrikánnal. Míg a tornádó egy picike, de időnként pusztító felhőtölcsér, addig 

a hurrikán egy több száz kilométer átmérőjű monstrum, amely ráadásul csak a meleg óceánok felett, a trópusi régióban jön létre. 

A hurrikán lényegében a trópusi ciklon eldurvult változata, amelyben a szélerősség elér egy bizonyos küszöböt, mégpedig a 120 km/órát. És mi a különbség hurrikán és tájfun között? Valójában semmi. Az előbbi elnevezés angolszász eredetű, utóbbit pedig Ázsiában és Óceániában használják. Ennyi talán most elég is a fogalommagyarázatból, nézzünk körül a világban.

Fiona egészen Kanadáig jutott

Az egyik legaktuálisabb hír hurrikánfronton Fionához köthető. Ez alapvetően egy ártalmatlan ciklon lett volna, amely békésen elvonul az USA keleti partvidéke mellett. Igen ám, de az utolsó pillanatban 

összefutott egy, a mérsékelt övben futó úgynevezett Rossby-hullámmal, és ezzel egybeolvadva erős vihar alakult ki, amely szokatlanul északon, Kanadában ért partot. 

Ez aztán rögtön egy légnyomás-rekorddöntéssel járt, mert ott ezelőtt még sosem mértek 932 hPa-os értéket (összehasonlításképp, idehaza a legtöbben már 1000 hPa alatti nyomás esetén fejfájásra panaszkodnak). Sokfelé 150 km/órával tombolt a szél, de mértek 180-as lökést is.

A vihar másik érdekes velejárója, hogy a keleti oldalán kialakult határozott délies áramlás miatt Izlandon 23,4, Grönlandon 17 fokot is mértek. A hurrikán természetesen ennyire északon már nem érzi jól magát, a hideg tengerek felett nem jut üzemanyaghoz, roncsai lassan beleolvadnak a nyugati szelek övébe, és mostanság Skandinávia partjainál lelhetők fel.

A vihar hosszú útja: 

Szupertájfun

A meteorológusok figyelme most egész biztosan Óceániára és Délkelet-Ázsiára irányul, ahol a Noru névre keresztelt tájfun kezdte meg pusztító útját. Kérdés, hogy a Fülöp-szigeteken mekkora károkat képes még okozni, hiszen 

ott egy hónapon belül ez a harmadik olyan vihar, amelyben a szélsebesség meghaladja a 190 km/órát, emellett pedig monszunszerű esőzéseket is okoz. 

Amit eddig nem fújt el a szél, és nem vitt el az ár, azt már talán nem is fogja. Azon túl, hogy 30 napon belül ez a harmadik, Noru különlegessége, hogy sosem látott gyorsasággal kapott erőre, 24 óra alatt érte el a legmagasabb, 5-ös kategóriát. A számok kedvelőinek: a legalacsonyabb légnyomás 919 hPa, míg a legerősebb széllökés 315 km/óra volt. A következő napokban még egész biztosan hallunk róla, mert ma és holnap a Dél-Kínai-tengeren kel át, szerdán pedig eléri Vietnámot, Laoszt és Thaiföldet is.

Ilyen, amikor megérkezik a szörny:

És a többiek

A nagyágyúk mellett vannak még viharok a világban, kis késlekedés után igencsak kezd magára találni a szezon. A nyugat most az Ian nevű trópusi viharra figyel, amely a Karib-tengeren született, a hét közepén pedig áradásokat, vihardagályokat, földcsuszamlásokat és viharos szelet okozhat Kubában, Jamaicában és Floridában is.

Az Atlanti-óceánon a következő két napban még egy ciklonnak van esélye, hogy érdemben megerősödjön, és később esetleg veszélyt jelentsen a sűrűn lakott amerikai partvidékre, de ez nem jelenti azt, hogy néhány hetes időtávon is nyugodtan hátradőlhetnének az ott lakók. 

A Csendes-óceánon a már említett Noru mellett a Kulap nevű trópusi vihar tevékenykedik, de ő szerencsére még időben irányt váltott, és úgy döntött, megkíméli Japánt a károkozástól. Ázsiát egyébként a szezonban már 25 ciklon tépázta, az összesített kár 1,3 milliárd amerikai dollár, és mindeddig 263 halálesetről tudnak.

Jók voltak az előrejelzések

Még júniusban írtunk arról, hogy a hosszú távú előrejelzések szerint milyen viszontagságok várnak idén a világra. Ezek között említettük 

• az ausztráliai áradásokat (bekövetkeztek), 
• az USA délnyugati részeit érintő aszályt, forróságot és bozóttüzeket (bekövetkeztek), 
• valamint az aktívabb hurrikánszezont. 

Ez utóbbiról még nem jelenthetünk ki semmit, de látva az adatokat, jó esély van rá, hogy utólag e téren is helyesnek bizonyulnak majd a prognózisok. Bár szomorú eseményekről van szó, annak örülhetünk, hogy az úgynevezett globális távkapcsolatokra alapuló több hónapos előrejelzések használhatónak tűnnek, ezért a jövőben is támaszkodhatunk rájuk. 

Ilyen hosszú távú előrejelzéseket és ezek tudományos hátterét rendszeresen bemutatunk itt, az rtl.hu-n, legyen szó a várható átlagos téli időjárásról vagy éppen a hurrikánszezonról.

A szökőár nem cunami!

Végül egy apró kiegészítés. Számtalanszor hallhatjuk a médiában, hogy földrengés vagy trópusi ciklon miatt szökőár alakult ki és pusztított egyes országokban. Bár az emberek zöme ugyanazt érti a „szökőár” fogalma alatt, a szakmai korrektség jegyében érdemes tisztáznunk egy félreértést. Amire a legtöbben gondolnak, az valójában a cunami, tehát egy hatalmas hullám a tengeren, amelyet vagy a viharok erős szele okoz, vagy a földmozgások miatt elmozduló óceánaljzat. 

Ezzel szemben a szökőár nem más, mint 

az a helyzet, amikor a Nap és Hold árapályhatása összeadódik, tehát a dagály ilyenkor nagyobb, mint átlagos esetben – ennek ellentéte a vakár, amikor inkább gyengítik egymást. Ha tehát valaki szökőárriadót emleget, nyugodtan javítsuk ki, hiszen ilyen fogalom nem is létezik, még akkor sem, ha a katasztrófavédelem hivatalos oldala is említést tesz róla.

Nyitókép: A Fiona elvonulása után Kanadában – Drew Angerer/Getty Images