Eljutott oda az emberiség, hogy megvalósulhat a Holnapután című film alapproblémája, a Golf-áramlat leállása. Ha nem is következnének be olyan katasztrófák, mint a filmben, egy új kutatás szerint súlyos globális következményekkel kellene számolni.

A hosszú nyári esték igazi ékességei az éjszakai világító felhők. Gyönyörű, látványos és misztikus hatású légköri képződményekről van szó, amelyet angolul NLC-nek (Noctilucent Clouds) rövidítenek. Bemutatjuk, miért különlegesek, és mikor lehet őket elcsípni.

Dörgés, villámlás idején kerüljük a lehetőséget, hogy mi legyünk a környezetünk legmagasabb pontja, és kimagasló tárgyak közelébe sem érdemes állni. De van-e okunk félni, ha bent vagyunk az erdő sűrűjében? És mi a legideálisabb menedékhely zivatar esetén?

 A több hónapos hátrányt nem könnyű leküzdeni, a Tisztántúlon ráadásul alig esett valami.

Friss tanulmány erősítette meg, amit eddig is sejtettünk: a mediterrán országok kiszáradhatnak, Európa többi részét pedig időről időre özönvízszerű esőzések sújthatják, és minderről az ember okozta klímaváltozás tehet.

Érkezik az első tartósabb kánikula, de már 20-25 fok feletti léghőmérséklet esetén is fokozott izzadással kell számolnunk. Nem mindegy azonban, hogy miért és hogyan izzadunk.

Az Egyesült Államokban működő Nemzeti Meteorológiai Szolgálat és Nemzeti Hurrikán Központ szakembereinek kutatása alapján bemutatjuk, mit mond ma a tudomány az ember okozta klímaváltozás és az óriási légörvények kapcsolatáról. 

Németországban a múlt héten pusztított szokatlan erejű tornádó, de vajon hurrikán is végigsöpörhet Európán? És hogyan jön létre a porördög? Kis légörvény-határozónkból kiderül, melyiktől és mikor kell félnünk – ha kell egyáltalán. 

Nagy vonalakban hőség és aszály, azaz az átlagosnál melegebb és szárazabb idő várható, időnként pedig heves zivatarrendszerek rontják el a nyaralók örömét és okoznak károkat.

A hőmérséklet és az UV-sugárzás két külön dolog, sőt a nagy meleg sokszor meg is véd a leégés ellen. De akkor miért mégis nyáron égünk le a legtöbbször? És vajon mivel kockáztatunk inkább bőrbetegséget: ha egyhuzamban töltünk sok időt a napon, vagy összeadódnak azok az alkalmak, amikor sugárzásnak vagyunk kitéve?

A meteorológus szinte nap mint nap találkozik olyan kritikával, amely szerint a prognózisok minősége nemhogy javult, de még romlott is az elmúlt évtizedekben. Tudományos adatok bizonyítják, hogy ez a legkevésbé sem így van, sőt! Az információs káosz és az előrejelzés iránti igények azonban jelentősen nőttek.

Valóban van egyfajta ritmikusság a légkörben, az időjárási frontok vonulásában, ami időnként bizony tényleg 5-7 napos periódusokat jelent. De hogy mindig éppen hétvégére romolna el az idő? Ez az emberi elme szüleménye.

Lóg az eső lába. Vörös az ég alja, holnap szél lesz! Nem fog esni, lehúzza a Duna. Ismerősek ezek a mondatok? A meteorológusok is sokszor találkoznak ehhez hasonló bölcsességekkel, megfigyelésekkel, és míg soknak van alapja, van, amelyik inkább a mítoszok kategóriájába sorolható. Új cikksorozatunkban a leggyakoribb időjárással kapcsolatos tévhiteket vesszük sorra.

Az idei tavasz nem kimondottan a nagy melegről, sokkal inkább a szárazságról lesz emlékezetes. Most azonban – közeledve az évszak végéhez – először kóstolhatunk bele az igazi, 30 fokos, napos nyári időjárásba.

Új cikksorozatunkban a leggyakoribb időjárással kapcsolatos tévhiteket vesszük sorra.

Röviden azért, amiért nem lehet összehasonlítani az almát a körtével. Két teljesen eltérő előrejelzésről van szó, és bármilyen hihetetlen, de hosszabb távra nagyobb bizonyossággal lehet megmondani, mi fog történni. Hosszabb válasz is van.

Aki azt hiszi, hogy az eső, a zápor és a zivatar rokonértelmű fogalmak, jó nagyot téved. Bár az időjárás-előrejelzésekben sokszor együtt szerepelnek ezek a jelenségek, mégis fontos különbséget tenni köztük. 

Ismét szaharai por érkezik Magyarország fölé, a péntek esti-éjszakai csapadék pedig újra összekoszolja az autókat, a kiteregetett ruhákat. Meteorológus szerzőnktől most megtudhatják, mi okozza az elmúlt hetekben különösen gyakran tapasztalt jelenséget.

Ezt mondják a hosszú távú előrejelzések.

A nemzetközi klímaszolgálatok jelentése alapján a február globálisan a mérések kezdete óta a hetedik legmelegebb volt, de ennek most Európa jó részén meg is van a böjtje. Március első két hete szinte téli időt hozott, ami pedig ennél is nagyobb probléma, hogy Magyarországon mindez egyre fokozódó aszállyal jár. A hideg és a szárazság egybeesése azonban semmiképpen sem a véletlen műve.

Talán semmi sem adott nagyobb lökést a meteorológiának, mint a második világháború, mára mégis odáig jutott a világ, hogy a pontos előrejelzések érdekében a korábban ellenérdekelt felek is megosztják egymással adataikat.

Reggel bunda, délután pulóver – kezdődik a réteges öltözködés időszaka.

A héten sokat hallunk majd a frontokról, így érdemes jobban megismerkedni velük.

Unalmas már a hóemberkészítés, és amúgy sincs elég hó, csak betyáros hideg? Van néhány tippünk a legfagyosabb napokra: nemcsak az önfeledt időtöltés, de a lájkhóvihar is garantált!

Bár szombaton havas reggelre ébredt a fél ország, a néhány centiméteres fehér lepel messze elmarad a sokunk emlékeiben élő térdig érő hótakarótól. Az RTL meteorológusainak segítségével felidézünk néhány emlékezetes havazást.

Januárban országos hóakadályokra már nem számíthatunk. Februárban előfordulhat, hogy legalább pár napra az ország nagy részét belepi a hó, de erre megbízható előrejelzés nincs, és az elmúlt évek tapasztalatai sem ezt a lehetőséget erősítik.

Rosszmájúan persze néhányan biztosan rávágnák erre a kérdésre, hogy semeddig, de a valóságban szerencsére ennél sokkal jobb a helyzet. 

2021 is felkerült a valaha mért hét legmelegebb év listájára. Akár örülhetnénk is, hiszen a múlt év végre nem került a hőmérsékleti toplista élére. Optimizmusunk azonban gyorsan elszáll, ha alaposabban megnézzük az adatokat.

Éjjel minden fordítva történik, mint nappal. 

Vagy esni fog, vagy nem, vágják rá sokan, ha ezt látják egy időjárás-előrejelzésben, hiszen első ránézésre az 50 százalék valóban ezt jelenti. Valójában azonban sokkal több információról van szó, ezek mögött mögött pedig bonyolult számítások állnak.

Akár 10 Celsius-fok fölé is emelkedhet a hőmérséklet az év utolsó napján.

Egyes tájakon talán fehér, máshol inkább lucskos lesz a karácsony. 

Kisebbfajta csoda kellene a havazáshoz.

Mit mutatnak az adatok, és mikortól lehet hitelesen előrejelezni, hogy lesz-e hó az ünnepek alatt?