Nem sok jóval kecsegtetnek a tavalyi hőmérsékleti adatok

2021 is felkerült a valaha mért hét legmelegebb év listájára. Akár örülhetnénk is, hiszen a múlt év végre nem került a hőmérsékleti toplista élére. Optimizmusunk azonban gyorsan elszáll, ha alaposabban megnézzük az adatokat.

Az Európai Unió Copernicus Föld-megfigyelési programjának éghajlatváltozási szolgálata közzétette friss elemzését, amely szerint 2021 globálisan a valaha mért 5. legmelegebb év volt, az iparosodás előtti viszonyítási szintet pedig 1,1 - 1,2 °C-kal haladta meg.

Az évet egyértelműen a hőmérsékleti rekordok és extrém időjárási események jellemezték. Több mint 400 mérőállomáson dőlt meg az addigi melegrekord, amelyek közül kiemelkedik az európai (48,8 °C, Szirakúza) és a döbbenetes kanadai csúcs (49,6 °C, Lytton).

Európát nem csak az egymást érő nyári hőhullámok viselték meg. Tavasszal nagy területen okozott károkat a késői fagy, később tartós és heves esőzések által megáradt folyók öntötték el Németország és Belgium egyes tartományait. A Földközi-tenger partvidékén a szárazság, forróság és emberi hanyagság miatt kipattant bozóttüzek fullasztó füsttel borítottak be városokat és üdülőket egyaránt.

Műholdas mérések azt is megerősíteni látszanak, hogy tovább emelkedett a légköri szén-dioxid és metán szintje – mitől is csökkent volna –, ami egyenes út a fokozódó éghajlatváltozáshoz. Mindezek tükrében szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy legalább ezekben a napokban télre emlékeztető időt tapasztalhatunk.

A szerző az RTL meteorológusa

Nyitókép: MTI /EPA / Sebastien Nogier