Akár a duplájára is drágulhatnak a hatósági áras termékek az árstop eltörlése után, amire a tavasz utolsó heteiben, nyár elején kerülhet sor – így számol az rtl.hu-nak nyilatkozó szakértő. A csirkemell, a liszt, a kristálycukor és a többi érintett termék ára több mint egyéves lemaradásban van a jócskán megdrágult élelmiszerekhez képest, de ha a kormány eltörli az intézkedést, visszaállnak a piaci árak.

A nemzetközi és uniós egyezmények sora mellett a Fidesz-KDNP által elfogadott Alaptörvényt is súlyosan sértené, ha az azonos neműek közötti szexuális kapcsolatokat a heteroszexuálisoktól eltérően, szigorúbban szabályoznák Magyarországon – ahogy Gulyás Gergely utalt rá. A magyarországi beleegyezési korhatár a legalacsonyabbak között van Európai Unióban: a 14 év feletti fiataloknak bárkivel lehet szexuális kapcsolatuk, ha azt kölcsönösen akarják. A kormány a korhatár emelését fontolgatja.

A kannabisznak köszönhetően tud újra enni és tisztán beszélni, a beszerzése azonban nagyon stresszes – erről mesélt az rtl.hu-nak egy szklerózis multiplexben szenvedő fiatal anya. Az orvosi kannabisz páciensek tízezrein segítene, a magyar szabályozás azonban ugyanúgy bünteti a betegeket, mint akik élvezeti célból használják. A magyar kormány ellen nemrég indított pert az Európai Bizottság, amiért – egyedüliként az unióban – megvétózták a kannabisz törlését a legveszélyesebb kábítószerek listájáról. 

Százmilliárdokba kerülhet az újabb gigantikus kínai beruházások Magyarországra csábítása. Szijjártó Péter külügyminiszter szerint a kormány négy kínai céggel is tárgyal, a beruházások értéke pedig a 4000 milliárd forintot is megközelíthetné. Győrffy Dóra közgazdász szerint az itt letelepedő ázsiai vállalatok a beruházás összeértékének 10-15 százalékát is megkaphatják közpénzből, állami támogatásként. Bár a tárcavezető a részletekkel adós maradt, több jel arra utal, hogy újabb kínai akkumulátorgyárakról egyeztetnek. 

Növelhetik az orosz függőséget, ugyanakkor a zöld átállást is segíthetik a kormány által tervezett gigantikus gázerőművek. Az energetikai miniszter bejelentése alapján a kormány három nagy teljesítményű gázerőművet akar felépíteni 2028-ig: kettőt Tiszaújvárosban, egyet pedig a Mészáros Lőrinc érdekeltségeinek eladott, majd jókora felárral visszavásárolt Mátrai Erőműben. De miért épít gázerőműveket a kormány az európai energiaválság közepén? 

Az infláció, a rezsiárak elszabadulása és az uniós pénzek befagyasztása is benne van abban, hogy zuhan a magyar gazdaság teljesítménye – ezt mondta az rtl.hu-nak nyilatkozó elemző. A KSH újabb negyedévben mért gazdasági visszaesést, vagyis a magyar gazdaság technikai recesszióba fordult. Ha viszont az egész tavalyi évet nézzük, már jobb a helyzet: 2022-ben összességében 4,6 százalékkal nőtt a GDP, ami jócskán lekörözi a németeket, és az eurózóna átlagát is meghaladja. De hogy állunk a környező országokhoz képest? És mire számíthatunk idén?

Se munkaerőből, se vízből, se áramból nincs túlkínálat, a kormány mégis elkötelezte magát, hogy egy erősen szennyező iparág összeszerelő országává teszi Magyarországot. Egy Debrecen melletti településen a gödi példa alapján is félnek, hogy mi lesz a kutak vizével a kínai akkumulátorgyár beindulása után. Az üzem közműveire a kormány 111 milliárd forint közpénzt költ, miközben a környékbeli családok évtizedek óta várnak a vezetékes víz bekötésére. A Házon kívül riportja. 

Az alacsonyabb jövedelműeknek beköszöntött a megélhetési válság Magyarországon – így kommentálta a friss inflációs adatot az rtl.hu-nak nyilatkozó elemző. A KSH adatai alapján a drágulás 27 éves rekordot döntött januárban. Az élelmiszerek ára 44 százalékot, a rezsi pedig még ennél is többet: 52,4 százalékot emelkedett egy év alatt. Mivel az infláció az átlagkeresetek növekedését is lekörözi, a legtöbbünk fizetése kevesebbet ér a boltokban. De meddig tart még a drágulás? Mit tehetne a kormány az árak visszaszorításáért?

Újabb kifizetést hagytak jóvá Szlovákiának az uniós helyreállítási alapból – jelentette be Eduard Heger miniszterelnök. Miközben a környező országoknak forintra átszámítva már ezermilliárdokat folyósítottak vissza nem térítendő támogatásként és kedvezményes kölcsönként, addig az Orbán-kormány még a feltételek teljesítésével bajlódik. Csütörtökön bejelentették, hogy a modellt váltó egyetemek kuratóriumából kikerülnek a politikusok – az uniós pénzek folyósításáig azonban hosszú lehet az út. 

Üzemanyaghiányt várhatóan nem, drágulást azonban okozhat a hétvégén életbe lépett újabb uniós szankció. Vasárnaptól tilos orosz eredetű olajtermékeket behozni az Európai Unióba – így dízelt is, amiből a kontinensen tíz százalékkal több fogy, mint amennyit az itteni finomítók elő tudnak állítani. A kétlépcsős olajembargó, amiről Orbán Viktor szavazatával még tavaly nyáron döntöttek az uniós országok vezetői, a legfontosabb bevételétől fosztja meg a putyini Oroszországot. Az rtl.hu a Mol-t és egy szakértőt kérdezett az újabb szigorítás hatásairól. 

Még ebben az évtizedben össze fog omlani Európa mostani politikai rendszere, és az európai konzervatívoknak akkor egy vezetőre lesz szükségük – ezt fejtegette Orbán Viktor azon a zárkörű beszélgetésen, amire a kormány politikájával szimpatizáló külföldi újságírókat hívták meg. A kormányfő korábban többször utalt arra, hogy 2030-ig tervez miniszterelnökként. A kormány és a Fidesz gazdasági háttérországa pedig rengeteg időt és pénzt fektetett abba, hogy nagyobb befolyásra tegyenek szert az európai politikában. De sikerült? És vajon Orbán Viktor magára gondolt, mint az európai konzervatívok új vezetője? 

Aki uralja egy ország médiáját, az uralja a gondolkodását is – erről beszélt egy rendezvényen a miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs. A Fideszben régóta dolgoznak azon, hogy a médiában erősítsék a magyar tulajdont, de eddig egyetlen kormánypárti politikus sem beszélt ilyen nyíltan arról, hogy a médiára az ország „uralása” miatt van szükség. Az rtl.hu-nak nyilatkozó médiakutató szerint amikor a kormányban „nemzeti” tulajdonban lévő médiáról beszélnek, valójában a kormánypártok üzeneteit közvetítő sajtóról van szó. 

Közpénzből rendezik – mégsem mondják meg, mennyibe fog kerülni az augusztusi atlétikai világbajnokság. A világversenyt szervező cég vezetője csak annyit árult el, hogy vannak becsléseik, de a költségekkel utólag fognak elszámolni. A kilencnapos eseményhez az ország legdrágább stadionját húzzák fel, az építkezés költsége lassan 250 milliárd forintnál jár. Vizes világbajnokság, Puskás Aréna, költözés a Budai Várba: a titkolózást az magyarázhatja, hogy a kormány presztízsberuházásai rendre sokkal többe kerülnek, mint eredetileg tervezték. 

A reklámozók eddig is betartották, ezután is be fogják tartani a magyar nyelv védelmére vonatkozó szabályokat – ezt mondta az rtl.hu-nak a Magyar Reklámszövetség főtitkára. A kérdést amúgy egy 21 éve létező törvény már szabályozza. Varga Judit igazságügyi miniszter a magyar kultúra napján jelentette be, hogy a fogyasztóvédelem lecsap az idegen nyelvű hirdetésekre. A szervezet mindezt a gyermekek erkölcsi, szellemi védelmével magyarázta. Az angol nyelvű óvodáknak korábban már meggyűlt a bajuk a hatóságokkal. De mi lesz az olyan szlogenekkel, mint a „Just do it”, az „I’m lovin’ it” vagy a „Together we can”?

Hónapokon át Magyarország érintésével szállítottak fegyvert Ukrajnának Bulgáriából – erről beszélt egy interjúban a volt bolgár miniszterelnök. Kiril Petkov szerint az ukrán hadsereget tavaly tavasszal, az orosz támadás utáni legkritikusabb időszakban hónapokon át így látták el lőszerrel. Bár a kormánypárti politikusok kijelentései miatt sokan azt hiszik, hogy az ukránoknak szánt fegyverek nem haladhatnak át az országon, az erről szóló kormányrendelet csak azt tiltja meg, hogy Magyarországról közvetlenül Ukrajnába szállítsák azokat.  

Hol kerül kevesebbe a csirkemell, a tészta, a tej és néhány egyéb alapélelmiszer, Magyarországon vagy Nyugat-Európában? Külföldre költözött magyar családokat kértünk meg, hogy vásároljanak be ugyanazokból a termékekből ugyanakkora mennyiségben, majd az árakat összehasonlítottuk az itteniekkel. A Házon kívülnek nyilatkozó szakértő szerint a bérkülönbségek és az elszabaduló infláció miatt a magyar családok már dupla annyit költhetnek a keresetükből élelmiszerre, mint a Nyugat-Európában élők. 

Újabb rekordot döntött a magyar infláció: decemberben 24,5 százalékkal haladták meg a fogyasztói árak az egy évvel korábbit. A legnagyobb mértékben a rezsi és az élelmiszerek ára emelkedett – közölte a KSH. Az Európai Unióban Magyarországon a legmagasabb az infláció, de az RTL-nek nyilatkozó elemző szerint a hazai adat világszinten is benne van a top10-ben: olyan országok társaságába kerültünk, mint Venezuela, Argentína és Törökország. 

Az eladással a 4iG egy csapásra piacvezető lesz a vezetékes internetszolgáltatásokban és a műsorterjesztési piacon. De mire számíthatnak az eddigi Vodafone-ügyfelek? Ársapka nem lesz, a szolgáltató ezután is piaci árakkal dolgozik majd – mondta az rtl.hu-nak az új többségi tulajdonos. A szakértő szerint a cég átvétele után gyarapodhatnak az államkassza bevételei, mert a kisebbségi tulajdonos az állam lesz. 

Alacsonyabb inflációt, csökkenő kamatokat és kiszámíthatóbb gazdasági környezetet jelentene az euró bevezetése az rtl.hu-nak nyilatkozó szakértők szerint, az Orbán-kormánynak azonban mostanra már céldátuma sincs arra, hogy mikor lehetne áttérni az uniós fizetőeszközre. A forint árfolyamának mélyrepülésére utalva a miniszterelnök nemrég arról beszélt, hogy vannak érvek az euró bevezetése mellett, mégis ellenzi azt. Horvátország pár napja huszadikként csatlakozott az eurózónához, vagyis az egyik legnépszerűbb nyaralóhelyen is eurót kell majd váltani az utazáshoz. Ahogy a dolgok állnak, a bolgárok és a románok is hamarabb kapják majd euróban a fizetésüket, mint a magyarok. 

Nem fogják elengedni a kirúgott tanáraikat, ígérik a Karinthy Frigyes Gimnáziumból elbocsátott pedagógusok diákjai. A végzős gimisek azt mondják: bár a tankerület felmondott osztályfőnöküknek, a ballagásukon ő fogja vezetni az osztályt. A Házon Kívülben a Karinthy két elbocsátott pedagógusával és diákjaikkal beszélgettünk arról, hogyan élték meg a tiltakozásokat, a kényszerű elválást, és mihez kezdenek ezután. 

Adatok sokaságát gyűjti a felhasználóiról a TikTok, és ellenőrizhetetlen, hogy a kínai kormányzat hozzájut-e ezekhez – ezt mondta az rtl.hu-nak nyilatkozó kiberbiztonsági szakértő. Az Egyesült Államokban nemzetbiztonsági kockázatként kezelik az alkalmazást, aminek a letöltését egy frissen elfogadott törvénymódosítás értelmében megtiltanák a kormány alkalmazottainak. De napirenden van a teljes betiltása, és a tiktokozó katonák adataiért is aggódnak. A cég korábban elismerte, hogy az európai uniós – így a magyar – felhasználók adataihoz Kínában is hozzáférnek, emiatt az EU már vizsgálódik is.De vajon mit tesz a magyar kormány és a Honvédelmi Minisztérium?

Egy húszezer fős sportarénát bérelt ki a kormányközeli 4iG a karácsonyi mulatsághoz az rtl.hu-hoz eljutott levelezés alapján. A programban neves hazai fellépőket ígérnek, az éjszakába nyúló buli résztvevőit vacsorával és korlátlan italfogyasztással várják. A 4iG tarol a távközlési piacon, legfontosabb üzleteiket a kormány rendre nemzetstratégiai jelentőségűvé minősíti.

Majdnem 103 százalékkal drágult a tojás, 82 százalékkal a kenyér és 79 százalékkal a sajt tavaly november óta – derült ki a KSH adataiból. A magyar infláció rekorder az Európai Unióban, a következő hónapokban ráadásul további drágulás várható, egyebek mellett a benzinárstop eltörlése miatt. De mit tud tenni, aki éppen kijön a fizetéséből és nincs pénze befektetni? Hogyan tud megtakarítani? Miből tud több pénzt csinálni a megélhetésre? Szakértő tanácsát kértük. 

A családok megtakarításainak „felhasználásáról” beszélt Matolcsy György az Országgyűlés gazdasági bizottságában. A jegybankelnök szerint az emberek jelentős összeget spóroltak össze készpénzben, amit most megesz az infláció. Ő úgy látja: ezt kellene például energiahatékonysági programokba forgatni. Matolcsy György volt a nemzetgazdasági miniszter, amikor a magánnyugdíjpénztári megtakarításokat államosították. Az rtl.hu szakértőket kérdezett arról, hogy most mire gondolhatott. 

A legjelentősebb bevételi forrásától vágják el a putyini Oroszországot a hétfőn életbe lépett olajembargóval, mivel az idei orosz költségvetés 60 százalékát a kőolaj eladásából fedezték. A szankció bevezetését az Orbán-kormány is támogatta, miután a vezetéken érkező energiahordozóra sikerült mentességet kiharcolni. Az olcsó orosz olaj felhasználásából a Mol és magyar állam is gigantikus haszonra tesz szert, az embargó azonban tovább súlyosbíthatja az üzemanyaghiányt – és a hatósági ár fenntarthatóságát is kétségessé teszi. Mennyire fáj majd a lépés az oroszoknak és Európának? Lecsaphat más a kieső európai exportra? Milyen hatása lehet az embargónak Magyarországon? Az rtl.hu gyorstalpalója a hétfőn életbe lépő hatodik szanciós csomagról. 

Az rtl.hu gyorstalpalója a bizottsági döntésről. 

Flóris nemváltoztatási kérelmét elutasították, Martinét viszont novemberben jóváhagyták: utóbbi csak a Házon kívülnek mesélt arról, hogyan élte meg az elmúlt éveket. Úgy érezte, sosem lesz vége a pereskedésnek, kollégái tortával ünnepelték, amikor végre a javára döntöttek. Több tucat sorstársuk évek óta hiába várja, hogy elfogadják a kérelmét.

Több száz benzinkút fogyhat ki az üzemanyagból napokon belül – ezt mondták az rtl.hu-nak a Független Benzinkutasok Szövetségénél. A kis benzinkutak kiszolgálását a Mol az ellátásbiztonságra hivatkozva függesztette fel, az intézkedés határozatlan időre szól. Az olajtársaság szerint a gondot az okozza, hogy a százhalombattai finomító csökkentett kapacitással üzemel, mert a tervezettnél jobban elhúzódik egy karbantartás. Az rtl.hu-nak nyilatkozó elemző szerint tetézi a bajt, hogy a kieső üzemanyagmennyiséget importból sem lehet fedezni, mert az ársapka miatt leállt a behozatal. 

Önálló oktatási tárca létrehozása javasolták az ellenzéki pártok a Parlamentben, a kormányátalakításról szóló törvénymódosítás vitájában. A kezdeményezésből – ahogyan az elmúlt 12 évben mindig – ezúttal sem lett semmi. Pedig a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta minisztériumok alakultak és szűntek meg, és jöttek-mentek a tárcavezetők. Orbán Viktor sosem hezitált, hogy az általa fontosnak tartott ügyekhez igazítsa kormánya összetételét. 

Magyarország nem fogadja el, hogy az uniós tagállamok közösen hitelt vegyenek fel Ukrajna megsegítése érdekében – jelentette be Orbán Viktor pénteken. De miért akar hitelt felvenni az Európai Bizottság Ukrajna megsegítésére? Mire költhetnék az ukránok a segélycsomagból származó pénzt? Hogyan fizetnék vissza kölcsönt, és mit vállalnak cserébe? És mi köze az egészhez az Orbán-kormány intézkedései miatt befagyasztott uniós forrásoknak? Az rtl.hu gyorstalpalója az Ukrajnának szánt uniós hitelről.  

Csaknem a duplájára nőtt a Parlament fűtésszámlája tavalyhoz képest – tudta meg az rtl.hu az Országgyűlés Hivatalától. Októbertől ráadásul az eddigi ár több mint négy és félszereséért veszik a gázt, az új tarifával azonban még nem kaptak számlát. A néhány éve lezárult felújítás alatt a Parlamentet kívülről gyakorlatilag újjáépítették, az épület gőzzel működő fűtésrendszerét ugyanakkor 120 éve nem korszerűsítették, és a rekonstrukció alatt a nyílászárókhoz sem nyúltak. 

Újabb kérelmeket hagyott jóvá a kormányhivatal, így már öt érintettnek engedélyezték a nemváltást néhány napon belül – értesült az rtl.hu a Háttér Társaságtól. A kormánypártok  2020 tavaszán törvénymódosítással lehetetlenítették el, hogy a transz és interszex emberek megváltoztassák a nemüket, illetve a nevüket a hivatalos irataikban. Bár az Alkotmánybíróság kétszer is kimondta, hogy a folyamatban lévő ügyeket nem lenne szabad blokkolni, a hivatalok ennek ellenére évek óta nem adtak engedélyt nem- és névváltoztatásra. A Háttér Társaságnál azt mondják, a történtek nagyon sok nehézséggel és megaláztatással jártak az érintetteknek és családjaiknak. 

A kisboltoknál csőd- és elbocsátási hullámot okozhat az árstop kiterjesztése, míg a nagyobb üzletláncoknak a nem hatósági áras termékek drágításával, az árstopos árukból pedig olcsóbbak beszerzésével próbálják minimalizálni az intézkedés miatti veszteségüket – mondja a makrogazdasági elemző. A krumplira és a tojásra nem áll, hogy „dominánsan magyar előállítású” termékek, ahogy Nagy Márton miniszter előrevetítette.

Zárt ajtók mögül a Twitterre is kikerült a Orbán-kormánnyal és a kormányközeli megmondóemberekkel szembeni diplomáciai elégedetlenség: az új amerikai nagykövet újra meg újra odaszúr a kormánynak, a német misszióvezető pedig Schmidt Máriát fricskázta. Az őszi szezon beindulása óta a Twitter lendületet vett a magyar politikában: a közösségi oldalon Orbán Viktor is aktivizálta magát, a nemzetközi közvéleménynek szánt üzenetekkel, amivel azonban az őt ért kritikáknak is új ablakot nyitott. Közösségimédia-szakértőt és politikai elemzőt kérdeztünk arról, miért pont a Twitteren indult diplomáciai üzengetés, és miért éppen ott terjeszkedik a közösségi médiában a magyar miniszterelnök. 

A magyar kormány a rezsicsökkentésben hisz, Európa más országaiban azonban számos más eszközzel támogatják a növekvő rezsivel szembesülő családokat. A Házon kívül Nyugat-Európába költözött magyar családokat kérdezett arról, aggódnak-e a rezsiszámláik miatt, és mennyi segítséget kapnak az államtól a kifizetésükhöz.

Ha nem sikerül megegyezni a befagyasztott uniós pénzekről, tovább romolhat a viszony az Orbán-kormánnyal – erről is beszélt az rtl.hu-nak adott interjújában az Európai Unió soros elnöki tisztségét betöltő Csehország Európa-ügyi minisztere. Mikulas Bek szerint a kialakult helyzet a magyar vezetés hibája, a források kifizetését pedig előre meghatározott mérföldkövek teljesítéséhet köthetik. A minisztert megkérdeztük Orbán Viktor prágai kifütyüléséről, egy esetleges magyar kilépésről, és arról is, hogy a cseh kormány miért keres új szövetségeseket a V4-ek helyett. 

A forint árfolyamának stabilizálását várta a kormány attól a halasztott fizetési megállapodástól, amit a Gazprommal kötöttek. A számításuk egyelőre bejött: minden idők negatív csúcsa után visszatáncolt az árfolyam, és bár azóta megint gyengült a forint, a hét elején tapasztalt zuhanást úgy tűnik, sikerült megállítani. Az alku néhány részletét a gazdaságfejlesztési miniszter egy olyan sajtóbeszélgetésen árulta el, amire a média jelentős részét nem hívták meg. Arról, hogy az orosz fél mit kap a könnyítésért cserébe, a Gazprom, a magyar kormány és az állami tulajdonú MVM is hallgat, néhány részletet azonban a nemzetközi sajtó már megszellőztetett.

Folyamatosan elemzik a helyzetet, hogy kell-e szűkíteni az olcsóbb, hatósági áras üzemanyagra jogosultak körét – erről is beszélt az rtl.hu-nak Orosz András, a Mol kiskereskedelmi igazgatója. A vezető szerint a fogyasztás többször is rekordot döntött, de most már csak elszórtan fordul elő üzemanyaghiány, a benzinársapka meghosszabbítása azonban fokozott terhelést jelent az év végéig.

Több dolog is közös a mélyszegénységben élő gyerekeket segítő, a hajléktalan családokat befogadó és a kisállatokat mentő civil szervezetekben. Az egyik, hogy olyasmivel foglalkoznak, ami az állam vagy az önkormányzat dolga volna. A másik, hogy a rezsiemelés és a benzinárstop korlátozása óta kilátástalan a jövőjük. A Házon Kívül riportja. 

Csütörtökön szavaznak az Európai Parlamentben a Magyarországról szóló friss jogállamisági jelentésről. A dokumentumot jegyző Gwendoline Delbos-Corfield az rtl.hu-nak azt mondta: a kormány vállalásait – például egy új korrupcióellenes hatóság felállítását – kevesli, az uniós pénzek kifizetését pedig meghatározott vállalások teljesítéséhez kötné. A jelentésben 12 területet elemeztek, és arra jutottak: a legutóbbi vizsgálat óta a jogállamiság helyzete csak romlott Magyarországon. Az uniós ügyekkel foglalkozó szakújságíró szerint a dokumentum elvben semmire sem kötelezi az Európai Bizottságot – mégis újabb kanyart vihet a befagyasztott uniós forrásokról szóló tárgyalásokba. 

Kötelező spórolást rendelt el a gázzal a kormány, az állami intézményeket pedig csak 18 fokra fogják felfűteni télen. Pedig a kormánypárti politikusok és a fideszes sajtó hónapok óta kritizálja azokat és élcelődik azokon, akik hasonló takarékoskodásra szólítottak fel. Megdöbbentő terv, diktatúrákban hoztak ilyet – ezt írták a 18 fokos közintézményekről, amikor állítólag Brüsszelben vetődött fel hasonló. 

A sokadik korrupcióellenes szervezet jön létre, ha megalakul az új Korrupcióellenes Hatóság. Az RTL-nek nyilatkozó szakértők szerint már most is állami szervek sora üldözi a korrupciót – amiért sok esetben maga az állam felelős. Nemzetközi példák viszont azt mutatják, hogy ez a megoldás akár működhetne is: Romániában például meggyőző a korrupcióellenes ügyészség sikerrátája.

Több mint egy hete hallgat a kormány arról, hogy milyen további engedményeket tennének Brüsszelnek a befagyasztott uniós forrásokért cserébe. A vállalásokat tartalmazó átfogó intézkedéscsomagot augusztus 22-én küldték el az Európai Bizottságnak – a tartalmáról azonban azóta sem árultak el semmit. A tárgyalásokért felelős Navracsics Tibor az rtl.hu-nak azt írta: a részletekről a bizalom megtartásáért nem beszélnek. Az uniós ügyekkel foglalkozó szakújságíró szerint a hallgatás magyarázata az lehet, hogy a kormány nagyon komoly engedményekre kényszerült. 

A meteorológiai szolgálat 17 munkatársa nyilatkozatban állt ki az elmaradt tűzijáték után menesztett vezetők mellett, független vizsgálatot követelve. Ma már ritkaság az ilyesmi – az elmúlt 12 évben tudósok, cégek, szakemberek, alkotmánybírók, sőt a miniszterelnök egykori jobbkeze is megtapasztalhatta, mivel járhat a szembeszegülés a kormánnyal. 

Többen bepanaszolták Magyarországon a Netflixen elérhető Jurassic World: Krétaköri Tábor című rajzfilmsorozatot, mert két tizenéves lány egymásba szeret benne, és csókot is váltanak. Az NMHH szerint még tart a kifogásolt jelenet hatósági ellenőrzése, a cenzúrázásáról vagy pénzbüntetés kiszabásáról azonban a hollandok dönthetnek, a Netflix ugyanis oda van bejegyezve. A holland médiahatóság az rtl.hu megkeresésére azt közölte: ők nem szólhatnak bele a szerkesztői döntésekbe. A Háttér Társaság szerint a hasonló láthatóság védelmet jelent a saját nemükhöz vonzódó gyerekeknek és fiataloknak. 

A kormányhoz köthető sajtóban és a fideszes influenszerek felületein hónapok óta bírálják, hogy Nyugat-Európában spórolnának az energiával, és keményen támadják azokat a hazai „brüsszelitákat”, akik itthon is hasonló megoldásokat javasolnak. Azóta felmerült az iskolák átállítása fafűtésre és a 20 fokra fűtött tantermek is.

Brutális drágulás a boltokban, üzemanyaghiány a benzinkutakon, részben megszüntetett rezsicsökkentés, egyre kevesebbet érő fizetések, rekordgyenge forint és végeláthatatlan alkudozás az Orbán-kormány intézkedései miatt befagyasztott uniós pénzekről. Mi várható az előttünk álló hónapokban? Mennyire ígérkezik súlyosnak a válság? Mire készüljenek a családok? Az rtl.hu szakértőket kérdezett arról, hogy mire számíthatunk ősszel.

Miki egér jelmezben táncolt a mit sem sejtő gyerekkel az alpolgármester egy győri családi napon. A rendezvény részeként megtartott gyerekkoncerten a kicsiket két beöltözött figura szórakoztatta, aztán amikor lekerült a maszk, kiderült: az egyik jelmez a Fidesz-KDNP győri frakcióvezetőjét rejtette. A gyerekek jogainak védelmével foglalkozó civil szervezetek és az alapvető jogok biztosa évek óta kérik a politikusokat, hogy ne kampányoljanak és ne szerepeljenek gyerekek felhasználásával. Hiába.

„A mi nyilvántartásunk szerint eddig 86 magyar ember halt meg abban a háborúban”, míg más külföldiek csak belebeszélnek a háborúba – mondta Orbán Viktor Tusnádfürdőn. Az ukrán nemzetközi légió szóvivője szerint a háborúnak bőven vannak francia, német, ausztrál, brazil, holland és egyéb nemzetekhez tartozó halottjai. Az rejtély maradt, hogy Orbán honnan vette a 86 magyar áldozatról szóló adatot.

Egymással versengve adnak ki optimista nyilatkozatokat a kormány illetékesei az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásokkal kapcsoltban. A tét hatalmas: a 11 ezer milliárd forintnyi EU-pénz sorsa, aminek kifizetését Brüsszelben komoly feltételekhez kötik. Ahogyan aztán később a pénzek elköltését is. Az összeg több mint felénél előre meg van szabva, hogy mire lehet fordítani, azt lényegében lehetetlen lesz a költségvetési lyukak befoltozására fordítani.