Puskás Stadion másfélszeres, vizes vébé ötszörös áron, maradhat? – nem csak az atlétikai vébé költsége lőtt ki, az elmúlt években sorra drágultak a kormányzati presztízsberuházások

246 milliárd forint. A dolgok jelenlegi állása szerint ennyibe kerül majd az új budapesti atlétikai stadion. Idén augusztusban a fővárosban rendezik majd az atlétikai világbajnokságot, amihez  a kormány egy vadonatúj arénát építtet. 

A Duna partján készülő gigantikus épület már most Magyarország legdrágább sportlétesítménye. 

Az építkezésnek azonban még nincs vége, a vébéig pedig még több mint fél év van hátra. Az elmúlt évek hasonló beruházásait elnézve korántsem biztos, hogy ez a végleges összeg.

A 40 ezer fő befogadására képes stadion építését 2020-ban kezdték el. Akkor azt mondták, a beruházás a hozzá kapcsolódó fejlesztésekkel együtt 204 milliárd forintba fog kerülni – de a költségek azóta folyamatosan emelkednek. Az építkezésre a kormány tavaly októberben 35 milliárd forint pluszpénzt adott. Csepreghy Nándor, az Építési és Beruházási Minisztérium államtitkára akkor fogadkozott, hogy ennél már nem lesz drágább, mert a szerkezetépítéssel készen vannak, a munkálatokat pedig részben korábban beszerzett alapanyagokból folytatják. „Azt gondoljuk, ennek a költségszintnek elegendőnek kell lennie” – mondta az államtitkár az RTL Híradónak.

De nem így lett. A költségvetést decemberben újabb 8 milliárd forinttal toldották meg. És 246 milliárd forint csak a stadion jelenlegi ára. Azt, hogy a kilencnapos világverseny megszervezésére mennyi közpénzt költenek, nem árulják el. Németh Balázs, az atlétikai vébét szervező cég vezérigazgatója az RTL Híradó kérdésére pár napja arról beszélt: a kormány azt vállalta, hogy minden szükséges forrást biztosít. 

Nem a mi költségünk és nem a mi dolgunk, hogy az árakról beszéljünk. Én nem is tudom, hogy mennyi lesz majd a végleges költségvetés
 

 – mondta a vezérigazgató. „Azt tudom, hogy figyeljük a híreket, hogy jól halad-e az építkezés, és szerencsére jól halad” – tette hozzá. Majd többszöri kérdésre annyit azért elárult, hogy a költségekről vannak becsléseik, de elszámolni csak az esemény után fognak. A kormány presztízsberuházásaira egyébként jellemzően sokkal több pénz megy el, mint eredetileg tervezték.

Vizes vébé, ötszörös áron

„A modern világban nem a pénz a legfontosabb – bár vannak ilyen elméletek is – hanem a bizalom. Pénzt majd csinálunk valahogy” – ezt mondta Orbán Viktor, amikor lerakták a 2017-es vizes világbajnokságra épülő uszoda alapkövét. Végül szükség is volt a pénzcsinálásra: a rendezvény 

az eredetileg tervezett 25 milliárd forint helyett több mint 130 milliárd forintba került. 

A drágulásra vonatkozó kérdéseket a kormány azzal söpörte le, hogy a fejlesztések jelentős részét a vébé nélkül is végrehajtották volna.

A többi között megépült a Duna Aréna, felújították a Császár-Komjádi Uszodát, az ugrótornyot pedig a belváros közepén, a Batthyány térnél építették fel. 

Látványosnak látványos volt, a medence talpazatát viszont ehhez a folyóba kellett belesüllyeszteni. Azt mondták, hogy ezt a világbajnokság végével sem bontják el, mert jól jöhet a későbbi versenyekhez. Aztán mégis elbontották. A vizes világbajnokság valószínűleg abban is különleges, hogy a költségei még azután is emelkedtek, hogy véget ért. A Császár-Komjádi és a Hajós uszoda felújításáról szóló szerződés összegét egy évvel a vébé után növelték meg 27 millió forinttal.

Ha már világverseny: a vizes vébéhez képest a 2019-es kajak-kenu világbajnokság megrendezése csak aprópénz volt, de az is háromszor annyiba került, mint tervezték. A szegedi olimpiai központ fejlesztésére 5 milliárd forintot költöttek a tervezett 1,85 milliárd helyett.

Egyszerűbb stadion, drágább kivitelezés

„A magyar versenyszellem igazi csarnoka lesz” – ezt ígérte az új Puskás Stadionról 2014-ben az akkori fejlesztési miniszter, Seszták Miklós. A régi Népstadion lebontásáról, és egy teljesen új aréna felépítéséről 2011-ben döntött a kormány. A bontás majdnem egy évet csúszott, az építkezést ezért csak 2016-ban kezdték meg.

A költségeket 2011-ben 35 milliárd forintra saccolták, igaz, akkor még egy kisebb stadion felépítését tervezték. 2014-ben már 100 milliárd forintos költséggel számoltak, és egy olyan multifunkcionális sportközpont felépítését ígérték, ami a focin kívül 6-7 más sportágnak is otthont tud adni. 

Egy újabb újratervezés után a Puskás Aréna végül egy jóval fapadosabb verzióban épült meg, ez azonban az árán nem látszott: 150 milliárd forintba került. 

Az épületbe annyi acélt építettek be, amiből kétszer kijönne az Erzsébet-híd, és a Parlament után ez lett az ország második legnagyobb középülete.

A stadion- és sportcsarnok beruházások az Átlátszó összesítése szerint rendre többe kerültek az eredetileg tervezettnél. Az új Bozsik Stadion például menet közben a duplájára drágult, 5 milliárd forint helyett 11,7 milliárd lett a végösszeg. A Vasas sportlétesítménye 5,2 milliárd forint helyett 9,1 milliárdba került. Több mint kétszeres volt a drágulás az UTE új jégcsarnoka esetében is: 2 milliárd forint helyett 4,6 milliárdból épült meg. Az új szegedi uszoda pedig négyszer annyiba került, mint tervezték. A hasonló beruházásokhoz tartozó közbeszerzéseket jellemzően ugyanazok a kormányközeli üzletemberek érdekeltségeibe tartozó cégek nyerik.

Beépül a Liget, költözik a kormány

A világ legjobb épületének választották tavaly a Városligetben megépült Magyar Zene Házát, amelyet egy japán sztárépítész tervezett. Az ingatlanszakma Oscar-díjának tartott elismerést 30 év alatt ekkor kapta először egy magyar épület. 

Az óriási, arany gombára emlékeztető, zéró kibocsátású épület annyira egyedi, hogy minden elemét külön kellett legyártatni. 

Ez meglátszott az árán is: az eredetileg tervezett 17 milliárd forint helyett csaknem duplájából, 30 milliárdból épült fel. 

Nem messze innen tavaly a miniszterelnök adta át a Néprajzi Múzeum új épületét. Arra a beruházásra csaknem 40 milliárd forintot költöttek.

A Városliget beépítéséről évek óta vitázik a kormány és az ellenzéki vezetésű főváros. Az Átlátszó 2019-ben úgy számolt: a gigaberuházás várható költsége néhány év alatt az ötszörösére drágult. A végösszeget 2012-ben még 50-60 milliárd forintra becsülték, 2018-ban azonban már 250 milliárdot emlegettek. Közpénzt költenek erre is, de hivatalos szám nincs. Baán László kormánybiztos a g7.hu-nak korábban azt mondta: nem lehet megmondani, hogy a Liget Projekt mennyi pénzbe fog kerülni. 

Felelősen ilyen szám nem prognosztizálható
 

 – fogalmazott a kormánybiztos a lap kérdésére.

Ahogy azt sem tudni, hogy mennyibe fog kerülni a kormányzati szervek Budai Várnegyedbe költöztetése. A miniszterelnök és stábja 2019-ben a felújított Karmelita kolostorban rendezkedett be. 

Az épület átépítésére a tervezett 13 milliárd forint helyett több mint 20 milliárd forintot költöttek. 

A Pénzügyminisztérium a Halászbástya közelébe, a Szentháromság térre költözik. Az épület felújításával a tervek szerint 2017-re kellett volna végezni, 26 milliárd forintból. A jelenlegi helyzet: a munka még folyik, és már 2020-ban is arról szóltak a hírek, hogy 55 milliárd forint lehet a végösszeg. A K-Monitor korrupcióellenes szervezet perre ment azért, hogy megtudják: mennyibe kerül az új épület az adófizetőknek, jogerős ítélet még nincs. 

De költözik a Belügyminisztérium is, dolgoznak a Dísz tér és a Szent György tér palotáinak helyreállításán is, és a Budavári Palota megújítását is tervezik. Ez egy hosszú projekt, az építkezések folyamatosan zajlanak (és drágulnak), vagyis a pontos költségvetés nem ismert. Az Átlátszó által megkérdezett szakértők azonban úgy látják: a végösszeg akár az 1000 milliárd forintot is meghaladhatja. 

Nyitókép: Az épülő budapesti atlétikai stadion – Fotó: Kovács Anikó / MTI