A világbajnokság, ami még a vége után is évekig drágult

Budapest rendezheti meg júliusban az idei vizes világbajnokságot, miután a japán Fukuoka előbb a koronavírus-járvány legutóbbi hullámára hivatkozva halasztást kért, majd vissza is lépett a rendezéstől. Budapest most költséghatékony versenyt ígér, és az úszószövetség elnöke szerint nem fognak versenyezni a 2017-es budapesti vb-vel. Akkor a két évvel a rendezés előtt 25 milliárd forintra becsült világversenyre végül 130 milliárd forintnál is többet költöttek. Hogy pontosan mennyit, arról nem adtak elszámolást, de még jóval a verseny után is nőttek a költségek.

„A modern világban nem a pénz a legfontosabb – bár vannak ilyen elméletek is –, hanem a bizalom. Pénzt majd csinálunk valahogy” – ezt mondta Orbán Viktor 2015-ben, miután kiderült, hogy Mexikó visszalépése miatt Magyarország rendezheti meg a vizes vb-t 2017-ben. Az eredeti nyertes Guadalaraja pont a pénz miatt visszakozott, a mexikói kormány megszorításokra kényszerült, és nem tudta vállalni a rendezés 100 millió dolláros költségét. Ez akkori árfolyamon nagyjából 27 milliárd forintot jelentett.

A budapesti rendezvény költségeit ennél kevesebbre, 85 millió dollárra, akkori árfolyamon 24,7 milliárd forintra becsülte 2015 márciusában Gyárfás Tamás, aki a fideszes Kósa Lajossal együtt a szervezőbizottság elnöke lett. De már két hónappal később kiderült, hogy a kormány ennek a dupláját szánja a versenyre: az első kormányhatározatban 49 milliárd forintot különítettek el a vb rendezésére.

Végül csak a világbajnokságra felépített Duna Arénára elköltöttek majdnem ennyi pénzt. 

Magyarország eredetileg a 2021-es vb-re szeretett volna pályázni, erre terveztek felépíteni egy új uszodát, aminek a költségét 2014-ben még 8 milliárd forintra becsülték. Az uszodát a hirtelen döntés miatt két év alatt kellett felépíteni, és éppen készen lett a megnyitóra. A tervek majdnem egymilliárd forintba kerültek, és az építésnél is elúsztak a költségek: a kormányközeli Market Építő Zrt. 38,5 milliárd forintos ajánlattal nyerte el a munkát, amit 2016 végén még 4,8 milliárd forinttal ki kellett egészíteni.

A központi uszodán kívül is rengeteg mindent építettek vagy felújítottak a versenyre. A Hajós Alfréd uszodára és a Széchy Tamás uszodára 4, Császár-Komjádi Uszodára 3,8 milliárd forintot költöttek. Felújították a margitszigeti kaszinó épületét is 1,2 milliárd forintért. 

Ide költöztették volna a verseny szervezőbizottságának központját, de az épületen még napokkal a világbajnokság indulása után is folyt a munka, így nem használták a szervezők.

Több ideiglenes helyszínt is építettek. A szinkronúszó versenyeknek a Városligetben húztak fel uszodát és lelátókat 5 milliárd forintért. A legtöbb kritika talán az óriástoronyugrás versenyeire a Batthányi térnél a Dunába építettek ugrótornyot érte. 3 milliárd forintba került, és a világbajnokság után teljesen elbontották. Az ellenzék akkor azt számolta ki, hogy a toronyból 18 millió forintba került minden egyes versenyugrás.

A költségek alakulását nehéz volt nyomon követni, de az biztos, hogy a hivatalosan közzétett közbeszerzések alapján már jóval a nyitónap előtt túllépték a költségek a százmilliárd forintot. A verseny még mindig nem kezdődött el, amikor 2017 május elején Seszták Miklós fejlesztési miniszter már 130 milliárd forintot meghaladó költségekről beszélt. Ebbe a fejlesztéseket és a lebonyolítás költségeit is beleértette, de a miniszter, illetve a kormány tagjai többször hivatkoztak arra, hogy a hosszú távra készült fejlesztések költségeit ők nem számolják hozzá a vb költségvetéséhez.

A szervezési költségekre akkor 38,6 milliárd forintot számoltak, ebben benne voltak a grandiózus nyitó- és záróünnepségek, a szállásköltségek, a sportlétesítmények üzemeltetése, a közlekedés és a jegyértékesítés szervezése. A végösszeg azonban folyamatosan változott, a szerződések közül többet a versenyek közben és még után is módosítottak, például azért, mert rájöttek, hogy az üzemeltetési feladatokat nem csak a verseny végéig, hanem egész évben el kell látni.

A G7 írt arról, hogy 

azért sem lehet pontosan tudni, mennyi volt az összköltség, mert az egyik legnagyobb feladatra még csak közbeszerzést sem írtak ki. 

A televíziós közvetítésre, illetve az esemény internetes kiszolgálására több mint 10 milliárd forintot költött az Antenna Hungária – de a részletes és pontos adatokat még közérdekű adatigénylésre sem árulták el.

A záróünnepségen a nemzetközi úszószövetség elnöke minden idők legjobb világbajnokságának nevezte a budapestit. A magyar sportolók két arany-, öt ezüst- és két bronzérmet szereztek. A versenyeket a szervezők szerint 485 ezren látták, Seszták Miklós akkor azt mondta, hogy köztük százezres nagyságrendben voltak a külföldiek.

Az már csak a világbajnokság után, a szervező cég 2018-ban beadott beszámolójából derült ki, hogy a jegyeladásokból csak 806,5 millió forint bevételük volt, miközben a vb reklámozására és marketingre több mint 10 milliárd forintot elköltöttek.

 A cég bérekre is több mint kétmilliárd forintot fizetett ki a verseny évében, az mfor akkor azt számolta, hogy az átlagos bér több mint havi 780 ezer forint volt.  Utólag 230 millió forintot még kisfilmeket is rendeltek a világbajnokság sikeres pillanatiról. A szervező cég a rendezés utáni évben is közel egymilliárd forintos veszteséget termelt úgy, hogy 2,6 milliárd forintos támogatást kapott.

Két évvel a budapesti után Dél-Korea 54 milliárd forintnyi költségvetésből rendezte meg a vizes világbajnokságot 

– erről a 444 írt 2019-ben. Ott nem építettek új létesítményeket, a már meglévő infrastruktúrára alapoztak, és ideiglenes helyszínekkel próbálták leszorítani a költségeket.

A Magyar Úszószövetség ma azt ígérte, hogy az újra beugróként elvállalt idei versenyen Magyarországon is csak már meglévő létesítményekben rendezik meg a versenyt. Most nem lesz külön torony a Duna-parton, hanem a Duna Arénában rendezik meg a toronyugró versenyeket is. 

Wladár Sándor, a magyar úszószövetség és a szervezőbizottság elnöke azt mondta, hogy költséghatékony versenyrendezésben állapodtak meg a nemzetközi úszószövetséggel, és ezúttal nem tudják biztosítani azt a követelményt sem, hogy tízezer néző követhesse a helyszínen az úszószámokat. A szervezésbe Budapest mellett Debrecen, Szeged és Sopron is bekapcsolódik. A várható költségekről egyelőre nem beszéltek.

Nyitókép: A nemzeti színekkel megvilágított Duna Aréna a Németország-Magyarország labdarúgó-mérkőzés alatt 2021. június 23-án. Fotó: MTI/Bruzák Noémi