„A magyar kormánynak és a Fidesznek most még kevesebb szövetségese van” – Orbán Viktor szerint az európai konzervatívoknak új vezetőre lesz szüksége, de kétséges, hogy ő lesz-e az

„Az ott a koronázó bazilika” – mutat Orbán Viktor a Mátyás templom felé az osztrák Exxpress magazin honlapjára feltöltött videóban. „Ha van idejük benézni, nagyon szép” – teszi hozzá angolul, majd széles mozdulatokkal tovább mutogatja az esti díszkivilágításban úszó Budapest nevezetességeit. A videót múlt csütörtökön készítették a Miniszterelnökség budai várban található erkélyén, miután Orbán Viktor külföldi újságírókkal beszélgetett a Karmelitában.

A meghívott vendégek a kormányközeli Matthias Corvinus Collegium kétnapos médiapiaci konferenciáján vettek részt. 

A miniszterelnök a független és kritikus sajtónak régóta nem nyilatkozik, a kormány politikájával szimpatizáló újságírókat azonban több mint kétórás, kötetlen beszélgetésre hívták a Karmelitába. 

A kormányfőt a résztvevők bármiről kérdezhették, és bár kemény kérdéseket is kapott – csak néhány olyan gondolatmenet volt, ahol jelezték, hogy azokat nem a nyilvánosságnak szánja.

A legnagyobb figyelmet eddig a Magyarország uniós tagságával és az ukrajnai háborúval kapcsolatos kijelentések kapták, Orbán Viktor azonban hosszasan beszélt az Európai Unió vélt jövőjéről is. Az osztrák Exxpress főszerkesztője kétrészes cikksorozatot írt a beszélgetésről. „Normális emberek normális nézetekkel nem akarnak az Európai Unióban maradni” – idézte Richard Smith a kormányfőt. Az ő tudósításában is szerepel, hogy a miniszterelnök 

határozott nemmel
 

válaszolt arra a kérdésre, támogatja-e Magyarország uniós tagságát, de szerinte szükség van rá. Ezt először az eseményről elsőként tudósító Rod Dreher írta meg – de amikor a hír körbefutott a magyar médiában, a publicista átírta a cikknek ezt a részét, majd azt állította, a miniszterelnök csak viccelt.

Orbán Viktor azt ecsetelte, hogy Magyarország és az EU között egyre nagyobb a távolság. 

Kifejtette, hogy milyen stratégiája és konkrét tervei vannak az Európai Unió megváltoztatására. 

A beszélgetésnek ez a része azonban Boris Kalnoky, a konferencia szervezője szerint off the record volt, vagyis a résztvevőket megkérték, hogy ne számoljanak be róla. A szervező ezt a Telexnek mondta el. A kormányfő mindenesetre az Exxpress szerint borús képet festett a kontinens jövőjéről. „A jelenlegi európai politikai rendszer képtelen lesz sokáig túlélni, és össze fog omlani” – mondta Orbán Viktor. A lap tudósítója szerint rákérdeztek, hogy ez szerinte mikorra várható. 

Még ebben az évtizedben. És az európai konzervatívoknak akkor egy vezetőre lesz szükségük. Egy zászlóhordozóra 

 – válaszolta a miniszterelnök. Vajon saját magára gondolt?

Az évtized végéig tervez

A Direkt36 forrásai szerint Orbán Viktor a közeli munkatársai előtt többször beszélt arról, hogy unja a belpolitikát. 

Kurvára unja, de már unta korábban is 

 – mondta a miniszterelnök egyik régi bizalmasa. A lap szerint előfordult, hogy a kormányfő szűkebb körben azt fejtegette: a magyar politikát kispályának tartja, mert abban rajta kívül csak inasok vannak és ő az egyetlen mester – és igazából már csak a nemzetközi politizálás érdekli. „Amit izgalmasnak tart, az a Putyinnal, Angela Merkellel és az amerikai elnökkel zajló játszmákban való részvétel” – idézi a 2018-as cikk az egyik ilyen beszélgetés résztvevőjét.

A miniszterelnök ráadásul korábban több olyan utalást vagy konkrét kijelentést tett, amit sokan úgy értelmeztek: 2030-ig tervez kormányfőként. 2018-ban a miniszterelnöki eskütétele után például arról beszélt: 12 évre tervez, amire szerinte az újabb kétharmados győzelme jogosítja fel. 

Az igazat megvallva én mindig is egységes korszaknak láttam a 2010 és 2030 közötti húsz évet 

– mondta akkor a kormányfő. Ugyanez a dátum a tavalyi kötcsei beszédében is előkerült. A miniszterelnök kifejtette, hogy tudatosan nevel ki egy új generációt a Fideszben, akiknek 2030 után akár 2060-ig is el kell tudniuk vezetni az országot.

Orbán Viktor tavalyi év végi sajtótájékoztatóján a Telex megkérdezte a kormányfőt, hogy meddig tervez politizálni. „16 évig voltam ellenzékben, és az idén, ha megérem az év végét, akkor 17. éve leszek kormányon, tehát csak egy évvel többet. Ezt nem tartom kielégítőnek” – válaszolta a miniszterelnök. Majd egy focis hasonlattal folytatta. „Ez nem olyan, mint a futball, hogy egy bizonyos életkor után az embernek már gondolkodnia kell arról, hogy mi lesz vele. A Jóisten majd ezt eldönti.”

Az rtl.hu megkérdezte a miniszterelnök sajtófőnökét, hogy Orbán Viktor saját magára gondolt-e, amikor egy új európai konzervatív vezető szükségességéről beszélt. Arra is rákérdeztünk, hogy a kormányfő meddig tervez miniszterelnökként, és tervezi-e európai szinten folytatni a politizálást 2030 után. Havasi Bertalan szerint a beszélgetésen semmi új bejelentés nem hangzott el. „A miniszterelnök minden témában, amiről kérdezték, elmondta a korábbi nyilvános megszólalásaiból már jól ismert álláspontját” – írta a kormányfő sajtósa.

Se pénzt, se időt nem kíméltek

A kormány és a Fidesz gazdasági háttérországa rengeteg energiát és pénzt fektetett abba, hogy nagyobb befolyásra tegyenek szert az európai politikában. Kevés sikerrel – mondta az rtl.hu-nak nyilatkozó uniós ügyekkel foglalkozó szakújságíró. Arató László szerint jelenleg semmi jele annak, hogy az európai politikában valamiféle óriási átrendeződés készülne. „Az euroszkeptikus, populista erők megerősödésének, amiről az előző európai parlamenti választások előtt sok szó esett, semmi jele” – mondta. 

Ha valakik, akkor inkább a zöldek erősödnek, a klímaváltozással kapcsolatos aggodalmak miatt. De nincs nyoma annak, hogy most egy nagy jobboldali megváltóra lenne szüksége Európának, és hát őszintén szólva Magyarország ebből a szempontból egyáltalán nem tényező az európai politikában

– tette hozzá.

Az uniós ügyekkel foglalkozó újságíró szerint ennek az az egyik oka, hogy a Fidesznek kevés befolyása maradt, miután 2021-ben – elébe menve a kizárásnak – kiléptek az Európai Néppártból. 

A magyar kormánynak és a Fidesznek most még kevesebb szövetségese van, mint korábban volt 

 – mondta. Ő úgy látja: a kilépés hatásait most az egész ország megérzi. „Most azt láthatjuk: nem jön az uniós pénz. Ha a Fidesz még az Európai Néppárt tagja volna – nyilván ehhez máshogy kellett volna viselkedni – akkor az jelenthetett volna olyan védettséget, hogy most nem tartanánk itt.”

Arató László szerint a kormányfő befolyását az is csökkenti, hogy a hosszas próbálkozások dacára nem tudtak összehozni egy új konzervatív, euroszkeptikus képviselőcsoportot az Európai Parlamentben. „A várakozás az volt, hogy a Fidesz példáját más pártok is követik, ami meggyengíti az Európai Néppártot, majd ezeket az euroszkeptikus, erősen konzervatív vagy szélsőjobboldali pártokat egy fedél alá terelik. Ebből semmi sem jött be – nem sikerült összeboronálni ezeket a pártokat és képviselőket, ez az oka annak, hogy a Fidesz képviselői a függetlenek között ülnek.”

Az Orbán-kormány évekig látványosan Matteo Salvini olasz szélsőjobboldali politikussal törekedett jó kapcsolatra. Amikor Magyarországon járt, Pintér Sándor belügyminiszter helikopterrel még a határkerítést is megmutatta neki. Olaszország miniszterelnöke azonban végül a szintén jobboldali Giorgia Meloni lett, akivel az Orbán-kormány próbálná szorosabbra fűzni a kapcsolatokat. Az olasz politikus azonban a választási kampányban leszögezte, hogy sok dologban nem ért egyet Orbán Viktorral, a kormányra kerülése óta azt hangsúlyozza, hogy ő atlantista, NATO-párti és kiáll Ukrajna mellett, ráadásul egyre közelebb kerül az Európai Néppárthoz. „Ha megnézzük az arányokat, az olaszokkal sokkat többet nyerhet az Európai Néppárt, mint ahány mandátumot a Fidesz kilépésével elveszített” – mondta erre Arató László.

A kormány számítása a francia elnökválasztásnál sem jött be, pedig Orbán Viktor utasítására a Mészáros Lőrinchez köthető MKB Bank derekas összeggel hitelezte a szélsőjobboldali Marine Le Pen kampányát. Arató László szerint az ilyesmit nem felejtik el. 

Az, hogy valaki egy másik állam választási kampányába pénzzel beszáll és befolyásolni akarja, és Magyarország ebben az esetben ugye a vesztesre tett pénzt a francia kampányban, az később megbosszulhatja magát 

 – mondta.

A Karmelitában tartott zárkörű beszélgetésen egyébként Orbán Viktor többször is visszatért a saját, és Magyarország külföldi megítélésére. „Sajnos minket, magyarokat már nem vesznek komolyan az Európai Unióban, csak úgy tekintenek ránk, mint az »őrültekre«” – mondta a miniszterelnök az Exxpress szerint. A tudósító kiemelte, hogy a kormányfő csak viccelődött.

Nyitókép: Nicolas Economou / NurPhoto via Getty Images